Délmagyar logó

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 20°C | 31°C Még több cikk.

Mit szólna Tisza Lajos Szegedhez?

Szeged - Szegeden született, Szegeden él, Szegedet kutatja helytörténészként Bátyai Gitta. Rajongva szereti a várost, éppen ezért felnagyítva látja a hibáit is.
– Gyakran állok Tisza Lajos szobránál a Széchenyi téren, beszélgetek az „elegáns gróffal". Azt kérdezem tőle: te vajon látod-e, mi van ebben a városban? – meséli Bátyai Gitta helytörténész, Bátyai Jenő vegyészmérnök, technikatörténész özvegye. – Nagyon nehezen viselem, hogy ami valamikor jól működött, most már évek óta romhalmaz. Ilyen az újszegedi liget, a Partfürdő, a Kass, a Royal, a Hági, a Virág – ezek jelentették számunkra a fiatalságot. Őseink 130 évvel ezelőtt megépítették a tereket, épületeket, nekünk már csak rendben kéne tartani őket. Ahogy munkám során forgatom a 80–100 évvel ezelőtti Délmagyarországot, naplókat, és a múzeumban a korabeli fotók is a kezembe kerülnek, azt látni, nyári napokon hemzsegtek az emberek a Tisza-parton. Ma az ember ha végigmegy az újszegedi töltésen, ijesztő kép tárul elé a lepusztult Tisza Gyöngyével.

A helytörténész elismeréssel beszél Szeged Europa Nostra-díjas belvárosáról, a megújult Kárász utcáról, a Klauzál és Dugonics térről. De látja a koszos újságpapírral teleragasztott kirakatokat is, nemcsak a város szívében, hanem a Tisza Lajos körúton is, és közben megjelennek előtte a korabeli fotók az elegáns portálokkal. – Tisza Lajos az 1800-as évek végén a romokból építette fel a palotás Szegedet, nekünk tényleg nem kellene már mást csinálni, mint a gondját viselni.

Bátyai Gitta férje hatására kezdett helytörténettel foglalkozni. Megözvegyülése után kötetei jelentek meg a városról. Fotó: Karnok Csaba
Bátyai Gitta férje hatására kezdett helytörténettel foglalkozni. Megözvegyülése után kötetei jelentek meg a városról.
Fotó: Karnok Csaba

Gitta a férje hatására kezdett helytörténettel foglalkozni, Jenő 20 évvel ezelőtti halála után önálló kötetei jelentek meg Szegedről, 2003-ban Szegedért emlékérmet kapott, nemrégiben életművéért Tömörkény-díjjal jutalmazta volt munkahelye, a Móra Ferenc Múzeum.

20 éve halt meg Bátyai Jenő

1933-ban Dunapatajon született, 1994-ben, 61 éves korában Szegeden hunyt el Bátyai Jenő okleveles vegyészmérnök, élelmiszer-kémikus, helytörténész, szakíró, polihisztor. A Csongrád Megyei Zöldért Vállalat minőségügyi igazgatójaként ment nyugdíjba. A szegedi közéletben jelentős szerepet töltött be, a Dugonics Társaság alelnöke, az MTESZ megyei szervezetének társelnöke is volt. Csongrád megyében 81 műszaki-tudományos emlékhelyet létesített, volt kollégánk, a költő Petri Csathó Ferenc nevezte el „nagy táblásznak".

Bátyai Gitta 1965 és 2008 között preparátor, „bogarász" volt a múzeumban. Terepre járt a munkatársaival, sörcsapdákat rakott ki a rovaroknak, aztán kipreparálta és gyűjteménybe rendezte őket. – Első önálló cikkem is a híres szegedi preparátorról, Haering Ede munkásságáról és a műhelyéről szólt. Akkor még szűz témának számított az 1900-as évek híres vadászélete, vadgazdálkodása, amihez a Somogyi-könyvárban találtam rengeteg anyagot, hiszen a korabeli sajtó ezzel sokat foglalkozott.

Hogy lett a hobbiból hivatás? – Jenőnek már a 60-as évektől jelentek meg technikatörténeti cikkei, és mivel elfoglalt ember volt, vezető beosztásban dolgozott, gyakran arra kért: ugorj már föl a könyvtárba, nézd meg ezt és ezt a cikket. Akkoriban ugyanis a múzeum és a Somogyi-könyvtár még egy „házon" osztozott. Egyszer csak azt vettem észre, beleszerettem a kutatásba, majd mint a lavina, úgy jöttek az újabbnál újabb témák: 1991-ben közös munkaként jelent meg a Szegedi malomhistória. Férjem halála után adták ki a Kass szálloda (1998) és a Liget történetét (1998), amelyeket én fejeztem be.

Önálló műve az Újszegedi mozaikok (2002), az Úszóházak a Tiszán (2003), A hídon át Újszegedre (2008), a Millenniumi Vadászati Almanach egy része. A szegedi gázgyártás 150 éves története 2013-ban készült el, kéziratban őrzi a GDF SUEZ Zrt. Most írja a Színes üvegablakokat 50-60 helyszín legszebb alkotásairól és magukról az épületekről. Publikál a Szeged című folyóiratban, az újszegedi, valamint a móravárosi újságban: ő Újszegeden, lánya, Bátyai Edina volt fesztiváligazgató Móravárosban él, innen a szoros kötődés a városrészek között.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kávézó lesz a Kárász utcai Képcsarnokból

Információink szerint kávézó nyílik a Kárász utcán a tavaly februárban bezárt Képcsarnok helyén, valamint a Reök-palotában is. Tovább olvasom