Délmagyar logó

2017. 10. 18. szerda - Lukács 10°C | 24°C Még több cikk.

Merre visz a fordított út?

Pászka Imre szociológus A fordított folyamatok struktúrái című frissen megjelent tanulmánykötetében olyan témákról gyűjtött egybe írásokat, amelyekről a politikai eredetmítoszok és a „politikai korrektség" sablonjai miatt a közbeszéd felületes magyarázatokat fogadott el.
A hármas szerkezetű könyvben a szerző a tudásszociológia oldaláról állítja be alapvető vizsgálati szempontjait. Érdeklődésének középpontjában, mint a könyv során végig az áll, hogy egy saját kultúrkinccsel rendelkező nemzet mennyire képes saját utat találni Kelet- és Nyugat-Európa határán. Tudásunk csak akkor sikeres-e, ha a kívülről kapott újat átvesszük, vagy van saját mozgásterünk arra, hogy a saját kultúrtörténetünk által kiérlelt tudással önálló utakat keressünk? Egyáltalán, milyen lehetőségünk van arra, hogy ezen a kérdésen ne ideológiai lapokon gondolkozzunk, hanem az adott kor közösségének tudáskészletét a maga tartalma szerint vizsgáljuk?
Mindent egybevetve Pászka Imre állítja, a tudás helyhez, időhöz és a közösség létállapothoz is köthető. Bármennyire kényes is ezzel a létállapottal tudományosan és körültekintően foglalkozni, a szerző kitartóan arra a problémára irányítja figyelmét, hogy a szokásokká, intézményesített társadalmi döntésekké érő tudás, miért eredményez más megoldásokat más-más kultúrkörökben.

Egyik tanulmánya erre választja ki azt a egy félig-meddig tabunak számító fogalmat, amelyet az ázsiaiság, illetve a „félázsiaiság” névvel illet. Attól érdekes ez, hogy a történelem során vizsgált despotikus, egyedurakodási struktúrák szinte első látásra visszaköszönnek a „létező szocializmus” történetéből. Sőt, egy még újkeletűbb déja vu azt súgja, hogy a piaci liberalizmus gyakorlata sem zárja ki a monolitikus ideológiákat. Mintha egy létforma mutálódna tovább, alkalmazkodva a tudás és a technológiák új körülményeihez.

Pászka Imre könyve több olyan kérdést is a tudásszociológia térfelére terel, amelyeket a közbeszéd számára tabuvá tett a diktatórikus modellek eltérő mércéjű értékelése, valamint a kötelezően óvatos szomszédságpolitika. Ilyen például a román, de általában a kelet-európai átalakulás és felzárkózás témája. Viszonylag kevés helyismerettel, talán már egy első romániai, bulgáriai, ukrajnai látogatás során feltűnik, hogy a nyugati kultúrkör ismeretkincséből kialakult vívmányok nem szervesen nőttek ki ezeken a helyeken a társadalom munkájából, hanem átvett, leutánzott modellekként épültek az autochtón életre. Pászka Imre ezt a kérdést arról az oldalról veszi szemügyre, hogy miképpen alkalmazkodik a helyi, kultúrateremtő tudás az adott korszak által kívülről hozott meghatározó tudásához. Törvényszerű-e a folyamat, kérdezi a szerző, immár a magyar viszonyokat is felidézve -, hogy a sikeres tudást mindig átvesszük, és a saját sikerünket a leutánzás sikeressége jelenti? Vagy van saját lehetőségünk is, saját tudáskincsből kiindulva, a siker más alternatíváit keresni?

Pászka Imre könyvének harmadik részében a közép-európai identitás és a lehetséges térségbeli integráció problémáját veszi szemügyre. Ebből a körből származik a kötet címét is adó „fordított folyamatok” elnevezés, amelyben a szerző az Európai Unió régiópolitikája által is meghirdetett térségi integrációt helyezi szembe a nacionalizmus korlátaival, valamint az oligarchikus politikai és érdekalapú összefonódásokkal és általában véve a közép-európai nemzetek identitászavaraival. A kötetet az Európai Unió nemzetiségi viszonyairól szóló tanulmány zárja, amely egyúttal bemutatja, hogy a nyugat-európai parlamentáris demokráciákban milyen autonómialehetőségekkel bírnak a nemzetiségi csoportok. A záró tanulmány kifejezetten ajánlható olvasmány azoknak, akik a megerősödött erdélyi autonómiatörekvések kapcsán az európai, alkotmányosan garantált modellek témájában szeretne tisztábban látni.

(Pászka Imre - A fordított folyamatok struktúrái; Belvedere Meridionale, 2006.)

Panek Sándor

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csúszásban a reptérépítés

A csapadékos időjárás és a magas talajvíz miatt nem készül el határidőre, április 20-ára a szegedi… Tovább olvasom