Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Minden addigi csúcsot megdöntött 40 éve az áradó Tisza és a Maros

Csongrád megye – 1970-ben minden addigi csúcsot megdöntött az áradó Tisza és a Maros. A tartós árhullámok ellen megyénkben mintegy 20 ezer ember küzdött, 16 ezren otthonuk elhagyására kényszerültek.

– Szegeden szerettem meg a Tiszát, de nincs kedvenc vízparti helyem – jelenti ki Vágás István. Pedig szinte minden centiméterét ismeri a folyó alsó szakaszát kordában tartó töltésnek az idén 80 éves vízügyi mérnök, aki könyvet is írt a szeszélyes szőke folyóról.

Kicsi a lejtése

A Tisza legkevésbé ismert tulajdonsága, hogy kicsi a lejtése: szabályozása előtt kilométerenként 2-2,5 centiméter, gátak közé szorítása után 4 centi az esése.

Szemben például a Dunával, amelyiknek felső szakaszán 40, Budapest alatt 12–14 centiméteres a lejtése. A másik tiszai jellegzetesség: mellékfolyói széles kiterjedése. Épp negyven éve, az 1970-es árvíznél figyelt föl Vágás mérnök: az áradó Duna emelte meg a Tisza vízszintjét Szegednél, vagyis visszaduzzasztotta.

A kiskatonák egy emberként rakták a homokzsákokat. Archív fotó: Enyedi Zoltán
A kiskatonák egy emberként rakták a homokzsákokat. Archív fotó: Enyedi Zoltán

– Rendkívülinek számít a 70-es árvíz négy évtized távlatából is az árhullámok magassága és tartóssága miatt – emlékszik az évfordulóra Vágás István. Negyven éve – a márciusi–áprilisi előáradás után – május 15-étől július 4-éig igényelt fokozott figyelmet az árvízi védekezés, miközben a Tisza kétszer is meghaladta a 900 centis magasságot.

Etalon: 900 centi

Vágás hidrológus 80 éves

Vágás István vízügyi mérnök, hidrológus. Losoncról családjával együtt 1945-ben telepítették Szegedre. Budapesten szerzett mérnöki diplomát, majd a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben végzett tudományos munkát. Szinte minden jelentősebb dunai és tiszai árvíznél szerzett tapasztalatokat. Szegedre 1965-ben tért vissza, az Ativizig (ma Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, vagyis Atikövizig) főosztályvezetőjeként vonult nyugalomba. A szakmát máig gyakorolja, mert 20 éve a 90 esztendős lap, a Hidrológiai Közlöny főszerkesztője.

Viszonyítási pont a 900 centiméter a tiszai áradások szegedi minősítésében. Ennek oka, hogy miután az 1879-ben 806 centiméteren tetőző Tisza tönkretette a várost, a Szeged újjáépítését irányító Tisza Lajosnak arra is volt gondja, hogy a körutak és sugárutak szintjét a pusztító ár szintje fölé emeljék. Így biztosították a menekülési és mentési útvonalat egy esetleges újabb áradás idején.

– Mi az árvíz elleni sikeres védekezés titka? – kérdez vissza a Duna, a Tisza, a Maros és más, kisebb folyók árhullámai megfékezésében bőséges tapasztalatot szerzett mérnök. – Az elég magas, elég tartós és erős töltés a titok. Ez azt jelenti, hogy az árvízmentes, úgynevezett békeidőben is költeni kell a védekezésre. Az akkori befektetés egyetlen éjszaka, vagy néhány óra alatt megtérülhet áradás idején.

Mundiálciklus

Törvényszerűségeket is föltárt a magyarországi árvizek históriájával foglalkozó Vágás István. Szabályozása óta a Tiszán 15–20 esztendőn át tartó, magas vízállású és 10–15 éves aszályos periódusok váltják egymást. A „nagy vizek" időszakai közül kiemeli az 1867–1895 és az 1962–1982, valamint az 1998 utáni időszakot, mert 1879-es, 1970-es, 2000-es és 2010-es rendkívüli vízállásával is bevonul Szeged történetébe a Tisza.

Czinege Lajos honvédelmi miniszter is megtekintette a szegedi helyzetet. A Stefánián figyeli a mentési munkát. Fotó: Somogyi Károlyné
Czinege Lajos honvédelmi miniszter is megtekintette a szegedi helyzetet. A Stefánián figyeli a mentési munkát. Archív fotó: Somogyi Károlyné

– Magyarázni nem, csak megállapítani tudjuk a ciklusokat – mentegetődzik a hidrológus. Majd viccesen megjegyzi: 1970-ben, de a világbajnokság későbbi éveiben sem láthatták a legjobb meccseket, mert a rendkívüli árvízi helyzet a gátakra szólította a vízügyeseket. Ez is egyfajta törvényszerűség", amit magában „mundiálciklusnak" nevez.

Néha a legjobb, ha nem avatkozunk be

Nem a gáton, hanem hivatali szobájából irányította százhúsz ember munkáját 1970-ben Vágás István. Akkor kapta feladatul az újságírók tájékoztatását is.

