Délmagyar logó

2017. 03. 25. szombat - Irén, Irisz 7°C | 14°C Még több cikk.

Minya Viktória, egy sikeres magyar orr Párizsban

Minya Viktória saját parfümsorozatot komponál, amelynek idén megjelent első, bemutatkozó illata, a Hedonist. A legismertebb parfümös berkekben is nagy sikert aratott művészien kidolgozott, magyar szakemberek közreműködésével csomagolt illatkompozíciója. A parfümőr elmesélte: gyermekkorából ered illatok iránti szenvedélye, és nagyos sokat dolgozott azért, hogy Franciaország legjobb iskolájában tanulhassa meg a szakmát, saját párizsi stúdiójában alkothasson.
– Kifinomult orrában vagy az összetevőkben rejlik sikerének a titka?

– Minden részletnek jelentősége van. Olyan alapanyagokat használtam – például rum és dohány –, amelyeket nem feltétlenül szoktak női illatokhoz. Az emberek pedig érzik, hogy egy olyan alkotásról van szó, ami szívvel, lélekkel és nem futószalagon készült. Világszinten naponta három-négy új illat jelenik meg a piacon. A túlkínálat hatására elindult egyfajta mozgalom, amelynek követői olyan illatot keresnek, ami valóban nemes nyersanyagokból készült és igazi művészeti értékkel bír.

– A hedonizmus szó hallatán sokan az érzéki örömök hajszolására asszociálnak...

– A hedonizmus az élet élvezetét hirdető filozófia, valóban ezt a részét szerettem volna kidomborítani. Azt gondolom, egy parfüm esetében belefér, hogy az érzékek gyönyörködtetéséről beszéljünk. Azon túl, hogy a parfüm egy illatélmény, a benne lévő kristályok a szemet is gyönyörködtetik, illetve az üveg tapintása is nagyon kellemes...

Minya Viktória, egy sikeres magyar orr Párizsban (galéria)

– Valóban, egy jó parfüm bearanyozhatja a napunkat, sőt... Fontos a választás. Gyakran viseli saját parfümjét?

– Igen, gyakran, illetve amikor dolgozom, a bőrömön kipróbálom a különböző illatokat, ezeket utána egész nap viselem, hogy végigkísérjem az illatok kiteljesedését. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a parfümőr kollégáim „premier előtti" alkotásait is tesztelhetem. De, ha tanácsot kellene adnom, mindenképpen azt mondanám, hogy az illatokat a bőrön próbáljuk ki. Ma már annyira kevés időt töltünk parfümvásárlással, hogy sok cég a papírcsíkon jól teljesítő illatokra specializálódott, azonban a bőrön már nem ugyanazt a hatást érik el. A parfüm olyan, mint egy könyv, nem elég a széljegyzetet tanulmányozni, ki kell olvasni ahhoz, hogy véleményt tudjunk mondani róla. Én egyébként szeretem a karakteres és hosszan tartó illatokat.

– A „parfümmánia" egészen fiatalkoráig visszavezethető?

– Legelső és legmeghatározóbb illatélményem gyerekkoromban történt. Öt-hat éves voltam, amikor apukám vágta a füvet. Emlékszem, hogy gyönyörű tavaszi nap volt, és mindent átjárt az erőteljes fűillat. Maradéktalan boldogságot éreztem, amit mindenképpen tartósítani akartam. Kicsavartam a füvet, és reménykedtem, hogy a tavaszi szellő illatával is keveredik. Beleraktam hát egy gyógyszeres üvegbe, amit anyukámtól kaptam – szerettem volna másokkal is megosztani ezt az élményt. Persze a „kompozíció" pár nap után megromlott. Onnantól kezdve azonban már foglalkoztatott, hogy az illatoknak milyen hatása van az emberekre. Rájártam anyukám parfümjeire, a barátnős találkákat parfümériákba szerveztem, az összes zsebpénzemet parfümmintára költöttem, a családtól minden alkalomra illatokat kértem ajándékba.

– Vannak példaképei, illatai, amelyek inspirálják az alkotás folyamatában?

– Rengeteg bámulatos orral volt szerencsém együtt dolgozni, talán Olivier Crespet emelném ki, aki számos kultikus parfümöt alkotott. Csodálom a munkáját, többek között ő volt az első, akinek megmutattam a parfümöm. Azt mondta: igazi személyisége van.

– A parfümkészítés művészetét a modern parfümgyártás bölcsőjében, a festői dél-franciái városban, Grasse-ban sajátította el. Hogyan lett ez az iskola életének egy állomása?

– Minden parfümőrnek el kell töltenie pár évet Grasse-ban. Én itt kezdtem a karrieremet, de előtte néhány évig humánerőforrás menedzserként dolgoztam azért, hogy az iskolát ki tudjam fizetni; ez egy nagyon drága képzés. Kifejezetten komoly felvételi követelménynek kell megfelelni, hiszen több százszoros a túljelentkezés és évente csupán 10-12 emberrel dolgoznak.

Minya Viktória, egy sikeres magyar orr Párizsban (galéria)

– Hátránnyal indul Franciaországban egy magyar orr? Hiszen ott a parfüm hedonizmus

– Magyar orrként, nőként egyedül jelen lenni Franciaországban, nem könnyű, még annak ellenére sem, hogy a franciák nagyon pozitív előítélettel gondolnak a magyarokra. Nagyon sokat kellett letennem az asztalra, hogy bebizonyítsam, helyem van közöttük.

– A világ számos tájáról kap megrendeléseket. A különböző kultúrák sokszínűsége a nők illatízlésében is megmutatkozik?

– Magyarországon a rózsaolajat például nem is nagyon ismerjük. Amikor korábban az illatára gondoltam a nagymamám kertjében nyíló rózsák illatára emlékeztem, de a rózsaolaj átmegy mindenféle folyamatokon, nagyon erős, mézes illata lesz, számomra először rendkívül furcsa volt, meg kellett tanulnom vele dolgozni. De például az arab megrendelők szeretik, a rózsaolaj szerves része a kultúrájuknak, süteményeket, fagyit és szörpöt is készítenek belőle.

– Párizsi stúdiójában, egy igazi illatorgonánál alkot. Elárulja, hogyan telik egy napja?

– Rengeteg megrendelés érkezik, dolgozom például egy iráni üzletembernek, aki egy új parfümsorozatot szeretne kiadni, neki készítek illatokat. Megkeresett egy orosz cég is, ők saját illatot szeretnének. Ha pedig van egy kis pluszidőm, akkor a saját alkotásaimmal foglalkozom. Elfogyott a Hedonist, dolgozom az újragyártásán, illetve 2014-ben jön a folytatás. Ezenkívül órákat adok és egyre több interaktív illatos előadást tartok.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A foci sem csak a férfiaké

Csepelyi Adrienn idén Junior Prima-díjat nyert sajtó kategóriában. Ő hívta életre a női focival… Tovább olvasom