Délmagyar logó

2017. 06. 22. csütörtök - Paulina 18°C | 33°C Még több cikk.

Mikó Tivadar: Szeged jövője a tudásipar lehet

Az önkormányzat és az egyetem összefogásával alapjaiban akarja megváltoztatni a szegedi egészségügy szerepét és szerkezetét Mikó Tivadar, aki júniustól a Szegedi Tudományegyetemen belüli Szent-Györgyi Albert Egészségtudományi Centrum elnöke, a Klinikai Központ vezetője és a rektor általános helyettese, miközben koordinátora a biopolisz egészségipari kulcsprojektnek, amely megalapozza Szeged mint fejlesztési pólus jövőjét.
Fotó: Karnok Csaba
Az önkormányzat és az egyetem összefogásával alapjaiban akarja megváltoztatni a szegedi egészségügy szerepét és szerkezetét Mikó Tivadar, aki júniustól a Szegedi Tudományegyetemen belüli Szent-Györgyi Albert Egészségtudományi Centrum elnöke, a Klinikai Központ vezetője és a rektor általános helyettese, miközben koordinátora a biopolisz egészségipari kulcsprojektnek, amely megalapozza Szeged mint fejlesztési pólus jövőjét. Mi a célja a megbízatások ilyen mértékű koncentrálásának? Erről is beszélgetünk Mikó Tivadarral.

– A centrum jövőképét és tartalmát a tudományos potenciál összefogása, a tudásipar és gazdaság fellendítése, a munkahelyteremtés adja meg – jelenti ki Mikó Tivadar, a Patológiai Intézet tanszékvezető professzora.

Ingatlanfejlesztés

– Úgy gondolom, az egyetem és Szeged jövője és kitörési pontja azonos: a tudásintenzív ipar. Ugyanis Szeged – más fejlesztési pólusokhoz viszonyítva – egyetlen területen kiemelkedő, és ez az emberi tudás koncentrálódása. Ezért a jövőt a biopolisz, pontosabban az egészségipar, a környezetvédelmi biotechnológia, illetve az agrár-bioinnovációs biotechnológia jelenti.

A szegedieknek a biopolisz egészségipari része óriási ingatlanfejlesztést hoz: speciális egészségügyi regionális központ létesül, amely hozzájárul a lakosság egészségi állapotának javulásához is. De hogyan lesz a kórházfejlesztésből egészségipar, új munkahely, gazdaságélénkítés?
– Hazánk a legrosszabb egészségi állapotú országok közé tartozik, ugyanakkor tarthatatlan és gazdaságtalan párhuzamosságok uralják a helyi egészségügyet – mutat rá az ellentmondásra a Klinikai Központ új vezetője. Szegeden 7 tulajdonos 39 telephelyen 12 műtőblokkot, 10 intenzív egységet és 17 labort működtet 4 gazdasági adminisztrációval.

E széttagoltság felemészti az emberi és pénzügyi forrásokat. A szegedi egészségügybe – mai értéken számolva – az elmúlt 21 évben 42 milliárd forintot sikerült beruházni, ami egyrészt működőképesen tartotta a rendszert, másrészt konzerválta a szétforgácsolt struktúrát. Ugyanekkora összegből megvalósítható a biopolisz egészségipari projektje: modern, hatékonyan működő, tömb jellegű integrált egészségügyi ellátó rendszer, ami kiszolgálja a várost és térségét. Ez a gyerekgyógyászat területén már megtörtént. Példaértékű lenne Magyarországon, ha az állami tulajdonú, orvoskar által működtetett egyetemi klinikákat integrálnák az önkormányzati tulajdonú kórházzal, s egyetlen telephelyre koncentrálnák a szegedi ágylétszámot. A fejlesztési terület – a klinikasortól a szegedi vasútállomásig – rendelkezésre áll.

