Délmagyar logó

2017. 04. 26. szerda - Ervin 8°C | 22°C Még több cikk.

Mindentudás Egyeteme – Szeged: Balogh Elemér

Mi a különbség a boszorkány és az ördöggel cimboráló striga között? A boszorkányüldözések „virágkora" miért nem a „sötét középkor", hanem a 16–18. század? Boszorkányok még ma is vannak? E kérdésekre is választ ad Balogh Elemér jogtörténész A nagy szögedi boszorkánypör (1728) című, a Mindentudás Egyetem – Szeged sorozatban elhangzó előadásában.
Boszorkányok pedig nincsenek – szól Kálmán királyunk híres törvénye. A striga kifejezést a korai Árpád-korban talán még létező pogány jósnőkre alkalmazhatták. A kíméletlen és módszeres, jogi köntösbe ültetett boszorkányüldözés nem a „sötét középkor" sajátja. Például Szent István törvénye is toleráns, hiszen böjtölteti a striga hírébe keveredett személyeket. A vallási türelmetlenség az újkor számlájára írható, ezért is lehetséges, hogy Európa-szerte a 16–18. század a boszorkányőrület „virágkora", aminek a felvilágosodás térhódítása szabott gátat – állapítja meg Balogh Elemér.

A Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kara Európai Jogtörténeti Tanszékét vezető professzora szerint az ellentmondás magyarázata a striga szóban rejlik. A középkori ember gazdag képzeletében ugyanis a túlvilági létrend szereplőire alkalmazott többféle kifejezés egyikét, a strigát hazánkban rendre boszorkánynak fordították. Holott a striga olyan éjjel röpködő lény volt, aki az ördöggel paráználkodott, vagyis így mondhatnánk: nőnemű démon. Hogy vannak emberek, akik képesek az ördöggel kapcsolatra lépni, azt a középkorban egész Európában hitték, s az számított eretneknek, aki tagadta.

A népi fantáziát foglalkoztató ügyet azután jogi útra terelték a boszorkányperekben. Az üldözések tömegesek és pusztítóak voltak külföldön. Például Würzburg városában az 1629-et megelőző néhány évben 175, Toulouse-ban 400 személyt égettek el. „Aki az ördöggel szerződést köt... tűzhalállal lakoljon." Ilyen tartalmú törvényekből merítettek a szegedi inkvizítorok is az 1728-as nagy boszorkányperben, amikor 13 elítéltet (6 nőt és 6 férfit elevenen, 1 nőt a lefejezése után) égettek el egyszerre. Magyarországon ez volt a legtöbb áldozatot követelő ilyen pör, a forgatókönyve leképezte az európai boszorkányperekét. Ugyanakkor nálunk – az európai gyakorlathoz képest – kevés boszorkányt végeztek ki ténylegesen. Ennek oka az ősi boszorkányhit népi közfelfogásbeli továbbélése. Hiszen a népi kultúra szerves része ma is például a delejes, ellenállhatatlan erővel rendelkező szépséget boszorkánynak nevezni...

A Mindentudás Egyeteme – Szeged ötödik előadása november 9-én, szerdán 18 órakor kezdődik Szegeden az egyetemi TIK kongresszusi termében (Ady tér 10.). A Mindentudás Egyeteme a Magyar Tudományos Akadémia tudományos vezetésével és a Magyar Telekom társadalmi szerepvállalásával jött létre.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elitképzés a szegedi szakkollégiumban

Tíz éve alakult meg több egyetemi kar diákjainak elitképzését felvállaló Szegedi Társadalomtudományi… Tovább olvasom