Délmagyar logó

2017. 09. 20. szerda - Friderika 10°C | 19°C Még több cikk.

Minimálbérből manapság nem lehet megélni

A minimálbéremelés hírére általában felszisszennek a munkáltatók, mivel az ezzel járó pluszkiadásokat ki is kell termelni valahogyan. Nem az összeget sokallják, hanem a kifizetendő közterheket. Ugyanakkor egyre inkább az a cégvezetők véleménye, hogy szakképzett munkaerőt csak tisztességes fizetésért lehet találni. Minden minimálbéremeléssel azok a vállalatok kerülnek a legnehezebb helyzetbe, amelyek a feldolgozó- és könnyűipart képviselik.
Január elsejétől a legkisebb kereset összege a korábbi 57 ezer forintról 62 ezer 500-ra emelkedett. Ez a pénz nagyon kevés, ha megpróbáljuk beosztani úgy, hogy lakásrezsire, élelmiszerre, öltözködésre egyaránt fussa. A cégek, vállalkozások egy része mégis azt számolja rögtön, mennyivel terheli meg a kasszát a magasabb minimálbér, hiszen nemcsak a dolgozók bruttóját, de az arra rakódó közterheket is ki kell termelniük.

Minden minimálbéremeléssel azok a vállalatok kerülnek a legnehezebb helyzetbe, amelyek a feldolgozó- és könnyűipart képviselik: ezeken a területeken alkalmazzák ugyanis a legtöbb betanított munkást, és ezeknek lehet a legkönnyebben konkurenciát teremteni a Romániában, Ukrajnában és a Távol-Keleten. Nacsa Rita, a szemüveg- és telefontokokat előállító Italo-Trade Kft. jogi képviselője elmondta, igyekeznek dolgozóiknak többet fizetni, mint a minimálbér, ennek ellenére a 120 dolgozó egyharmada csak a legkisebb keresetnek megfelelő összeget visz haza: ők csomagolnak, rakodnak, kisegítő munkát végeznek. A minimálbéremelés az energiaárak növekedésével együtt ró olyan terheket a cégre, amelyeket ki kell gazdálkodniuk, hiszen nem szeretnének dolgozókat elküldeni.

Nincs könnyű helyzetben a Szegedi Szefo Fonalfeldolgozó Rt. sem, ahol a közel 1400 dolgozó – közülük 900 megváltozott munkaképességű – több mint fele minimálbéres. Kiss Sándor vezérigazgató tájékoztatása szerint 102 millió forintos többletköltséget okoz a cégnek a legkisebb keresetek megemelése az előzetes számítások szerint, ami a vevőiket nem hatja meg. Egy lehetősége van a cégnek: még többet, még hatékonyabban termelni. Kiss Sándor tudja, a minimálbérből nem lehet megélni, ezért a többletköltségek kigazdálkodása mellett még az is célja, hogy a Szefo Rt.-től, ettől az exportpiacon helytálló cégtől se a legkisebb keresetet vigyék haza az emberek.

A magasan képzett szakembereket foglalkoztató cégek azok, amelyek nem vették észre a minimálbér emelkedését. Börcsök Gábor, a Szeplast Nyílászárógyártó Kft. ügyvezető igazgatója szerint náluk csak ketten viszik haza a legkisebb bért az 54-ből. Kőkuti Attila, a Tornádó International Kft. ügyvezető igazgatója pedig egyenesen azt mondta ki, a jelenleginél nagyobb ütemben kellene emelni a minimálbért, hogy a feketegazdaságot kifehérítsék. Meggyőződése, hogy egyes vállalkozások csak azért nem fizetnek többet alkalmazottaiknak, mert más úton-módon pótolják ki dolgozóik fizetését. Ezek azok a cégek, amelyek alacsony költségszintet produkálnak, és emiatt alacsonyabb árakkal nyerik el a megbízatásokat a közbeszerzési pályázatokon. „Aki nem tudja a legkisebb bért odaadni az embereinek, az ne vállalkozzon" – tette hozzá, elismerve ugyanakkor, hogy vannak még ágazatok, amelyekben a minimálbér kifizetése is gondot okoz.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lehet-e a bolognai rendszerbe átbukni?

A most első éves egyetemi hallgató nagyon nehéz helyzetbe kerül, ha tanulmányai folytatására egy… Tovább olvasom