Délmagyar logó

2017. 09. 19. kedd - Vilhelmina 13°C | 25°C Még több cikk.

Milliárdok a szegedi szoftverfejlesztésben

Szeged - Nincs mindig konkrét termék, és ha van is, sokszor nem tudunk róla. Ezért lehetséges, hogy láthatatlannak tűnik a Szegeden működő, szoftverekkel foglalkozó cégek, intézmények tevékenysége. Miközben itt milliárdokról, fejlesztésekről és új munkahelyekről van szó.
A klaszter szóra az átlag szegedi valószínűleg értetlen arccal reagál, pedig ez egy olyan együttműködési forma, amely sokat hozhat egy adott városnak, térségnek. Az egy ágazatban tevékenykedő cégek, intézmények közös célok mentén szerveződő kooperációját jelenti, amely lehetőséget ad arra, hogy az egyes szereplők erejét meghaladó, jelentősebb fejlesztések történjenek. A szegedi szoftver klaszter (teljes nevén: Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter) máris valós eredményeket ért el e téren.

A program kapcsán a cégek is felismerik, hogy érdemes a városban maradni, fejleszteni – nyilatkozza Susányi Tamás, a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Mint elmondja, 2007 szeptembere óta működik a szegedi szoftver klaszter, és mivel azóta - a szigorú feltételrendszernek megfelelve - akkreditációt nyert, újabb és újabb komoly lehetőségek előtt áll. Leszögezi: konkrét üzleti kimenetele van projektjeiknek, nem l'art pour l'art összemosolygás a résztvevők közös munkája. Ráadásul a jelenleg 39 céget és intézményt magába foglaló szegedi szerveződés annyira jól működő, hogy más városokra is kiterjed, lehetőleg úgy, hogy az együttműködések gazdasági vetülete Szegeden jelenjen meg.

Az SZTE Szoftverfejlesztési Tanszéke is részt vesz a szoftver klaszternek. Fotó: Miskolczi Róbert
Az SZTE Szoftverfejlesztési Tanszéke is részt vesz a szoftver klaszterben. Fotó: Miskolczi Róbert

A közeljövő egyik projektcsomagja csaknem 2 milliárd forintos. Ha nyernek, a részt vevők a szoftverminőség javításán, a vállalati rendszereken kívül az intelligens otthonnal is foglalkoznak majd, ami lehetőséget adhat a segítségre szoruló idős emberek helyzetének javítására is – tájékoztat Csiszár József klasztermenedzser. Alapvetően a szegedi szoftver klaszter résztvevői 5 területre koncentrálnak: szoftverminőség, ún. beágyazott és mobil rendszerek, nyelv és beszédtechnológiai alkalmazásai, egészségügyi alkalmazások, iparág specifikus megoldások.

Miért pólusváros Szeged és hogyan kapcsolódik ehhez a szoftver klaszter?

A pólusok kialakítása 2004-ben nemzetközi - elsősorban francia - tapasztalatok alapján kezdődött meg. 2005-ben 8 várost - Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár és Veszprém - jelöltek ki arra, hogy fejlesztési pólusokat hozzanak létre. Ezen nagyvárosok felkérést kaptak arra, hogy határozzák meg a tudásalapú gazdaságfejlesztés prioritásait a saját meghatározó, versenyképes iparágaikra.

A fejlesztési pólus egy körülhatárolt földrajzi területen, egy innovatív jellegű közös projekt köré csoportosuló azon vállalatok, köz- és magán, képzési- és kutatóközpontok összességét jelenti, amelyek hatástöbblet elérése érdekében partnerségi kapcsolatban történő részvételre kötelezik el magukat. A partnerség egy technikai-tudományos terület és az ahhoz kapcsolódó piac mentén szerveződik.

A Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter ennek a pólusprogramnak a része.
A jelenleg működő szoftver klaszter alapjául szolgáló SIKK (Szoftveripari Innovációs Kutató Központ) koncepciót a szegedi egyetem Szoftverfejlesztési Tanszékének munkatársai alkották meg. Gyimóthy Tibor tanszékvezető szerint az egyetem számára óriási előnyt jelent, hogy nagyon szoros kapcsolat alakult ki a szoftveriparral, mert így a tehetséges diákok valódi projekteken dolgozhatnak, és nagyobb eséllyel találhatnak munkát Szegeden. Ahogy a múltban, jelenleg is több projektben részt vesznek a klaszter révén.

Gál György, a Polygon Informatikai Kft. ügyvezető igazgatója is elsősorban az egyetemmel kiépített szoros kapcsolatban rejlő lehetőségeket emeli ki. - Az "ismerősi klub" fokozatból kezdenek alakulni a valós üzleti alapú együttműködések. Szegednek a szellemi szférában gyökerező új iparokra van szüksége. A Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter egy lehetőség arra, hogy a szereplők önállóságának megtartásával is képes legyen egy régió valódi vonzó pólusává válni. Ha sikerül fenntarthatóvá tenni azt a közös tudás és készséghalmazt, akkor várható, hogy további tőkebefektetéseket vonz és igazi, stabil iparrá válhat térségünkben – véli.

Mit profitálnak a szoftver klaszterből a szegediek? Az egyetem és a vállalatok, valamint az utóbbiak közötti kooperáció erősödése révén több olyan nagy projekt megvalósul, amire egyenként ezek nem lennének képesek. Az eredmények újabb cégeket vonzanak a városba, amik munkalehetőséget nyújtanak, és az ágazaton belüli fizetések is megemelkedhetnek. Egy igazi szegedi sikertörténet kezdődhet.

Olvasóink írták

  • 10. szegedifiú 2009. március 06. 22:55
    „Megint egy semmit mondó cik a DM-ben. Fos az egész!
    Belecsípnek egy témába. Aki nem jártas a szÁMITÁSTECHNIKÁBAN, nem sokat ért az egészből!

    Tényleg: hol tart a nagyreményű BIOPOLISZ? Nagy a csönd körülötte!”
  • 9. Cat 2009. március 06. 18:26
    „"Az egyetem informatika-oktatásában pedig nem titkoltan az a koncepció, hogy a hallgatók tanuljanak meg otthon, maguktól programozni, az egyetemen pedig levizsgáztatják őket."
    Igen. De akkor minek az egyetem?”
  • 8. darkgamer 2009. március 06. 16:49
    „A Délmagyar a helyi döntéshozók FT-je :)

    Elnézést, lehet benne persze valami. De én pl nem a magyar piacra fejlesztenék (nem is tettem soha eddig életemben), hanem külföldre. Válság van, igaz, de ez csak azt jelenti, hogy kirugják a jóarcot Londonban és negyedannyiért, de csak egy órányi időeltolódással felveszik a magyart. Akihez vizum nélkül ki lehet repülni, egy nap alatt úgy megjárva a szegedi irodát hogy 7-8 órát még itt is tud tölteni munkával.

    Ocsó az india kolléga, de van nekünk is előnyünk...”
  • 7. flexsnake 2009. március 06. 16:08
    „Nincs hát. Mégis külföldre megy a munkák 90%a. Mert magyar ügyfelek nem keresnek magyar céget.
    Hol a reklám? Talán ha taxitársaságról írok akkor nem kettőt szólaltatok meg akik ráadásul nem is a legnagyobb volumenűek. Mindegy. Ez reklám. Meg ugye jó pont a keresőmotorok által az a bizonyos PI :D”
  • 6. mitudomain 2009. március 06. 14:23
    „flexsnake: jah megemlítettek egy nonprofit céget meg a klasztert, nagy reklám tényleg..
    És igenis él és virul szegeden a szoftverfejlesztés, az hogy nem látsz bele a dolgokba és sok információd nincs róla az meg a te bajod.”
  • 5. Celtis 2009. március 06. 14:12
    „Darkgamer: ehhez csak annyit hozzáfűznék, hogy az egyetemmel kapcsolatban egyfelől egyetértek, másfelől viszont kétségessé teszi magának az informatika karnak a létjogosultságát. Ha egy egyetemi karon olyan eszközökkel kell biztosítani a hallgatók bejárását (!), mint az előadásokon vezetett jelenléti katalógus, a kar vezetőinek el kellene gondolkodni néhány dolgon. De ez már tényleg teljesen távol került a cikk témájától.