– Az árvízi védekezéshez szerencse is kell. Meg annak fölismerése, hogy az adott folyó milyen tulajdonságú. Mert más és más módszert igényel a Duna vagy a Tisza melletti buzgár kivédése – mondja a mérnök, aki szerényen elhárítja, mikor az 1970-es védekezés kulcsfigurájának nevezzük. Emlékeztet: a negyven évvel ezelőtti védekezést Forgó László, az Ativizig igazgatója vezényelte, helyettese Polgár István főmérnök volt, Kardos Imre pedig osztályvezetőként irányította a munkát. – A Hódmezővásárhely melletti Körtvélyesen szikes talajt építettek a töltésbe, ezért megfolyt, szinte fürödni lehetett benne – idézi az epizódot annak illusztrálására, hogy általában az addig nem volt legnagyobb víznél derülnek ki a legváratlanabb nehézségek. – Egy másik helyen az átszivárgás megakadályozásán törtük a fejünket. Elvetettük a szádfalat, mert a cölöpök leverése megremegtette volna a töltéseket. Végül épp szivárogtatással, szinte önmagától oldódott meg a probléma. Ebből is látszik: néha az a legjobb beavatkozás, ha nem avatkozunk be.
Az árhullámok előrejelzése is 1970-ben lett Vágás István feladata. Azt mondja: a bonyolult számításoknál az addigi vízállási adatok elemzése mutatja meg, mit tud produkálni egy folyó.

Amerre a szem és a kamera a repülőgépről ellátott, szinte mindenütt a megáradt Tisza hömpölygött. Archív fotó: Somogyi Károlyné
Amerre a szem és a kamera a repülőgépről ellátott, szinte mindenütt a megáradt Tisza hömpölygött. Archív fotó: Somogyi Károlyné


– Bizonyos, hogy ha nem állna a partfal és a védművek, a Tisza 1970-ben, 2000-ben és idén is elárasztotta volna Szegedet – válaszol kitérően a hidrológus, amikor távlati prognózist kérünk. – Józanul arra lehet számítani, hogy a jelenlegi rendszerrel az 1080–1100 centin tetőző árhullám ellen Szegednél még sikerrel védekezhetünk. Egyébként meg: árvíz mindig lehet, csak azt nem tudjuk, mikor és milyen magasan.

Olvasóink írták

  • 9. IVY 2010. július 19. 14:27
    „Az utolsó fotón a (régi) tápai téli kikötő látható?”
  • 8. nagypappa 2010. július 18. 04:57
    „Utána épült a jelenlegi partfal, előtte egy kb. 80 cm széles téglafal volt.
    A víz magassága túl nőtt a város "földszintjén" a gátat homokzsákok felhasználásával ellennyomással védték.
    Gyálarét, Tiszasziget, Újszentivánra meg volt a kitelepítési terv. Abban az időben azt rebesgették, hogy Tiszaszigetnél megnyitják a gátat, ha Szegedet el akarja önteni a víz.
    Nem kellett iskolába mennünk, ha arra hivatkoztunk, hogy megyünk árvíz védekezni. ÉS MENTÜNK!
    Fizetség? Eszünkbe sem jutott. Jól lehet nem az általam megrakott kb. ezer homokzsák védte meg Szegedet.
    De ott voltunk a haverokkal.
    Sajnos már sokan nincsenek itt.”
  • 7. Besenyő_Pistabácsi 2010. július 17. 23:01
    „1970 ben 9 éves voltam, édesapámnak és a nagybátyámnak hordtam le az ennivalót a gátra. Nap mint nap láttam a megáradt Tiszát többek között a a vízen úszó komplett gazdaságokat, folyó közepén úszó széna és szalma kazlakat a rajtuk kodáló baromfikkal! Nekem ez maradt meg, no meg édesapám faragta Árvíz védelmi fütyköse. Amin a mai napig általa van bevésve az hogy, "Ha a Tisza nem lenne a világon, én sem lennék éjjel nappal a gáton!"”
  • 6. ALBERT 2010. július 17. 19:27
    „Még a körtöltés erdő felüli oldala is le volt foliázva mindenre felkészülve, 50 méterenként géppisztolyos katonák örizték a töltést és gátakat, azon kivül több tizezer magyar és orosz katona, munkásőr,munkások ezrei dolgoztak a gátakon,hogy megvédjék szegedet.”
  • 5. Miracala 2010. július 17. 15:54
    „"...A ,,nagy vizek" időszakai közül kiemeli az 1867-1895 és az 1962-1982, valamint az 1998 utáni időszakot, mert 1879-es, 1970-es, 2000-es és 2010-es rendkívüli vízállásával is bevonul Szeged történetébe a Tisza."

    Az a 2010 inkább 2006-os év volt, ami bevonult Szeged történelmébe. Amit akkor is részben a Duna magas vízállása miatt visszaduzzasztott Tisza idézett elő.”
  • 4. deszkás 2010. július 17. 12:20
    „A nem komcsi Pintér?”
  • 3. nobody 2010. július 17. 12:09
    „Pintér mindenkit megvéd”
  • 2. leeannlarue 2010. július 17. 11:38
    „"...bevonul Szeged történetébe a Tisza." azt a marhaságot! tutira az újságíró szájából való mondat. Szegednek szerves része a Tisza, nemhogy még be kelljen vonulnia! hamarabb volt a folyó, mint a város...
    mindegy. jó egészséget Pista bácsinak, a többi meg csak porhintés (főleg apadás idején).”
  • 1. deszkás 2010. július 17. 10:53
    „Akkor nem féltem- most látva egy kisebb folyó pusztitását mikor a lakosság csak magára számithat.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Levonult az ár, építhetik az M43-as Tisza-hídját

Két hónapig állt a munka az új tiszai átkelő mederhídjánál, az M43-as autópálya 2. szakaszán. Szerda óta takarítanak, csütörtöktől betonoznak, de csak éjszaka: 35 fok felett ugyanis nem szabad. Tovább olvasom