Több bevétel

Eddig a betegellátási bevételeknek csak töredéke (az egyetemen 0,6, az önkormányzati kórházban 1,2 százaléka) származott térítéses betegellátásból. Mikó Tivadar szerint marketing kérdése, hogy külföldről például vizsgálati mintákat küldjenek ide értékelésre, vagy a határon kívül élők is itt vegyék igénybe többek között a gyermekgyógyászat, a gyereksebészet terén fölhalmozott tudást. A fizetőbeteg-forgalom, a gyógy- és egészségturizmus fellendüléséhez persze beteghotelt, emelt szintű kórtermeket kellene építeni. Az egyetemen már évek óta sikeres idegen nyelvű, térítéses képzés bővítéséhez az infrastruktúrát kell bővíteni.

Együtt az iparral

A projekt harmadik rétege, koronája: a tudáspark. A magyar kutató-fejlesztőhelyek 13 százaléka a Dél-Alföldön található, s ezek közül a legnagyobb és nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európában is a legjobb a 11 karral rendelkező SZTE. A szegedi kutatók háromnegyede az élettudományok, negyven százaléka az orvos- és gyógyszerészeti tudományok terén dolgozik. Ezt az adottságot szervezett keretek között az alkalmazott kutatások, fejlesztések, ipari együttműködések felé irányítva lehet a jelenleginél sokkal jobban kihasználni – véli Mikó Tivadar. Ennek világszerte bevált szervezeti keretei a tudásközpontok mellé települő science-parkok, vagyis fejlesztési és innovációs parkok.

– A pénzszerzési lehetőség most, az EU-hoz való csatlakozással adott. Ha okosan rakjuk össze érvrendszerünket, komoly eséllyel szállhatunk harcba azért, hogy kivegyük a részünket a kosárból – hangsúlyozza a Mikó Tivadar, aki a veszélyeket is látja. – A 2007-től Magyarországra induló pénzforrásokhoz projektenként 10-40 százalék önrész járul. Ez összességében akkora, hogy minden Magyarországon rendelkezésre álló fejlesztési forrást el fog vinni. Tehát aki a jövőre megnyíló uniós forrásokhoz nem jut hozzá, az 2015-ig semmiféle fejlesztésre sem számíthat. Márpedig ha a szegedi egészségügy, és az erre épülő, még csak szárnyait bontogató tudásipar 2015-ig érdemi külső tőkeinjekcióhoz nem jut, akkor megrendül az egész pólusprogram. Ezért a pénzszerzéshez szükséges lobbizás a centrumelnök első számú feladata.

Projektgyáros
Egyetemi tanárnak 1993-ban nevezték ki az éveken át Afrikában, Angliában dolgozó Mikó Tivadart, aki 1994-ben kezdett dolgozni Szegeden. Külföldi tapasztalatai alapján meggyőződése: a felsőoktatásban előrelépést csak külső források és nagyprojektek révén érhet el. Az élet rákényszerítette a pályázásra, s a gyakorlatban kiderült: e műfajban is sikeres. Első nekifutásra összehozott két Tempus-Phare, kétszer százmillió forint forrást hozó projektet. Ennek hatására az orvoskari informatikai professzorral, Hantos Zoltánnal koordinálta a világbanki kórházi informatikát támogató, másfél millió dollár értékű projektet. A siker következményeként fölkérték a harmincmillió dollárt érő dél-alföldi regionális egészségfejlesztési projekt (DAREK) koordinálásra. (A pályázat sikere ellenére kormánydöntés következtében törölték a projektet.) Aztán az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatójaként szerzett tapasztalatokat. Majd Szegeden orvosszakmai irányítója volt az egymilliárd forint értékű, hét év kemény munkát jelentő projektnek, amelynek eredményeként megépült az új Patológiai Intézet.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Dobson itt és ott

Hétezer kilométert autózott április eleje óta Dobson Tibor az árvízi védekezés kapcsán. Az Országos… Tovább olvasom