Délmagyar logó

2017. 09. 22. péntek - Móric 11°C | 17°C Még több cikk.

Mindentudás Egyeteme – Szeged: Galgóczi László

Mi a különbség az átok, a káromkodás, a szidalom között? Ezekhez hogyan viszonyul a rágalmazás, a megszólás, az intrika? E kérdésekre is válaszol a nyelvi agresszió diakron (történeti) formáit vizsgáló Galgóczi László nyelvész professzor a Mindentudás Egyeteme – Szeged előadásán.
Egy szegedi káromkodási per anyagából származik az előadás tartalmát érzékeltető idézet: „… csélcsap és mintegy trágár beszédek…" A per tárgyát képező beszéd azért volt „csélcsap", mert nem tisztességes, és azért „trágár", mert a nyelvi közösség által tiltott szavakat használt. Az átkozódás, a káromkodás, a különféle szidalmak, vagyis a tiltott kifejezések használatának terjedése miatt a XVII–XVIII. században káromkodási perekben ítélkeztek az „istenkáromlókról" – tudjuk meg Galgóczi Lászlótól, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Magyar Nyelvi Tanszékét vezető egyetemi tanártól. Az 1870-es évekig káromkodás elleni törvények is léteztek.

Az agresszió: konfliktus-megoldási technika, olyan szándékos viselkedés, amely a másiknak fizikai vagy lelki ártalmat kíván okozni. Az átok, a szitok, a káromkodás: a harag, a felháborodás, a düh nyelvi síkon való megjelenése. Az átok lehet például igézéssel, rontással kapcsolatos; betegséget kívánó; erőszakos halállal kapcsolatos. A káromkodás egyik fajtája a káromlás, a másik a gyalázkodás. A szidalmak között ott találjuk a paráznaságra, a származásra, a foglalkozásra, az állatokra utaló szavakat, és más becsmérlő kifejezéseket. A nyelvi agresszió e közvetlen formái mellett létezik a közvetett: a rágalmazás, a megszólás, az intrika.

A XIX. századra már formulává vált a káromkodás: nem értették például az „Egyen meg a fene, apróra, mint a mák!" mögötti tartalmat, már nem tudták, hogy a „fene" súlyos állatbetegség. A tiltott cselekedet, a meg nem engedett szavak kimondása érzelmi szelepet nyit, konfliktushelyzetben megkönnyebbülést hozhat akkor, amikor arra a megszólaló más lehetőséget nem talál – mondja Galgóczi László. Az agresszió nyelvi eszközei, a szitokszavak mai terjedésének magyarázata, hogy a konfliktusokra az emberek nem értelmileg reagálnak, hanem érzelmileg.

A Mindentudás Egyeteme – Szeged következő előadása november 16-án, szerdán 18 órakor kezdődik Szegeden az egyetemi TIK kongresszusi termében (Ady tér 10.). A Mindentudás Egyeteme a Magyar Tudományos Akadémia tudományos vezetésével és a Magyar Telekom társadalmi szerepvállalásával jött létre.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Áder János szerint a 22-es csapdájában vagyunk

Áder János szerint a 22-es csapdájába manőverezte az ország gazdaságát az MSZP–SZDSZ-kormány,… Tovább olvasom