Délmagyar logó

2017. 09. 25. hétfő - Eufrozina, Kende 8°C | 18°C Még több cikk.

Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora – részletek

"...Kétségtelenül nagy nap ez a március 15-e Magyarország életében..."
...Kétségtelenül nagy nap ez a március 15-e Magyarország életében...
Erre a napra sok munka vár és mind be fog végeztetni. Pedig a pilvaxbeli ifjak öt-hat órát átaludtak, szóval nyolc-kilenc óra már elveszett, és mégis elegendő a még megmaradt tizenöt óra...

Petőfi talán le se feküdt, vagy ha lefeküdt, nemigen aludt, mert már hét órakor reggel talpon volt, benézett Jókai szobájába, felköltötte, aztán nyugtalanul sietett a Pilvaxba. Útközben Vasvárival találkozott, ki szintén a Pilvaxba tartott. Borongós, ködös, szinte pépes márciusi pirkadás volt, csípős szél fújdogált, és feszegette a még jobbára csukott boltok cégtábláit.

A Pilvaxban még nem volt senki, csak a korán kelő Bulyovszky Gyula, minélfogva még visszamentek mind a hárman Jókaiért, kinek szobájában tanácskoztak ama néhány bevezető szó fölött, mellyel a tizenkét pontot proklamálni fogja.

Kevéssel nyolc óra előtt most már négyen nyitottak be a Pilvaxba, de még most is kevesen voltak, ami láthatólag lehangolta a türelmetlen Petőfit. Vártak még egy kissé: lassan szállingóztak a tegnapi „héroszok". Éppen a leglármásabbak maradtak el. Megjött Emődy, Vajda, majd a hórihorgas Pálffy Albert nyitott be nagy disputában a nyalka Dobsával.

Különösen megörültek báró Nyári Albertnek. Betoppant Degré, aki vidékről jött, egy pár jurátus is beváltotta a szavát, de még mindig igen szegényes gyülekezet volt egy forradalomcsináláshoz. Nem rebellis a magyar korán reggel – sopánkodott Jókai, ki Bulyovszkyval egyetemben amellett volt, hogy mintsem nevetségessé váljanak, inkább ne csináljanak semmit. De Petőfit nem lehetett eltántorítani. Különben is a kávéház nem volt néptelen. Éppen szerdai nap és pesti vásár lévén, sok idegen reggelizett az asztaloknál, akik mind kíváncsian és érdeklődve nézegették az ifjúság hullámzását. Végre kilenc felé annyian gyűltek össze, hogy Jókait felerőszakolták egy asztalra.

Jókai felállt, és felolvasta pár bevezető szóval, hogy „mit kíván a magyar
nemzet?"
„Valami villanyos melegség állta el akkor minden tagomat – írja ő maga –, érzém, hogy végzetes szó az, amihez kezdek; de el voltam rá szánva, ha áldozatul esem is."

Utána Petőfi olvasta fel a Nemzeti dalt. Ekkorra már mind oda gyűltek a vásárosok is, s a dal refrénjét utána zúgták ők is: „Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk."

A „főpróba", mert annak kellett azt tartani, kitűnően sikerült. A vers feltüzelte az ifjúságot, s most már lelkesedve indult a megállapodások szerint az orvosi egyetem felé, a Hatvani és az Újvilág utca sarkán levő épület udvarára.

Még mindig nagyon kicsiny volt a csoport, de a felkokárdázott ifjak, kik előtt egy trikolort vitt egy nagy termetű jurátus, felköltötték útközben az érdeklődést. Minden lépésnél nőtt a csoport: „Éljen a szabadság! Egyenlőség! Éljen Kossuth!" kiáltások hangzottak. Az orvosifjúság dacára, hogy leckeóra volt, ott hagyván professzorait, az udvarra tódult, hol Jókai ismételte rövid beszédjét.

„Testvéreim, a pillanat, melyet élünk, komolyabb teendőkre szólít fel bennünket. Európa minden népe halad és boldogul, haladnunk és boldogulnunk kell nekünk is. Legyen béke, szabadság és egyetértés! Követeljük jogainkat, melyeket tőlünk eddig elvontak s kívánjuk, hogy legyenek azok közösek mindenkivel."

Petőfi elszavalta a Talpra magyart, s a menet most már az orvosnövendékekkel megszaporodva, sorba járta a többi fakultásokat. Az Egyetem térről újra visszaindult ezreket és ezreket szaporodva, megállt a Hatvani utcában a Pálffy-ház előtt, amelynek földszintjén akkoriban a „Landerer és Heckenast" nyomda volt...

(Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora – részletek)

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Meghalt egy építőmunkás - tizenhat méter magasból zuhant le

A szegedi Budapesti körút egy felállványozott panelházának hatodik emeletéről lezuhant egy munkás… Tovább olvasom