Délmagyar logó

2017. 05. 25. csütörtök - Orbán 13°C | 21°C Még több cikk.

Mi történik a választókerületben?

Hatodik alkalommal járulunk a szavazóurnák elé, hogy képviselő(ke)t küldjünk a parlamentbe. A szabályok 1990 óta nemigen változtak, de talán mégsem haszontalan átismételni a legfontosabb választási tudnivalókat. Most a választókerület funkcióját foglaljuk össze.
Hány képviselőről döntünk?
Az országgyűlési képviselői helyek száma 386.

A képviselői helyek elosztására milyen elveket követ a választási rendszerünk?

A választáson a képviselői helyek elosztására a többségi és az arányos választási rendszerek kombinációjából kialakított, úgynevezett vegyes választási rendszert alkalmazzuk. A többségi elv alapján történik 176 képviselői hely elosztása az egyéni választókerületekben. Ennek megfelelően, ha a választás első fordulója érvényes (azaz a választókerületben lakó választópolgárok több, mint fele szavazott), az a jelölt szerez mandátumot, aki az érvényes szavazatok több mint felét magáénak tudhatja (abszolút többségi elv). Ha a forduló érvénytelen, vagy nem volt ilyen jelölt, akkor második fordulót tartanak. Itt – amennyiben a forduló érvényes (mert a választópolgárok több mint egynegyede szavazott) – az a jelölt nyer, aki a legtöbb szavazatot kapta (relatív többségi elv).

Mire való a területi választókerület?

A 19 megyében és a fővárosban (az úgynevezett területi választókerületekben) a pártok által állított listák indulnak a választáson.

Hogyan választunk a területi listáról?

A választópolgárok egy-egy területi listára szavazhatnak, de onnan nevet kihúzni, új nevet beírni vagy a nevek sorrendjét megváltoztatni nem lehet (ez az úgynevezett kötött lista). 152 képviselői hely elosztása ezekben a területi választókerületekben történik az arányosság elve alapján. Ennek megfelelően az egyes listák a rájuk leadott szavazatok arányában jutnak mandátumhoz. Ha a területi listák nem szerzik meg az összes kiosztható mandátumot, a fennmaradó mandátumok az országos listán kiosztható mandátumok számát gyarapítják.

Mire való az országos lista?

Az országgyűlési képviselői helyekből fennmaradó 58 és a területi választókerületekből feljutó mandátum elosztására az országos kompenzációs listák között kerül sor. Az eredmény megállapításának és a mandátumok elosztásának szabályai elég bonyolultak, de megismerhetők a www.valasztas.hu honlapon.

Mi alapján jön létre egy választókerület?

Az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy azok lakosságának száma megközelítőleg azonos legyen. A választókerületek határának megállapításánál figyelembe kell venni a kisebbségi, vallási, történelmi, földrajzi és más sajátosságokat. Az egyéni választókerületek székhelyét és területét (a hozzájuk tartozó településeket és településrészeket) – a fenti elvek figyelembevételével – a kormány állapítja meg. A területi (listás) választókerületek területe megegyezik a megyék és a főváros területével, székhelyük a megye székhelye.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tímárné elindulhat a választásokon

Indulhat a szegedi 3-as választókerületben pénteken elutasított Tímárné Horváth Magdolna, az MDF… Tovább olvasom