Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 2°C

Miért követünk el folyton buta hibákat?

Szeged - Egy nemrég megjelent könyv szerint az emberek eleve úgy vannak beállítva, hogy elkerülhetetlenül hibákba keveredjenek. A szegedi pszichológus szakértő úgy gondolja, e magyarázat naiv és túl laikus.
Mindannyian követünk el hibákat. Ez így kimondva egy könnyed kis közhely, de vétkes elszenvedőként frusztráló lehet belegondolni. Próbálkozunk, próbálkozunk, mégis szinte napról napra elkövetünk megelőzhető hibákat.

Mint arról a brit The Independent beszámol, Joseph T. Hallinan amerikai Pulitzer-díjas újságíró úgy gondolja, tudja, miért: az emberek úgy vannak programozva, hogy néha bakot lőjenek. Szerinte érdemes megvizsgálnunk a hibáinkat, és megtalálni az okokat mögöttük, már csak azért is, hogy ne érezze magát mindenki annyira átlagon felülinek.

Nevek, tudott tények mennek ki a fejünkből kulcspillanatokban, jelszavak nem ugranak, be, értékeink rejtekhelyei maradnak a feledés homályában jó időre. Aztán a homlokunkra csapunk: hogy nem jutott ez eszembe?!? A szerző szerint ezek nem a személyiségből vagy az intelligenciából fakadnak, egyszerűen így „tervezték" az embert. Tudat alatt elfogultak vagyunk, túlértékeljük képességeinket.

Németh Dezső, az SZTE Pszichológiai Intézete adjunktusa másképp magyarázza a jelenséget. Szerinte egész egyszerűen úgy működik jól az emlékezeti rendszer, ha praktikus. Nem tartunk a fejünkben minden információt állandóan, csak ami éppen aktuálisan fontos. Tehát szelektálni kell. Természetesen ebben a szelekciós folyamatban lehetnek hibázások. A legújabb agykutatások beszélnek arról, hogy az agyi aktivációs állapotok (resting state networks) fluktuálnak. Ha ez az aktivációs állapot lentebb van, akkor jobban előfordulnak hibázások.

Változás-vakság: mikorra veszi észre a különbséget?
Változás-vakság: mikorra veszi észre a különbséget?

Hallinan szerint fontos megértenünk, miért lépünk folyton ugyanabba „piszokba". És elfogadni, hogy milyen rossz az önképünk vagy akár hogy hányszor ver át minket a szemünk, ami már egy másik problémakör.

Kitér arra kísérletsorozatra, amelyben eligazítást kértek egy idegentől az utcán, ám míg beszéltek, a segédek egy ajtót vittek át kettejük között, és a kérdezőt kicserélték. Az útbaigazító a legritkább esetben vette csak észre, hogy már másnak válaszol. Ez az ún. change blindness, azaz "változás-vakság".

Kísérlet a változás-vakság bemutatására.

Pszichológus szakértőnk elmondása szerint ennek egyik magyarázata,. hogy az elvárások, a világról való tudásunk befolyásolják az észlelésünket. Ezek a Top-Down hatások. Továbbá fontos az evolúciós nézőpont, ami ennek a hátterében áll. Több millió éven keresztül erre a típusú ingerekre, fényingerekre evolválodtunk. Nem volt olyan sohasem, hogy látunk valamit (pl. oroszlán), és az átalakul egy másik tárggyá (elefánt).

Maga az író is sebezhetőnek mutatkozott az elkerülhető melléfogások terén, saját könyvében is hibát követett el, amire egyik olvasója hívta fel a figyelmet. Kifelejtettek egy szót az egyik mondatból, amit a szerzőtől kezdve a szerkesztőkön át honlapjának kezelőiig senki sem vett észre. Ráadásul épp a „Why do we make mistakes?" („Miért követünk el hibákat?") kérdésből a make („követünk el") hibádzott.

Szegedi kísérletek

Szegeden az SZTE Pszichológiai Intézetében (ahol a legmodernebb laborok vannak) sokat foglalkoznak olyan nem-tudatos tanulási és emlékezeti folyamatokkal, amelyekre az jellemző, hogy ha sokat gyakoroltuk őket, akkor sokkal kisebb a hibázás, mint a tanulási és emlékezeti folyamatokban (melyek tudatos folyamatok). Előbbi folyamatok képezik az intuíció és a megérzések alapját is.

Olvasóink írták

  • 13. IVY 2009. március 20. 15:36
    „11. Lutetia 2009.03.19. 15:42
    Németh Dezső nagy koponya, érdemes odafigyelni rá. Az SZTE Pszichológiai Intézete pedig most már tényleg szenzációsan fel van szerelve. Tódulnak is a hallgatók, de mihez fog kezdeni ennyi ember pszichológus diplomával?

