Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Mesejáték ördögi sztriptízzel

Szeged - Könnyed kikapcsolódást nyújt a Csongor és Tünde. A kétrészes drámai költeményt, amelyet a nagyérdemű kedvéért poénokkal tarkítottak, péntek este mutatták be a szegedi nagyszínházban.
Mutassa be Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című drámai költeményét – ezt az érettségi tételt húzta Bodolay Géza főrendező. A klasszikusnak számító darab premierje péntek este volt a nagyszínházban.

A hősszerelmest most is Horváth Illés játszotta, aki már-már rutinból vágyakozik a nők után a színpadon – ennek lehet köszönhető, hogy plasztikusan adja elő a mindig elalvó, de végül Tünde kezét elnyerő Csongort. A tündérlány – Gidró Katalin – játéka viszont kissé monotonnak és érzelem nélkülinek tűnt számomra.

A történet mindenki számára ismerős: az aranyalmát termő fára felügyelő fiatalember éjfél előtt elalszik, ezért nem találkozik szíve választottjával. A boszorkány ármányt sző ellene: a lányát átváltoztatva próbálja elérni, hogy a hős őt válassza, ne a tündért. Gonoszság ide vagy oda, végül mégis egymásra talál az álompár.

Mirígy (Fekete Gizi, középen) és az ördögfiak (Barnák László, Lazók Mátyás és Pataki Ferenc). Fotó: Segesvári Csaba
Mirígy (Fekete Gizi, középen) és az ördögfiak (Barnák László, Lazók Mátyás és Pataki Ferenc).
Fotó: Segesvári Csaba

Kedvencem lett Tünde szolgálója, Ilma: Szilágyi Annamária a jelmeze miatt buggyos-mókás, mintha a magyar népmesékből lépett volna a színpadra.

A mesebeli díszletben az almafa körül zongora, temetőkert és egy kitömött őz is helyet kapott. A színpad két oldalán egy-egy nagy homokóra mutatja az idő múlását, bár a darab végére egyikben sem pergett le az összes homokszem. A történelmi időszakot néhány német kifejezés és az olykor átvonuló forradalmárok jelzik – a mű 1830-ban keletkezett.

Mint írtuk, Fekete Gizi a drámai költemény szinte minden női szerepét eljátszotta már, most ő alakította Mirígyet – bűvkörébe vonta és elvarázsolta a nézőket, ahogyan lányát, Ledért (Erdélyi Tímea) is.
Hogy ne legyen unalmas az ismert mese, kisebb poénok vannak elrejtve benne, amit a zöld színűre festett, kellőképp vicces és pimasz ördögfiak, Kurrah, Berreh és Duzzog (Pataki Ferenc, Lazók Mátyás, Barnák László) szórakoztatóan adnak elő. A napszemüveges zöld manók sztriptízével záródik a kétrészes előadás – a könnyed kikapcsolódás garantált.

Olvasóink írták

  • 6. SzitaKötő 2009. december 24. 07:49
    „nagyon szép mindaz, amit kiszy leír, egy baj van vele: mindennek nem egy kommentből kellene kiderülnie, hanem az előadásból. az is nagyon érdekes, hogy se a cikk, se egyetlen komment nem szól arról, hogy bodolay kihúzott 3 fontos szereplőt - nem az a baj, ha kihúz bárkit, hanem az, hogy ezzel megúszik egy csomó kérdést és problémát, amikről nem akar/nem tud/nem mer gondolkodni. magyarul a könnyebbik utat választotta, és ezen a ponton teljesen igaza van a cikk szerzőjének: tényleg könnyed és tényleg szórakoztató az előadás, semmi egyéb. gidrókatalinnal kapcsolatban azonban a cikk írója túl finoman fogalmaz: a valóság az, hogy a hölgyet leveti magáról a színpad, minden megszólalása borzalmas. (és akkor gubíkági küzdelmét az éj szövegével még nem is mondtam.)”
  • 5. emilybronte 2009. december 21. 22:59
    „Kiszy, szerintem érdemes lenne komolyabban foglalkoznod színházi kritikák írásával, vagy talán rendezéssel...
    Vagy talán te magad lennél a rendező? Olyan kimerítő volt - az egyébként felesleges magyarázkodás -.”
  • 4. szonya 2009. december 21. 18:37
    „Én csak egy apróságot tennék hozzá, amit azt hiszem érdemes volna végre mindenkinek megjegyezni, aki beszél vagy ír erről a darabról: Ledér soha nem volt és soha nem lesz Mirígy lánya! Más előadásoknál is megesik, hogy egy-egy szerepet ugyanaz a színész játszik, de ez még nem változtat a tényeken. Ráadásul úgy nincs is értelme a beszélgetésüknek.”
  • 3. kiszy 2009. december 21. 14:07
    „Egy picit torzít a (nem is tudom, hogy milyen jelzőt aggassak rá) cikk. Az előadásban lévő poénok, Vörösmarty által beleírt poénok (tán 1 kivétel ha van). A forradalmárok nem magyar, hanem lengyel forradalmárok, lévén a mű születésekor a lengyelek szabadságharcát verték le a manók által (áttételesen) megszemélyesített osztrák csapatok. A darabból tudjuk, hogy Csongor nem csak a szerelmet keresi, hanem a szabadságot is, ezért is van lengyel egyenruhára emlékeztető öltözetben és ezért is van, hogy amikor a darab végén "meghalnak" a lengyelek, és a manók azt mondják (nagyon lefordítva), hogy keressünk új prédát, Csongor már magyar mentében van. (Ha jól emlékszem a Habsburg csapatok következő prédája mi voltunk). És a darab végén a manók nem sztriptizelnek, hanem az Örömóda (ami ugye az EU himnusza) annyira nem ismert dallamaira az új "főnökök" képében öltönyben és nyakkendőben, aktatáskával a kézben menetelnek és a végén csak az zakót és a nyakkendőt dobják le, és úgy néznek ki, mint az előadás alatt végig. Ez a részlet egyébként a taps után van már, tehát nem képezi az előadás szerves részét.
    Ha színházba megyünk tessék már egy kicsit asszociálni is, ne csak bámulni ki a fejből és várni, hogy a sültgalamb a szánkba repüljön, lehetőleg előemésztett verzióban.
    Egyébként az iromány többi részével egyetértek. Jó előadás!”
  • 2. nyomdasz63 2009. december 21. 12:42
    „Húúú! Mikor a listából csak a címet láttam,azt hittem egy pill.-ra,hogy Ördögnóri lesz !”
  • 1. meggymag 2009. december 21. 10:16
    „Nagyon remélem, hogy az érettségin a gyerekeknek nem a poénok, és a napszemüveges zöld manók sztriptíze fog beugrani.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fél éve üres a két bezárt kollégium

Hiányolják az erdészeti szakközépiskola diákjai júniusban bezárt kollégiumukat – trófeáiknak például nem találtak helyet új szálláshelyükön. Tovább olvasom