Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 3°C

Misszió vagy etnobiznisz?

Országos harmadik helyre került Szeged a kisebbségi önkormányzatok számával: októberben tizenegyféle alakult, miközben választóik száma csökkent. Egyes vélekedések szerint etnobiznisz áll a háttérben, a támogatások mértéke ezt viszont nem indokolja. A pénzekből saját kultúrájukat terjesztik – más kérdés, hogy ezt a többségi lakosság nem látja.
Kövér Béla, a bábszínház igazgatója intézményében is népszerűsíti az örmény kultúrát. Fotó: Schmidt Andrea
Az 1998-as voksoláson még kilenc, 2002-ben tíz, idén pedig már tizenegy kisebbségi önkormányzata lett Szegednek. Úgy tűnik, egyre több itt élő fedezi fel nemzeti identitását – miközben a kisebbségi választói névjegyzékbe felvettek száma a négy évvel korábbihoz képest igencsak megcsappant.

A város nem érzékeli

A megszaporodott kisebbségi képviseletek tevékenységéből a város többségi lakossága szinte semmit sem érzékel. Ezért vannak, akik a jelenség kapcsán etnobizniszt emlegetnek: a kisebbségi képviselők saját javadalmazásként, vagy barátaik, családtagjaik helyzetbe hozásával „lenyelik" a támogatásokat. Úgy tűnik azonban, ha létezik is ilyesmi, elég sovány haszonnal kecsegtet.

A kisebbségi önkormányzatok ugyanis évente mindössze 640 ezer forintos támogatást kapnak az államtól, amit a város további 730 ezerrel egészít ki, mondta el Dobóné Molnár Terézia, a polgármesteri hivatal közgazdasági irodájának vezetője. Ezenkívül évi 13 millióval támogatja a szegedi önkormányzat az Osztróvszky utcai Nemzetiségek Háza működését: az ott dolgozó kisebbségi önkormányzatok bérleti díját és rezsijének egy részét ebből fedezik. A szűkös hely miatt több kisebbségi képviselet kiszorult innen – nekik önállóan kell fedezniük székházuk fenntartását. A képviselők természetesen dönthetnek saját javadalmazásukról is – az általunk megkeresett testületek azonban mind „társadalmi munkában" látják el feladatukat.

Szlovákiai táborozás

A szegedi szlovák önkormányzat – ahol a választásokon nyolcvanszázalékos volt a részvétel – a kapott támogatásokat nyelvoktatásra, anyaországi táborokra, kiállítások, kulturális események megszervezésére költi. Kurusta Ildikó elnök elmondta: támogatásaikhoz pályázatokból próbálnak pluszpénzeket szerezni, rendezvényeik pedig nyitottak, bárki látogathatná azokat.

Bolgár testvérvárost keres Szegednek Halasi Barbara
A mindössze 37 bejegyzett választóval rendelkező szegedi görög önkormányzat több mint tíz éve működik. Ezalatt nyelv- és tánctanfolyamokat, honismereti kirándulásokat szerveztek, görög folyóiratokat járatnak, folyamatosan bővítik könyvtárukat. Két éve bőséges információt tartalmazó saját honlapot is működtetnek, amit Purosz Alexandosz alelnök egyik legnagyobb vívmányuknak tart. A többségi lakosságot saját szervezésű focibajnoksággal, rendszeres táncházzal, mitológiai vetélkedőkkel igyekeznek megszólítani. Jelenleg azon dolgoznak, hogy görög testvérvárost találjanak Szegednek.

Szaszuni Dávid histórája

A szegedi bábszínház igazgatója, Kövér László vezeti a városi örmény önkormányzatot, akinek apai ágon vannak örmény ősei. Ők szintén nyelvórákat tartanak, illetve kapcsolatokat ápolnak a hazai és erdélyi örményekkel. A messzi anyaországban még nem sikerült ezt kiépíteni, mert túl drága az út. A bábszínházban is megjelenik az örmény „vonal": a Szaszuni Dávid históriája című darab a keleti nép eposzi hősének tetteit mutatja be.

A szegedi cigány önkormányzat egyelőre azzal van elfoglalva, hogy megpróbálja visszafizetni elődei adósságait. Virág Zsolt képviselő elmondta: milliós nagyságrendű – többnyire közüzemi – számlát örököltek a korábban regnáló testülettől, amit két hónap alatt sikerült pár százezresre lefaragni. Ha megoldják ezt a problémát, várhatóan januártól állnak neki az érdemi munkának. Főleg a gyerekek oktatására, kultúrára, felnőttképzésre és a hagyományőrzésre koncentrálnak majd, ígéri a képviselő.


Barátokból önkormányzat

– Lelkesek vagyunk, szeretnénk minél több kulturális rendezvényt szervezni, és bolgár testvérvárost találni Szegednek – mondta Halasi Barbara, a most először megalakult bolgár önkormányzat elnöke. Az édesapja ügyvédi irodájában dolgozó fiatal nő édesanyja bolgár, ilyen szakot végzett az egyetemen, felsőfokon beszéli a nyelvet. Az egyetemen kialakult baráti társaságból és a nagy sikerű bolgár estekből nőtt ki az önkormányzat-szervezés ötlete, árulta el az elnök. Csak azt fájlalja, hogy – noha Szegeden jóval több bolgár él – mindössze 45-en vetették föl magukat a választói névjegyzékbe, és közülük is csak 18-an szavaztak. A voksolók több mint húsz százalékát tehát maga a megválasztott ötfős testület adta. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Variációk szenvedélyre

Érdekes ötlet a Szegedi Kortárs Balett legújabb vállalkozása, a Carmen-variációk: a népszerű opera… Tovább olvasom