Délmagyar logó

2017. 09. 24. vasárnap - Gellért, Mercédesz 12°C | 17°C Még több cikk.

Mezőgazdaság: ˝Aki követi a technológiai fejlesztést, megél˝

Csengele - A magyar spárgások rossz szezon elé néznek. A német nagykereskedő pedig a magyar terméket is germanizálja. A csengelei Jens Vetter bízik a paprikaszezonban. Itt a tavasz, itt az első mezőgazdasági riport.
A tavalyi esős, hideg idő a hazai spárgásoknak kedvezett. De nem a rengeteg eső miatt, hanem mert a legnagyobb felvevőpiacon, Németországban is hideg volt. 2011-ben azonban elhúzódott a szezon, a kései tavasz miatt nem számítanak jó évre. Jens Vetter, a több mint 15 éve Csengele határában gazdálkodó német-magyar férfi szerint idén a Kápia paprika is nyerő lesz.

– Amit a német nagybanin eladunk, sokan germanizálják, ebben biztos lehetsz – mondta Jens Vetter, aki szerint a magyar feliratú és csomagolású spárgát pillanatnyilag csak Svájcban lehet eladni. A német nem veszi meg a külföldi spárgát, amikor olcsó a német. A spárga a németeknek a „nemzet zöldsége", mint a magyarnak a paprika A spárgasorok között autózva megtudtuk, hogy a napokban lehullott csapadék már nem hiányzott: a homokos talajon is megállt a víz. Ennek ellenére gőzerővel folyik a szüret, a német területeken is érik a spárga, így a hagyományos időelőny elveszett.

Spárgaszüret Csengelén. Fotó: Segesvári Csaba (galéria)

A nagypolitikát emlegetve arra a megállapításra jutottunk, hogy a „zsebszerződések" vizsgálata álca. Aki eddig bérelni akart földet, megtehette – akár külföldi cégen keresztül is. A felvásárlás elől pedig lehet a magyar földet védeni, de ha nincs aki megművelje, nem sok értéket képvisel.

Az agrártermékek termelői-árszintje 2011 januárjában 39,6 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál - írtuk. A KSH adataiból kiderült, hogy a  növényi termékek árszínvonala 57,6, az élő állatok és állati termékeké 10,5 százalékkal emelkedett. Idén januárban a gabonafélék termelői ára 78,2 százalékkal magasabb volt, mint 2010 azonos időszakában. A búza felvásárlási ára 2010 áprilisa (28.200 forint/tonna) óta folyamatosan növekszik, 2011. januárban már tonnánként 63.900 forint volt, ami az előző hónaphoz képest is 17 százalékos árnövekedés, miközben a kukorica tonnánként 50.200 forintba került.

– Még mindig 170 hektáron gazdálkodunk, 30 hektár új spárgánk van – mutatott a látóhatárig érő fekete fóliával borított bakhátakra Jens. A fehér spárga titka: nem éri fény a zöldséget, nem hagyják, hogy a föld fölé nőjön. A csengelei földeken extra spárga terem. Jens szerint, ami a magyar polcokra kerül az inkább a termés alja – a vékony spárga miatt a háziasszonyok könnyen kedvüket vesztik az egyébként ízletes zöldség elkészítésekor.

A szántóföldön sétálva megtudtuk, hiába a jelentős üzemanyag-drágulás, a spárgát még mindig megéri exportálni. Igaz, ennek feltétele, hogy Jens és csengelei szállítója évek óta kölcsönös megbecsülésben és bizalomban dolgozik. Az együttműködésük titka, hogy a szerda délelőtt szedett spárga csütörtök este már a müncheni piacon van. – A helyiek sem érnek oda hamarabb, mert napközben nincs piac – mesélte a gazda. A kétgyermekes gazdálkodó szerint „enni mindig kell". Emiatt a mezőgazdaságnak mindig lesz jövője.

