Szeged - delmagyar.hu

Felmérések szerint minden második-harmadik ember szenved ma valamilyen alvászavartól hazánkban. Sokan legyintenek erre a főképp civilizációs betegségre, noha kezelésével számos haláleset is megelőzhető lenne. A hatásos kezeléshez persze elengedhetetlen a megfelelő kivizsgálás és diagnózis – amire négy alföldi megye betegeinek az egykori II-es kórházban működő szegedi alváscentrumban van lehetőségük.

– Csak 1937 óta tudjuk vizsgálni az agytevékenységet, pontosabban az agyi elektromosságot alvás közben, mert akkor találták föl az EEG-t – beszélt szakmája kezdeteiről Várszegi Mária, a központ szakvezető főorvosa, aki Németországban és az USA-ban szerezte kutatási tapasztalatait. Mint mondta, jelenleg százhúszféle alvászavart tartanak számon – amelyek gyógyítása mind különböző kezelést igényel. Az viszont közös bennük, hogy kezelés nélkül szervi bajokhoz – például daganatok, szívritmuszavarok kialakulásához – vezethetnek. Az is előfordul persze, hogy az alvászavar csak tünet, és később derül ki, hogy például a páciens cukorbetegségét jelzi – amiről addig nem is tudott. Nem igazán lehet tipizálni a betegeket életkor, nem vagy foglalkozás szerint, minden kórkép előfordul minden csoportban – magyarázta a szakember.

Várszegi Mária, a központ főorvosa a vizsgálaton részt vevő Móra Ferencnével. Fotó: Frank Yvette (galéria)

A Szegeden kezelt betegek 40-60 százaléka inszomniás – azaz képtelen (normálisan) aludni –, nagyon sok a horkoló és az apnoés páciens is. Utóbbiak alvás közben akár percekig nem vesznek levegőt anélkül, hogy erre felébrednének. Emiatt aztán agyvérzést, szívinfarktust kaphatnak, vagy az oxigénhiány miatt folyamatosan elbutulnak. Az inszomniásoknál sokszor elég a betegség lelki okát megtalálni – és már a gyógyulás útjára is lépett a beteg. Máskor hosszas vizsgálódás után sem tudják meg, mi okozza, okozta az álmatlanságot.

Hat órán át figyelnek Bár egy ambuláns felmérő vizsgálat ára Szegeden hatezer forint, szinte rögtön bejuthat az ember. Pesten ugyanezért tízezret kérnek, időpontot pedig csak jövő februárra tudnak adni. Egy vizsgálat azonban a legtöbbször nem elég a pontos diagnózishoz, a kezelés pedig adott esetben akár több évig is tarthat. A laborban legalább hat órát kell aludni a megfelelő adatgyűjtéshez, vizsgálathoz, és egyszerre hat „feldrótozott" embert tudnak megfigyelni.

– A családtagjaim mondták, hogy horkolok, és ilyenkor ki is hagy a lélegzetem. Tanácsot kértem egy orvos ismerősömtől, aki a szegedi centrumot ajánlotta. Harmadszor vagyok itt – beszélt az alváslaborban csütörtök este fél nyolckor olvasgató Szűcs Jánosné. Az otthonos hangulatú labor valójában négy-öt szobából és egy nagyobb megfigyelőhelyiségből áll. A szobákban egy-egy ágy, az egyik oldaláról falvédő, a másikról kényelmes fotel oldja a kórházi hangulatot. A Coelho-kötetből felnéző hálóinges nő azt mondta, betegségére már meg is találta a gyógyírt, egy száznyolcvanezres készülék formájában, ami egy maszkon át levegőt fúj a szájába-orrába – ettől pedig ő is elkezd lélegezni. Most csak kontrollvizsgálatra érkezett.

A szomszédban éppen Móra Ferencnét, Marika nénit „drótozták" be a nővérek, miközben a falról stílszerűen Munkácsy inasa ásítozott. A néni nyugodtan tűrte, hogy érzékelőket szereljenek a fejére és a nyakára. Másokat a lábukig is feldrótozhatnak, ami egy háromnegyedórás feladat. – A farsangi bálba készülök – viccelődött drótokkal „modernizált" frizuráján az idős asszony. Az érzékelőket egy hordozható adapterbe dugják, amit a betegeknek a vécére is magukkal kell vinniük. Marika néninek ezután – az alkalomhoz illően – jobb éjszakát kívántunk.

A feldíszített idős nő ezután befeküdt az ágyba, de még jó ideig nem jött álom a szemére. Ezt már a megfigyelőszobából láttuk, ahol webkamerák mutatják a pácienseket, miközben minden, alvással kapcsolatos adatukat egy-egy számítógép rögzíti. Amíg a betegek elalváshoz készülődtek, a főorvos apnoés páciensek agyhullámait mutatta be. A számtalan adat és görbe láttán értetlenül néztünk – nem úgy a doktornő. – A gép csak rögzíti az adatokat, elemezni nekünk kell azokat, hogy megtaláljuk az okokat és a kellő gyógymódot – utalt a csúcslaborban is az emberi tudás alapvető fontosságára.