Délmagyar logó

2017. 07. 27. csütörtök - Olga, Liliána 16°C | 26°C Még több cikk.

Mindennapi kenyerünk: 20 deka személyenként

Szeged - 73 kilogramm kenyeret fogyaszt évente egy átlagos magyar a pékszövetség adatai szerint. Az értékesített mennyiség kétharmada még mindig fehér vagy félbarna. A dietetikus szerint aki tudatosan táplálkozik, galuska- vagy tésztaköret mellé már nem kanyarint a cipóból.
A magyar hagyományok szerint Péter, Pál napján kezdődik és az új kenyér ünnepéig, augusztus 20-áig mindenütt véget ér az aratás. – A tavalyihoz képest jó a termés, 3,8–3,9 millió tonna búzát arattak Magyarországon, a minőség is kedvezőbb. 1,3 millió tonna fedezi a hazai szükségletet. Jelenleg tonnánként 48–50 ezer forint körül mozog a felvásárlási ár – tájékoztatott Werli József, a Magyar Pékszövetség titkára.

Mindennapi eledel-e még valóban a kenyér? Mennyit fogyaszt a magyar? A Központi Statisztikai Hivatal adatai néhány éve drámai képet mutattak. 

Hazánkban 150–160-féle kenyérből választhat a vásárló. Fotó: Karnok Csaba
Hazánkban 150–160-féle kenyérből választhat a vásárló.
Fotó: Karnok Csaba

Az egy főre eső elfogyasztott pékáru mennyisége 2002-ben még átlagosan 62,7 kilogramm volt – 2007-ben már csak 46 kilogramm.

Minden drágább

Tavaly augusztusban még átlagosan 55 forintért szerezték be a pékek a liszt kilóját – a Pékszövetség szerint most néhol 96 forintot kell fizetni. Ezt is érezzük – az üzemanyag, az alapanyagok drágulása mellett – a kenyér árának alakulásában. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet Piaci Árinformációs Rendszere ugyanazokat az értékesítőhelyeket monitorozza, az összehasonlítás pontossága érdekében. Az egyik pékség kenyerének kilója a januári 298-ról júliusra 319-re drágult, 7 százalékkal, míg az egyik legnagyobb hipermarket fél év alatt 14 százalékkal, 194-ről 221,5-re emelt. Egy kiló félbarna kenyér 245 helyett 261,5 forintba kerül – ez 7 százalékos növekedés. 

– Nem is baj, ha a fehér kenyér fogyasztása csökken – vallja Györki Niké dietetikus, a  Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének tagja. Hozzáteszi: a teljes kiőrlésű pékáruknak továbbra is érdemes helyet szorítani a reggeli és az esti menüben. Kétszersültre, müzlire is sokan cserélik a kenyeret.

A mindennapiban bőven van szénhidrát, tehát ha túl sokat fogyasztunk belőle, valóban hizlal, de egy középkorú nő például egy étkezésnél egy 8 dekás szeletet nyugodt szívvel elfogyaszthat. Pörkölthöz, tökfőzelékhez is lehet kanyarintani egy-egy darabot, de galuskás, tésztás köret, bab, lencse mellé a szakember nem ajánlja. A magas cukor-, illetve zsírtartalmú „feltétekkel" (zsírral, mogyorókrémmel) is vigyázni kell – ha a gyermek uzsonnára ilyet kap, más étkezésnél érdemes alacsony szénhidráttartalmú ételeket, például zöldséget adni neki.

– A KSH számításai nem adnak teljes képet, mert nem mindenkinek van jelentési kötelezettsége arról, mennyi kenyeret értékesít – magyarázza Werli József. A pékszövetség statisztikái szerint a magyarok 73 kilogramm kenyeret fogyasztanak évente – naponta nagyjából 20 dekagrammot. Ennek közel kétharmada, 63–65 százaléka „kommersz", általános és nagy tételben forgalmazott fehér, illetve félbarna termék. A hazánkban kapható 150–160-féle kenyérből a legtöbben ár alapján döntenek a főtitkár szerint – akkor is az olcsóbbat veszik meg, ha másnap már szinte ehetetlen. – A „lustaság" is jellemző: ha az ember nagybevásárlást végez, egy füst alatt megveszi a kenyeret is, nem megy érte másik boltba, pékségbe – vallja Werli József. Hazánkban mintegy 24 ezer helyen lehet venni sütőipari termékeket – az értékesítés 55–56 százaléka történik multinacionális kereskedelmi láncok üzleteiben, a kiskereskedelem forgalma 20–23, a szakboltoké 15–16, a közétkeztetésé, vendéglátóiparé, büféké 7–8 százalék.

