Délmagyar logó

2017. 04. 27. csütörtök - Zita 10°C | 24°C Még több cikk.

Minden második egyetemista dolgozik

Szeged - Az esti, levelező vagy távoktatásos munkarendben tanulók több mint 80 százaléka, a nappali tagozatos hallgatók egynegyede dolgozik. A nappalisok közül Szegeden az informatikusok vállalnak legnagyobb arányban munkát.
– Dolgoztam már gyorsétteremben, jelenleg egy szabadidőközpontban vagyok recepciós – mondta Nagy Katinka. A történelem–médiatudomány szakos, nappali tagozatos egyetemista munka nélkül nem boldogulna, szülei ugyan támogatják, de munkát kellett vállalnia. Nem árulta el, mennyi a fizetése.

A Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) legfrissebb, 2011-es kutatási adatai szerint az esti, levelező vagy távoktatásos munkarendben tanulók több mint 80 százaléka, a nappali tagozatos hallgatók egynegyede dolgozik.

 Munkamegbeszélést tart Ambrus Bettina és Gyarmati László. Fotó: Frank Yvette
Munkamegbeszélést tart Ambrus Bettina és Gyarmati László.
Fotó: Frank Yvette

TIK: hallgatók munkahelye

Az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban (SZTE TIK) 10 diákmunkás fixen dolgozik, tudtuk meg Erdélyi Evelyn intézményigazgatótól. Rajtuk kívül többen alkalmanként kapnak munkát. Ambrus Bettina és Gyarmati László több mint egy éve gyakornokként kezdett dolgozni, mindketten marketing szakosok. Azóta marketingasszisztensek lettek a TIK-ben. Nappali tagozatos tanulmányaikat össze tudták hangolni a munkával, meg is élnek belőle. Szülői támogatásra már alig-alig van szükségük.

 
– Az országos arány jellemző az SZTE hallgatóira is – tudtuk meg Kürtösi Zsófia egyetemi docenstől, a DPR alprojektvezető kutatójától. – Szegeden a nappali tagozatos hallgatók 27 százaléka, a nem nappali tagozatosok 86 százaléka jelezte, hogy jelenleg dolgozik.

Kürtösi Zsófia elmondta, hogy Szegeden is a mesterképzés hallgatói dolgoznak a legnagyobb arányban, 69 százalékuk munkavállaló. Az osztatlan képzésben a legalacsonyabb az arány, 30 százalék.

A vizsgálat képzési területekre is kitért. Nappali és nem nappali tagozattal együtt a pedagógiai, a gazdaságtudományi, illetve a jogi-igazgatási területen tanulók dolgoznak a legnagyobb arányban, míg legkevésbé az orvos- és egészségtudományi területen tanulók jelezték, hogy a megkérdezés idején dolgoztak. Ha csak a nappali tagozatosokat nézzük, akkor legtöbben az informatika képzésterületen dolgoznak, ez 39 százalék. Ettől némileg elmarad a bölcsészettudományi, agrár, műszaki, gazdasági, pedagógiai, sporttudományi területen tanulók munkavállalása – ezen a képzésterületeken a hallgatók körülbelül harmada jelezte, hogy munkában áll.

Olvasóink írták

  • 10. Jeti00 2012. május 15. 21:35
    „magyarán annyit kéne kapnom, mint egy állandós alkalmazott? akkor kb meg kéne duplázniuk a fizetésem :D”
  • 9. kis_vakond 2012. május 15. 20:02
    „Ott valamit nem igazán rendesen művelnek, ha szakmunkásként bruttó 47ezeret keres valaki teljes munkaidős állásban.
    Azért azt senki ne felejtse el, hogy a diákmelósok flexibilitását nem lehet a főállású munkavállalókkal pótolni.
    Jeti00: nem az egész munkavállalói körre gondoltam, hogy jobb lesz az mt új módosításával, mert az nem lenne igaz. Hanem azt, hogy a diákoknak, ugyanis elvben ugyanúgy kell meghatározni az órabérüket, mint munkaerő-kölcsönzésben, azaz adott cégnél adott munkakörben dolgozó bérével kell, hogy megegyezzen az új szerint.”
  • 8. bubu841001 2012. május 15. 16:57
    „A diák olcsó munkaerő egyes területeken. Bár azt nem értem, hogy a diákoknak miért kell akár 600 ft-os órabért is adni, a szakmunkás meg éljen ahogy tud BRUTTÓ 47 ezerből... Felháborító!”
  • 7. Jeti00 2012. május 15. 14:28
    „6. kis_vakond
    "az új mt szerint, ami hamarosan hatályba lép, még inkább feljebb tornássza a diákbéreket" erre adhatnál valami linket, mivel emlékeim szerint eltörlik benne az éjszakai pótlékot és 6-18ig sima, 18-06 között +30% lesz csak. ezzel eléggé rosszul járok nem pedig jól :S”
  • 6. kis_vakond 2012. május 15. 13:06
    „a helyi béreket nem a diákmunka viszi le! az új mt szerint, ami hamarosan hatályba lép, még inkább feljebb tornássza a diákbéreket. Inkább az érdekes az, hogy vajon mennyien végeznek szakmai munkát, mekkora felelőssége van a szakmai képzésnek abban, hogy valóban szakmai munkát végezzenek a diákok. Miért van az, hogy pl.: Dániában az egyetemeket használják a cégek, használják azt a tudásbázist, ami ott összegyűlik. Itthon mikor lesz már, hogy az egészségügyi, tanári képzésen túl más szakokon is valós életbeli feladatokat oldanak meg a hallgatók, amiért közvetlenül vagy közvetve de kapnak javadalmazást.”
  • 5. roxper 2012. május 15. 12:49
    „Sajnos ez is meg a közmunka is csak lejjebb veri a helyi béreket és nagyon kevés az a diák aki diákmelóval egyúttal tapasztalatot is gyűjt, legtöbbször gagyi melókat végeznek, csakis pénzszerzés és nem tapasztalatszerzés céljából...”
  • 4. trillarom 2012. május 15. 11:09
    „A TIK könyvtárában is sok a diákmunkás, több, mint az Információs Központ részén.”
  • 3. Mike3 2012. május 15. 11:07
    „kemény volt pestről levelezőre járni, de azért megoldottam valahogy.
    most is mennék suliba, de ami érdekel az nincs levelezőn :(”
  • 2. kis_vakond 2012. május 15. 11:01
    „hogyan kérdezték meg a hallgatókat? mert ha hallgatói azonosítóval, akkor nem csodálom, hogy jó páran azt mondják nem dolgoznak. Ha jól tudom még mindig beleszámít a szoctám igénylésnél, ha valaki dolgozik, de nem pozitív irányban. Ha valaki dolgozik, mert így tudja megteremteni a számára szükséges anyagi forrásokat, akkor kisebb az esélye a szoctámra, ami miatt még többet kell dolgoznia, még kevesebb ideje lesz a tanulmányira.
    Persze így is magas a munkavállalás aránya, de nem biztos hogy ez a valós kép.”
  • 1. Jeti00 2012. május 15. 08:47
    „szép és jó csak én is elkezdtem 2 éve dolgozni és minél több időt áldozok rá annál több a fizu - így a suli rovására megy eléggé :/ ez van ezt kell szeretni”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Váratlan ajándék: Szegedé az összes székely kapu

Ingyen átadja az 50 millió forintot érő emlékhelyet a FVSZME. Nagylelkű adomány vagy lerázott feladat? Tovább olvasom