Délmagyar logó

2017. 01. 17. kedd - Antal, Antónia -4°C | 1°C

Milliárdokat spórolnának az Uniónak

Csongrád megye - Mielőtt sokmilliárdos költségekbe verik magukat az önkormányzatok a víztisztító berendezések megvásárlásával, előbb meg kellene vizsgálni, hogy nálunk mennyi arzén jut az emberek szervezetébe. Sok pénzt meg lehetne spórolni, az Uniónak is – vetődött föl a megyei közgyűlésen.
Hány ember halálát okozta eddig az ivóvizünkben jelen lévő arzén? – tette fel a kérdést kétszer is Marosvári Attila megyei közgyűlési képviselő Balogh Erikának, az ÁNTSZ regionális tisztifőorvos-helyettesének. Az egészségügyi szakember azt mondta, erről nincsenek adatai, a WHO azonban egyértelműen bizonyította, hogy az arzén rákkeltő, és tény az is, hogy Magyarország nem kapott felmentést az Uniótól a kötelezettség alól, hogy az ivóvízben mért arzént literenként 10 mikrogramm alá csökkentse. Eddig nálunk 50 mikrogramm volt a határérték, az uniós szabvány szerint így jelenleg a 60 Csongrád megyei település közül 42-nek tisztíttatnia kell. Csak Algyő, Balástya, Csanádalberti, Csanádpalota, Csanytelek, Csengele, Csongrád, Felgyő, Kistelek, Kövegy, Nagylak, Nagytőke, Ópusztaszer, Pusztaszer, Sándorfalva, Szatymaz, Szentes-Magyartés és Zsombó csapvize felel meg.

Az egyelőre nem mondatott ki, hogy a többi településen mit kell tenni, bevezetik-e például a zacskós víz árusítását. Az önkormányzatok csatlakoztak az ivóvízjavító programokhoz, a beruházást 90 százalékkal támogatja az Unió, de így is nagyon nagy önerőt kell előteremteni: Szentesnek például a 2 milliárdosra tervezett programjához 200 milliót. A kisebb, forráshiányos településeknek ez nagyobb falat. A téma már nem csak az önkormányzatokat érdekli. Internetes fórumokon arról folyik a szó, hogy nyilván a tisztítóberendezéseket gyártó cégeknek kedvez az, ami most zajlik, a határérték megállapításával kapcsolatos eljárás végeredménye is. Korábban pedig lapunknak Vincze László országgyűlési képviselő fogalmazta meg: várhatóan megjelennek azok is, akik szívesen beszállnának a programba tőkével – a helyi vízművek tulajdonrészéért cserébe. Ezt pedig nem szabad hagyni.

A megyei közgyűlésen ez nem került szóba, az viszont igen, hogy vizeinkben az elmúlt húsz évben csökkent az arzéntartalom. Ha már ezt lehet tudni, azt is érdemes lenne megvizsgálni, valóban mennyi arzén jut a magyar emberek szervezetébe. Valószínűleg kevesebb, mint a nyugatiakéba, akik sok tengeri halat fogyasztanak – érvelt Gyovai Gáspár csongrádi alpolgármester. Ha egy tudományos kutatás ezt a vélelmet megerősíti, annak azért lenne jelentősége, mert kiderülne, hogy tényleg mindenütt el kell-e költeni azokat a milliárdokat vagy sem. És nem csak a megépítésről van szó, hiszen az elkészült tisztítóknak a működtetése is sokba kerül, ami akár 50 százalékos vízdíjemelkedéssel is járhat. Ráadásul a készülékek nemcsak az arzéntól, hanem más ásványoktól is megszabadítják a vizet. Kérdés, hogy ez az érvelés meghatja-e az Európai Bizottságot.

Olvasóink írták

  • 1. jozko 2010. május 07. 14:15
    „!Hajrá, itt az újabb biznisz ! Milliárdokat lehet spórolni-és nem kell csinálni semmit! Csak a spórolással arányos sikerdíjakat kell felvenni, mert a napnál világosabb, hogy ekkora megtakarítás eseté nem lehet szűkmarkú az állam!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fellegek vándorai - album a fehér-tói madárvilágról

Szeged - A Mozaik Kiadó Pálfy Katalin szerkesztésében reprezentatív albumot jelentetett meg a… Tovább olvasom