Délmagyar logó

2017. 11. 22. szerda - Cecília 5°C | 13°C Még több cikk.

Mindentudás Egyeteme – Szeged: Odorics Ferenc

Miért spirituális költő József Attila? Milyen József Attila Istene? E szempontból mi költészetének lényege? E kérdésekre is választ keres Odorics Ferenc irodalmár A spirituális József Attila – a lélektől elválasztott én című, a Mindentudás Egyeteme – Szeged sorozatban elhangzó előadásán.
József Attilát a közvélemény, de még az irodalomtörténet is materialista, ateista költőként, a baloldal irodalmi jelképeként tartotta és javarészt tartja számon ma is. Azonban életművének némely kutatója már jó ideje, napjainkban pedig egyre többen képviselik azt az álláspontot, miszerint József Attila nemcsak a XX. századi magyar költészetnek, de az egyetemes magyar irodalomnak is egyik legmélyebben spirituális költője – hangsúlyozza Odorics Ferenc egyetemi docens, az SZTE Bölcsészettudományi Kar Modern Magyar Irodalmi Tanszéké- nek vezetője. – Verseinek újraolvasása az irodalomtudomány újabb módszereinek és Hamvas Béla írásainak segítségével azt mutatja, hogy József Attila halálának és életének tragikusságát egyaránt az okozta, hogy szinte emberfeletti erőfeszítései ellenére sem találta meg vágyott kapcsolatát a felsőbb valósággal.

József Attila Istene nem az egyházak és vallások kínálta külső Isten, hanem a földi és az égi Én egységében megvalósuló belső Isten – ahogy Hamvas Béla írja: „az isteni lényt minden lénnyel azonosnak látja, és az alapállást realizálva a megszabadulást keresi". A „minden mindennel összefügg" elvét vallva József Attila életműve a hermetikus hagyomány keretein belül helyezhető el. Elfogadja a keresztény misztikának a test-szellem-lélek egységére épülő tanát (Óda) és a lélekvándorlást (Dunánál), szenvedélyesen és gyötrelmesen törekszik igazi Önvalójával, lelkével való kapcsolatfelvételre, s kétségbeesetten kéri Istent, néha engedje, hogy „mennybe lásson". Az aranykort megidéző próféciáit az utóbbi évek ezoterikus és spirituális írásai napi, beváltandó feladatainkká teszik: „Én mondom: Még nem nagy az ember. De képzeli, hát szertelen. Kisérje két szülője szemmel: a szellem és a szerelem!"

A Mindentudás Egyeteme – Szeged következő előadása december 7-én, szerdán 18 órakor kezdődik Szegeden az egyetemi TIK kongresszusi termében (Ady tér 10.). A Mindentudás Egyeteme a Magyar Tudományos Akadémia tudományos vezetésével és a Magyar Telekom társadalmi szerepvállalásával jött létre.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gaált fegyelmivel bocsátották el

Fegyelmi terhe mellett elbocsátották tegnap a szegedi rendelőintézetből Gaál Istvánt, az intézmény… Tovább olvasom