    Szerintem már van rájuk szükség és ezek után még többjükre lesz is!
    Nyugi! Nem maradnak állás nélkül, ha megfizethető honoráriumért dolgoznak majd.”
  • 12. nyomdasz63 2009. március 19. 19:30
    „Érdemes kipróbálni!!! -Valakivel elmondatjuk gyorsan egymás után 5 X :"fehér" .Ezt megismételtetjük 3X !/össz.15/,majd az utolsó kimondott "fehér" után gyorsan megkérdezzük : Mit iszik a tehén?>>>a válasz majdnem mindig-"tejet" lesz!!!”
  • 11. Lutetia 2009. március 19. 15:42
    „Németh Dezső nagy koponya, érdemes odafigyelni rá. Az SZTE Pszichológiai Intézete pedig most már tényleg szenzációsan fel van szerelve. Tódulnak is a hallgatók, de mihez fog kezdeni ennyi ember pszichológus diplomával?”
  • 10. comet 2009. március 19. 15:24
    „2. szerintem az még nem baj ha megszólitják mondjuk angolul az embert és hirtelen nem tud megszólalni, és a válasz csak akkor jut eszébe ha az illető már elment.
    Baj akkor van, ha a választ elmondja a következő járókelőnek. (persze akkor se nagy)”
  • 9. persona 2009. március 19. 14:39
    „Ez olyan bonyolult, hogy én nem is akarom érteni..:))”
  • 8. bambinaXX 2009. március 19. 14:26
    „legal, én ezt nem értem :)”
  • 7. legal 2009. március 19. 11:28
    „Hogy érthetőbbé tegyem előző hozzászólásom végét. Amikor az ember agya hosszú felkészülés után arra vár, hogy megválaszoljon egy annak megfelelő súlyú kérdést, de helyette váratlanul egy egyszerű mindennapi kérdésre kellene válaszolnia, aminek helyes, vagy helytelen megválaszolásával sorsdöntő következménnyel kell számolnia, nos ez esetben, stressz helyzetben az agy leblokkolhat, mint esetemben történt. Bonyolult kérdést vártam, de helyette egy mindennapos feladatot kaptam. Agyam fellázadt, ezért kellett nekem évekig tanulnom, ide járnom, hogy megkérdezzék, tudom-e a nevemet? Lélektan... A rutin dolgokról, az elméleti alapokról azt hiszik sokan (az elméleti fizikusok leginkább), hogy azok lényegtelenek, nincs miért analizálni az összefüggéseket. Dehogy nem!”
  • 6. legal 2009. március 19. 08:56
    „"tudott tények mennek ki a fejünkből kulcspillanatokban..."
    Ez bizony így van. Személyes tapasztalatom, titkolhatnám, de tanulságul elmondom. A 60-as évek közepén energetikából államvizsgáztam a BME-n, ott esett meg velem. Előbb a kazánok olajégő rendszereiből szóbeliztem, agyam pörgött (jellemző volt rám, hogy stressz állapotban szinte szó szerint tudtam idézni a tankönyvek anyagát, mert vizuálisan tudatomban szinte láttam az aktuális könyvoldalt), a bizottságnak negyed órájába telt, hogy leállítson. Az elnök szó szerint azt mondta: nézze, magának írom be a legnagyobb ötöst, de hagyja már abba! Meg is mutatta a dokumentumot. Ezt követően - sajnos pihenő idő nélkül húztam az elektromos hálózati rendszerekre vonatkozó tételt, de ebbe befürödtem. Éppen azt húztam, amelyet otthon, cégemnél napi rendszerességgel beosztott energetikusként végeztem, a válasz pofon egyszerű volt. Tudják mi történt? Agyam csak ezt ismételgette: Mi a fenéért kellett nekem évekig ide járnom, hogy megkapjam ezt a papírt. Teljes megszólalás görcsöt kaptam, megszólalni több órán keresztül nem tudtam, agyamban tök ürességet éreztem. Szó szerint. Az ember agya nem gép, nem lexikon automata.”
  • 5. persona 2009. március 19. 08:10
    „2-esnek! gyakorlás kérdése az egész. régen én is így voltam vele, bár még a mai napig meglepődöm, ha valaki angolul szólít meg Szegeden. Ennek ellenére a múltkor lelkesen magyaráztam a Tescoban egy külföldinek, hogy mi a különbség a velőborsó és a kifejtőborsó között..:)”
  • 4. kakoszeged 2009. március 19. 07:48
    „Ja látom már! Egy csávó vagy rajta van vagy nincs!”
  • 3. kakoszeged 2009. március 19. 07:47
    „A villogó képpel mi van? Vagy csak nekem villog?”
  • 2. legal 2009. március 19. 07:38
    „Általam is többször tapasztalt tipikus hibám, hogy ha az utcán járva váratlanul megszólít egy oroszul, angolul, németül beszélő idegen, hogy merre menjen tovább valamilyen irányba, akkor egyszerűen lebénulok. Egy kumma szó, mondat töredék nem jut eszembe abban a pillanatban. Persze, amikor az idegen már elment tőlem, akkorra már helyre áll az emlékező tehetségem, s magamban ki tudom mondani a teljes és pontos választ. Amit ritkán gyakorolunk, csak késve, bizonyos koncentráció idő után jön elő emlékezetünk rejtekéből.”
  • 1. StatusQuo 2009. március 19. 07:31
    „NA THESEUS BARÁTOM EZ NEKED SZÓL!ALAPOSAN OLVASD VÉGIG NE UGY MINT A ZÁSZLÓLEXIKONT.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ópusztaszeri diákoknak a polgárőrségről

Ópusztaszer - A polgárőrök feladataival, kötelességeivel ismerkednek meg az Ópusztaszeri Általános… Tovább olvasom