Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Miért lett a népek országútja a Kárpát-medence?

Milyen itt az ember és környezete kapcsolata a jégkor végétől napjainkig ívelő harmincezer évben? Hogyan él együtt az itt megtelepedett 17 nemzet és nemzetiség? A mozaikosság jellemzi e térséget. Ez a tömör válasza a kérdésekre Sümegi Pál geológusnak, a Mindentudás Egyeteme – Szeged sorozat következő előadójának.
– Rendkívül változatos a környezet ezen a háromszázezer négyzetkilométeren. A Kárpát-medence négy éghajlati terület (az óceáni, a kontinentális, a szubmediterrán, a hegyvidéki) találkozási pontja, így az itt kialakult eltérő vegetáció és talajtani feltételek eltérő kultúrákat és gazdasági bázist eredményeznek – jelenti ki Sümegi Pál, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi és Földtani tanszékcsoportjának Földtani és Őslénytani Tanszékét vezető docense.

Ezért lakják be, érzik magukénak e teret – a négyféle éghajlati viszony hatására kifejlődött négyféle kultúrát megjelenítő – különböző népcsoportok.

Csapda is a Kárpát-medence, mert az ide érkező, eltérő gazdálkodású népek bejutnak ide, de nem tudnak továbbmenni, mert azok a környezeti feltételek megszűnnek, melyekre termelési tapasztalataik alapulnak.

A népek országútja a Kárpát-medence, mert ütközőfelület – itt található a négy nagy éghajlati és gazdálkodási kultúrkör határterülete. Vagyis egyes társadalmak képesek megtelepedni itt, de egyetlen homogén gazdálkodású nép az egészet nem tudja meghódítani. Ezért e térség nemcsak környezetileg mozaikos, hanem gazdaságilag, társadalmilag is. Ebben az adottságban – Sümegi Pál szerint – ott a lehetőség: az itt élő népek számíthatnak egymásra, az eltérő gazdasági, társadalmi berendezkedés tapasztalataira.

A „gyökérkultúrájukhoz" képest az itt megtelepedő népek a természeti mozaikosság és a szomszédos társadalmak harapófogójában megváltoznak.

Jó élőhely a Kárpát-medence – nemcsak az említett okok miatt, hanem azért is, mert az ezen a területen nyüzsgő 20-30 millió embert nem fenyegetik olyan katasztrófák, mint például a most virágzó, de a következő ötven évben a vízszint emelkedése miatt eltűnő tengerparti területeken élőket. A globális változások olyan mértékűek lesznek, hogy az ökomenekültek modern népvándorlására kell számítani.

A Mindentudás Egyeteme – Szeged negyedik előadása október 26-án 18 órakor kezdődik Szegeden az egyetemi TIK kongresszusi termében (Ady tér 10.). A Mindentudás Egyeteme a Magyar Tudományos Akadémia tudományos vezetésével és a Magyar Telekom társadalmi szerepvállalásával jött létre.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Halálos karambol Kisteleknél

Egy ember életét vesztette szombaton késő este az E75-ös főúton Kistelek közelében, amikor… Tovább olvasom