Olvasóink írták

  • 9. Herli 2011. augusztus 18. 07:14
    „II. Ramszesz óta a kényér előállítási technikája ugyan az, mely a kovász alapból induva, hagyományos módon elkészített és jól átsütött kenyeret jelent. Ennek van íze, és megjelenése. Most a pékek előszeretettel használják a különféle adalékokat, hogy a kenyér jó nagy térfogatú és kívánatos legyen. Íze meg semmi. Akkor tudod, hogy kovászalapú kenyeret eszel, ha az egy kicsit savanykás, ízes és nem kell vízzel enni, hogy lenyelhesd !”
  • 8. Kisg 2011. augusztus 18. 06:40
    „Igazán finom, a régihez hasonlóan "kenyér" - napok után sem penészes, nem morzsálódik, jóízű, jó állagú - a CBA Primában kapható, helyben sütött Kárpát kenyér, vagy a szintén ott kapható Gyökér kenyér. A Kárpát kenyér az, amit gyerekkoromban a péktől vettünk kétkilósan, hazavittük, és ettük, míg el nem fogyott. Szikkadt, a vége persze volt, hogy megszáradt, de soha nem kellett kidobni.”
  • 7. klj_54 2011. augusztus 17. 18:41
    „Én végig abrakoltam Európa, Ázsia és Afrika 34 országát kenyér ügyileg:)
    Az igazi jó kenyeret tápén veszem!
    Amit azért furcsállok:
    Nálunk az egészséges barna kenyér megfizethetetlen aranyáron van mérve!
    Mennyire:
    Hengelo, Venlo, Roermond, Oss ahol rendszeresen vásároltam. A "Mezei" barna kenyér 0.80.-0.95 EUR volt,
    a szép fehér kenyér pedig 3.80-3.50 EUR!
    Miért nem lehet ezt nálunk is megoldani?”
  • 6. Nórikám 2011. augusztus 17. 10:07
    „Amilyen rossz minőségűek kenyerek, persze a többi pék áru is.”
  • 5. Linka11 2011. augusztus 17. 10:04
    „Valamikor/90 évek/ élelmiszer boltot vezettem a boltomban volt 5-6 féle kilós kenyér a választék kedvéjért.Már akkor sem volt egyformán jó minőségű az összes, de néhány pékség árban és minőségben csinált jó ízű néhány napig is fogyasztható kenyeret.Ezt csak azért írom mert volt némi rálátásom a kérdésre.Ma már ott tartok ,hogy nem tudom melyik pékség árúját vegyem, mert egymáshoz silányultak.Persze kifogás mindig akad, hol a liszt
    minősége,hol a technológia.
    Félreértés ne essék mélységesen tisztelem a pékek igazán nehéz munkáját ,de jó lenne ha mi vásárlók is megkapnánk a minőségi munkában rejlő tiszteletet.”
  • 4. deszkás 2011. augusztus 17. 09:51
    „A dietetikus szerint jobban élünk. Hát érdekes és nagy kamu(szerintem)”
  • 3. jq 2011. augusztus 17. 09:24
    „Eleget kell mozogni, akkor bármit és bármennyit lehet enni.
    A teljes őrlésű sem feltétlenül egészséges, lásd gombatoxinok a tavalyi csapadékos év után.
    A szénhidrát egészséges aránya a mindennapi táplálékban kb 50%, tehát nyugodtan lehet kenyeret enni (feltéve, ha nem viszünk be túl sok cukrot mellette)”
  • 2. Mike3 2011. augusztus 17. 09:06
    „a kenyér egy olyan kor öröksége, amikor még a napi tevékenységek fel is használták a benne lévő kalóriát. ma már csak zsír felhalmozására megfelelő.”
  • 1. KamuNeni 2011. augusztus 17. 08:25
    „Azert 20 deka mert mire a tobbi reszere ersz szetesik. Morzsa morzsa hatan es a kenyer kozepe mar oda is van. Rossz kenyer kisporolt zsiradekkal.

    Ha legkozelebb Angliaba jartok egyetek ott kenyeret napok mulva is jo puha nem morzsalodik es mint a kalacs olyan.
    Nemcsak az en velemenyem hanem az osszes magyar latogatoinkke is.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egyre kevesebben szereznek jogsit

Az emelkedő üzemanyagárak nem kedveznek az autósiskoláknak. Három szegedi oktatóhelyet kérdeztünk. Tovább olvasom