Délmagyar logó

2017. 06. 24. szombat - Iván 21°C | 33°C Még több cikk.

Mindentudás Egyeteme – Szeged: Janka Zoltán

„Lángész és őrület biz’ közeli, / S szál ösvény, mi kapcsolatukat szétszedi" – John Dyren megfogalmazásával érzékelteti plasztikusan dr. Janka Zoltán a művészi alkotóerő és a pszichés zavarok összefüggését a Mindentudás Egyeteme – Szeged sorozat előadásán.
Írók, költők, képzőművészek és zeneszerzők körében – az átlagemberekhez képest – sokkal (tízszer-harmincszor) gyakoribb a kétpólusú hangulatzavar (az emelkedett és nyomott hangulat váltakozása), illetve az egypólusú (a depresszió) – utal előadásában is dr. Janka Zoltán, a szegedi pszichiátriai klinika tanszékvezető egyetemi tanára a megfigyelésekre és a tudományos igényű feldolgozásokra.

Ugyanakkor a hasadásos elmezavar (szkizofrénia) és egyéb betegségek esetében nincs eltérés az átlag- és a művészemberek csoportja között.
A művészi és egyéb alkotóerő elemei – a technikai-mesterségbeni tudás és ismeret, a különleges tehetség és képesség, valamint az akarat, a motiváció – közül, ha egy is hiányzik, csak részleges a kreativitás.

Megfigyelhető: a pozitív hangulat – bizonyos határon belül – javítja a művészi alkotóerőt. Egy vizsgálat szerint brit írók és művészek úgy vallottak, hogy intenzív alkotói időszakukban kifejezetten fokozott lelkesedést és önbizalmat éltek át, energikusnak és emelkedett hangulatúnak érezték magukat, élénk képzettársításról, gondolatáramlásról, érzelmi intenzitásról, a koncentráló képesség fokozódásáról, jó közérzetről és csökkent alvásigényről számoltak be. De egyéb pszichés tünetcsoport (például a hasadásos elmezavar) negatív hatással van az alkotóerőre.

Sok művész munkássága utal arra, hogy kétpólusú hangulatzavartól szenvedett. Dr. Janka Zoltán idézetekkel, zenei betétekkel, festményrészletekkel, életrajzi adatokkal igazolja állítását, mi szerint az „egyszer fent-másszor lent" állapot kínozta például Arany Jánost, Byront; Donizettit és Mahlert; Michelangelót és Goya-t. A depresszióban szenvedőkre (és öngyilkosságot elkövetőkre) is számos példa sorolható fel: Juhász Gyula, Hemingway, van Gogh... A professzor következtetése az, hogy a hangulati labilitásra hajló személyiségvonások hozzájárulhatnak kimagaslóan kreatív teljesítmények létrejöttéhez a művészet területén.

A Mindentudás Egyeteme – Szeged következő előadása december 14-én 18 órakor kezdődik Szegeden az egyetemi TIK kongresszusi termében (Ady tér 10.). A Mindentudás Egyeteme a Magyar Tudományos Akadémia tudományos vezetésével és a Magyar Telekom társadalmi szerepvállalásával jött létre.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Milliós kártérítést ítéltek egy horgosi családnak

A kértnél jóval kevesebbet, de még így is több millió forint kártérítést ítélt meg a bíróság egy… Tovább olvasom