– Kápia paprikát is termelünk. Három hektáros fóliaházat építettünk, a legkorszerűbb locsoló, csepegtető rendszerrel. Ez garantálja a kiváló termést, amit külföldre adunk el – vázolta a spárgaszezon utáni időszakot Jens Vetter. Kiderült, a mezőgazdaság már rég túllépett azon az elképzelésen, miszerint elvetjük a magot és várunk. Saját tanácsadót alkalmaznak, aki ha kell, kéthetente változtatja a „locsolási koktélt", és az eredmények igazolják a befektetett munkát. Elárulta azt is, hogy közel 50 környékbeli gazdával dolgozik együtt, akiknek a paprikájának a piacra juttatását is koordinálja. A hazánkban termelő német gazda szerint a hazai termékeknek – paprika, gyümölcs – Spanyolország, Olaszország és Hollandia a legnagyobb vetélytársa. Ahogy fogalmazott, ott melegebb van, és kiszámíthatóbb az időjárás is. Ennek ellenére úgy érzi, megéri paprikát termelni, de inkább a piros, vastag húsú Kápiát. – Csak a vastag, édes paprika fejlődik. A fehér paprika külföldön egyre nehezebben megy.

Spárgaszüret Csengelén. Fotó: Segesvári Csaba (galéria)

Jens Vetter szerint a szétaprózódott gazdaságoknak nincs jövője. A környéken alakult, majd csődbe ment TÉSZEK kapcsán elmondta, a támogatások hátránya, hogy túlzott beruházásokba kezdenek a termelők és nem gondolnak a fenntarthatóságra. Egy hűtőházat üzemeltetni kell, a kamionok pedig sofőrrel „működnek". Úgy tűnik sem a kisteleki, sem a mórahalmi, de a hírek szerint a csőd szélére került kiskunfélegyházi TÉSZ sem mérte fel lehetőségeit. Pozitív példát is találunk: Szentesen, köszönik, jól vannak.

A tavalyi adóváltozásokat emlegetve Jens szerint nagyon jó út az egyszerűsítés és az adócsökkentés, azonban a hazai bürokráciáról semmit jót nem tudott mondani.

A paprikafóliához átérve Jens elmondta, hogy a három hektárjuk évente közel háromszáz tonna paprikát terem. Elárulta azt is, hogy a paprika kilója hatvan eurocent és két euró között mozog – de mindig van piaca az egyenletes, magas minőségű árunak. – Aki velünk dolgozik, és komolyan veszi, jól él. Biztos piacra termelünk, júniustól az első fagyokig tudunk fűtés nélkül dolgozni – magyarázta. Mint megtudtuk, a német piacra olcsóbban tudnak termelni, mint a spanyol és olasz kollégák – csak dolgozni kell érte.

Jens elmesélte, hogy a 2008-as spárgaszezonjuk kiugróan jó volt. Sejtették, hogy nem tart örökké a növekedés, ezért tartalékot képeztek. Ma úgy érzik, hogy ha 2011-ben nullára kijönnek, boldogok lehetnek. Azonban komoly potenciált lát a mezőgazdaságban – ezt is bizonyítja újabb beruházása. Mind fogalmazott: „Enni mindig kell." Búcsúzóul azt mondta: „Egyetek minél több spárgát, mert nemcsak finom, egészséges is". Megfogadjuk tanácsát.