    flexsnake valószínűleg arra gondolhatott reklámozás alatt, hogy teszemazt egy cég igazgatója szoftvert akar rendelni egy szegedi fejlesztőtől, és éppen olvassa a Délmagyart. A cikkben nevesített cégek esetleg "komolyabbaknak" tűnhetnek számára, mint a meg nem említettek, pedig ez egyáltalán nem biztos, hogy így is van.”
  • 4. darkgamer 2009. március 06. 13:20
    „Mi itt a burkolt reklám, könyörgöm?

    Jön az egyszeri Délmagyar olvasó és ránézve a cikkre így szól otthon: "Asszony, kéne már egy jól skálázható, magas rendelkezésre állású szoftver itthonra, felhivom azt a a céget a cikkből!"

    Sok ilyen kellene, valóban nagy jövője van szoftverfejlesztésnek itt Szegeden, különösen az outsourcingnak. Az az óradíj, amit egy angol / amerikai / német cég fizet egy magyar programozóért nem elhanyagolható. Olcsóbb lehet az indiai, de nem mindig jobb az.

    Az egyetemen az oktatás olyan amilyen, aki azért megy oda hogy megtanuljon programozni az előadásokon és a heti pár óra gyakorlaton, nulla otthoni munka nélkül, az magára vessen, sajnálom.”
  • 3. Celtis 2009. március 06. 12:53
    „Ha nem is virágzik, de azért van, és nem teljesen jelentéktelen. Ezen felül a földrajzi adottságok miatt a "hardver" ipar nem szívesen jön szegedre, viszont a szoftver számára nincsenek távolsági korlátok (számtalan közel-keleti, skandináv, sőt amerikai megbízású projektről hallottam), ezért tényleg jó lenne, ha fejlődne ez a terület a városban.

    Hogy ehhez mennyiben járul hozzá egy ilyen "klaszter", nem tudom megítélni, lehet tényleges haszna is, de lehet, hogy csak egy újabb márkázás az egyébként is meglevő intézményekre (lásd még: "biopolisz").

    Az egyetem informatika-oktatásában pedig nem titkoltan az a koncepció, hogy a hallgatók tanuljanak meg otthon, maguktól programozni, az egyetemen pedig levizsgáztatják őket. (Évfolyamonként hétszáz hallgatónak egyébként nem is nagyon lehet személyre szabott valós gyakorlati környezetet biztosítani a fejlődéshez.) Viszont ebből a szempontból is nagyon hasznos, ha az egyetem minél több céggel tart kapcsolatot és köt nyári gyakorlati lehetőségekre szerződést.”
  • 2. flexsnake 2009. március 06. 12:01
    „Aham virágzik a szoftverfejlesztés szegeden... Hát persze... Azért a burkolt reklámból még nem kellene hülyeséget kihozni.”
  • 1. makákó 2009. március 06. 09:33
    „Ez nagyon szép és jó, de miért nem gyakorlatorientált a képzés az egyetemen. Ott tanultam programozást, és a képzés legjava már akkor 10éve elavult volt. Csoda, hogy az évfolyam 90%-a más területen helyezkedett el?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elő a bicajjal!

Szeged - Miközben tekerünk, nem fogyasztunk üzemanyagot, és kerékpározással elodázzuk kicsit a következő szmogriadót is. Tovább olvasom