Olvasóink írták

  • 16. packpack 2011. május 13. 06:24
    „Lanti! A retek és permetszer összevetése téves, hiszen nincs a magyar szabályozásban vegyszer a retek kezelésére... Szóval inkább ne permetezzetek össze-vissza....”
  • 15. kékcitrom 2011. május 13. 04:53
    „Jó efféle írást olvasni!”
  • 14. Elendur 2011. május 13. 03:27
    „deszkás: +1”
  • 13. deszkás 2011. május 12. 23:37
    „Kedves LANTI! pedig elfogadhatod amit Mike3 irt és ne mondd azt hogy mindenki hüle hozzá a billentyűzet felett.Esetleg még nagyüzemi tapasztalatokkal rendelkezővel is összefuthatsz.Mert a Hollandok a rendszerváltás utáni héten voltak nálunk és kiváncsiak voltak a mi üzemünkre(Tsz-re ami most lehetne Tész de nem majd én egyedül megmutatom ha a bicskám is beletörik és mit ad isten beletört) mi mondtuk ez már a múlté megszűnik mindegyik. Mire ők "akkor ez a konkurrencia már nekünk nem konkurrencia. És mosolyogva elmentek. És engem is lehurrogtak mikor a meliorizációt emlegettem pedig állitom ma sincs jobb elképzelés a viz pótlására illetve elvezetésére mert ugye ez a lényege a meliorizálásnak.Csak ez nagyüzemszerű körülmények között kivitelezhető (mert iszonyúan drága a drén v alagcsövezés) és pár hektár földnél értelmetlen.”
  • 12. Lanti 2011. május 12. 20:41
    „Kedves billan!
    Megnézzük neked hogyan megy majd a nagy cápává válás. Ha akarod, adok hozzá földet is (természetesen ne is álmodj róla, mielőtt nagyon beleélnéd magad). :) Kapsz mondjuk 6 hektárocskát. Azt csinálsz rajta, amit akarsz. (Ha lehet egy baráti javaslatom, ne gabonával vesd be, mert akkor buksz rajta kb. 100 ezret (szántás, vetés, gyomirtózás, aratás + földalapú támogatással együtt is). Javaslom, hogy fóliázz. Jah, 300 millió a fólia 6 hektárra. De már földet kaptál az elinduláshoz, szóval ne keress majd kifogásokat. Old meg valahogy. Vagy akkor ne húzz rá fóliát, de akkor inkább be se palántázd...

    5 év múlva megkérdezem tőled, hogy azon a rohadt nagy földön miért nem sikerült meggazdagodnod és mondjuk egy 120 forintos Tesco-s salátán hogyan lehet, hogy a te hasznod csak 5 forint. Kérlek ne keress majd kifogásokat...

    Kedves fórumozók! Könnyű a parasztok felett kenyeret törni a billentyűzet felett. Pláne úgy, hogy gondolom a mezőgazdasághoz nem sok közötök van. A probléma nem a keményen dolgozó nadrágszíj parcellásokkal van és nem is a valamilyen úton-módon több száz hektáron kertészeti tevékenységet végző, 500 milliós fóliaházakban termelő, kétes elindulású vállalkozókkal. A probléma nem is veletek van. Hanem azzal, hogy ha annyit kaphatnánk a terményeinkért, mint amennyit megérnének, akkor kérem szépen éhséglázadások törnének ki a világ minden pontján. Enni kell. De a termelőknek is... Csak egy tény: a retek ára kb. 20 éve nem változott. De vajon a permetszerek ára mennyit változhatott 20 év alatt?”
  • 11. Mike3 2011. május 12. 19:45
    „N.P. végre valaki látja a lényeget... Itt csak a rinya megy, meg a földtámogatási mutyi. Az a szegény éhező paraszt, aki a földre önti a tejet, összetöri a dinnyét, számomra nem autentikus. Nem egy gazdálkodót ismerek akiknek jól megy. Miért? Mert értenek hozzá. .......... A pofa viszont hatalmas.

    Na ki tudja, miért van ez a nagy belvízkár? Hát azért, mert a tsz-ek által kiépített kiváló csatornarendszert nem tartják karban. A földeken nincs mélyművelés, mert ilyenben bezony zabál a trakesz. Nem is értem, miért áll meg a víz! Meg koszos is lesz a gép, aztán oda a fétis státusz.
    Tetszik vagy sem, a sok ..... magyar parasztot ismét szövetkezetekbe kell kényszeríteni. Egyedül a nagyüzemi gazdálkodás profitábilis, ez van. <moderálva...>”
  • 10. billan 2011. május 12. 19:42
    „2. Lanti 2011.05.12. 08:57
    "Akinek VAN PÉNZE technológiai fejlesztésre, megél"
    Azért az megnyugtató, hogy van olyan dolog, amit nálunk magyaroknál senki sem tud jobban:
    KIFOGÁST TALÁLNI!
    (Na, jó az igaz, hogy roma barátaink ebben egy kicsit előttünk járnak...)”
  • 9. macs 2011. május 12. 15:20
    „7. kertészke,
    lehet, hogy Vetter nem kapál, de intézi a cég dolgait, intézi az üzleti ügyeket. Ez is munka!”
  • 8. packpack 2011. május 12. 13:28
    „kertészke, szerinted 170 ha-on hogyan tudna egy ember aki kereskedik is céget is irányít kapavágást tenni? Egyáltalán szerinted neki ez lenne a dolga? Te mit csinálsz valójában?????

    Egyébként az sem biztos, hogy ő német állampolgár. Mostanában úgyis osztogatják a magyar állampolgárságot..... Sokan örülnek szerintem a csengeleiek közül, hogy van hol dolgozni, mert mindenki ott sem fóliázhat. Sőt még az önkormányzat is örülhet, mert van iparűzési adóbevétele, ezért nem kell félteni az iskoláját, létszámleépítést sem kell terveznie a hivatalában stb.
    A cikkben levő helyi szállítmányozási vállalkozó is örülhet, mert közel a felrakóhely és hosszú távú üzleti partnerre is szert tesz. Személy szerint magyar vagyok, és én is külföldi tulajdonú cégnél dolgozom, de addig amíg a munkáért bért kapsz és megbecsülést nem gond. Dolgoztam magyar vállalkozásnál is- sajnos munkaszerződés nélkül- na akkor most éppen miről beszélünk?”
  • 7. kertészke 2011. május 12. 13:08
    „Aha 6.0 ...azért a Vettel gyerek inkább csak dolgoztatja a szegény magor népet, vagy az olájt...nem kell nagyon sajnálni..mert Őkelme még egy kapavágást sem tesz a termelésért... . lehetséges hogy a Viktor-huszárok találnának a 170 ha-jában kivetnivalót...”
  • 6. Apátfalvi** 2011. május 12. 10:35
    „Érdekes, Vettel nem zsidózik, meg felvásárlózik, meg palesztinozik, hanem dolgozik, termel. Talán mélymagyarjainknak is ezt kellene...?”
  • 5. deszkás 2011. május 12. 10:23
    „A "nadrágszij parcelláknak" befellegzett. De ez nem lehet igaz mert ezt a komcsik "nyomták".Az eredmény érzékelhető árban és termékben.”
  • 4. macs 2011. május 12. 09:39
    „2. Lanti,
    a pár hektáron gazdálkodónak sose lesz esélye, pontosabban csak akkor lesz, ha sok párhektáros összefog, de látva a TÉSZ-eket, ebben nem bizom.
    A német gazda a 170 hektárt bérli? Lehet, hogy így kellene a magyar földet védeni, és nem azzal, hogy parlagon hagyjuk és parlagfűvet termelünk rajta?”
  • 3. N.P. 2011. május 12. 09:35
    „Lanti 2011.05.12. 08:57

    "...csak pár hektáros földön gazdálkodó gazdáknak esélyük sem lesz csomagoló, meg egyéb gépek beszerzésére, .." - pár hektárból nem is lehet megélni, de ennek ellenére annyi traktort vásároltak amivel Ukrajnát fel lehetne szántani!”
  • 2. Lanti 2011. május 12. 08:57
    „A címet bátorkodnék kijavítani:
    "Akinek VAN PÉNZE technológiai fejlesztésre, megél"

    A probléma az, hogy a már valamit csináló, de csak pár hektáros földön gazdálkodó gazdáknak esélyük sem lesz csomagoló, meg egyéb gépek beszerzésére, plusz külföldi piackutatásra, hisz egy futónyi terménnyel még a Tesco sem ál velük szóba, marad a nagybanizás, meg az éppen hogy csak a nullára kijövés. Gazdaság fejlesztés teljesen esélytelen. A legtöbb magyar gazda ide sorolható. A 170 hektárosokról pedig hosszasan elmélkedhetnek esténként a munka után, hogy vajon melyik tsz-t sikerült kiprivatizálniuk.”
  • 1. eljensokaszeged 2011. május 12. 07:28
    „végre vmi jó hír. mondjuk azt eddig is tudtuk h dolgozni kell. bezzek ezek a kapitalista nyugatiak. ja itt is az van?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Játszótér vagy park lehet a gyakorlókertből

Szeged - Játszótérként, parkként vagy kiskertként hasznosíthatják az önkormányzati tulajdonú… Tovább olvasom