Szeged - delmagyar.hu

– Nálunk a jövedelem nagyságától függően 30-46 százalék a személyi jövedelemadó, míg a svédeknél vagy a franciáknál a 30 százalékot sem haladja meg – osztja meg velünk testvérintézményi beszélgetésekből gyűjtött tapasztalatát a szegedi Krúdy vendéglátó-ipari szakközépiskola közgazdász végzettségű igazgatója, Baráth Lajosné.

– Azt már nem is említem, hogy ott a mienknél tízszer több fizetésért dolgoznak a pedagógusok. Amikor külföldi vendégeink megtudják, hogy egy itteni igazgató bére egy átlag pedagógusénál csupán a bruttó 30 ezer forintos vezetői pótlékkal több, vagy hogy a teljes bérköltségünknek mintegy 33,5 százalékát fizetjük 2008-tól nyugdíjjárulékként, el se akarják hinni. De persze mi se vagyunk büszkék e történelmi rekordra.

A nettó aránya A www.adozona.hu bérkalkulátora szerint a minimálbérnek (bruttó 69 ezer forint) 81,4 százalékát viszi haza nettóként az egyedülálló dolgozó – az adók és járulékok levonása után. Ugyanakkor ez a bér a munkáltatónak 94 ezer 65 forint kiadást, vagyis 136,3 százalékos költséget jelent. Ha átlagdolgozónk a minimál kétszeresét (138 ezer forint) keresi, akkor a bruttónak csak a 71 százaléka üti a markát, miközben ennek kifizetése munkaadójának közel 135 százalékos költséget (186 ezer 180 forint) jelent. A munkavállalót – az 1 millió 700 ezer forintos jövedelemig 18, míg azon fölül 36 százalékos szja terheli.

Tudja-e, hogy a fizetéséből hányféle adót és járulékot vonnak le? Bruttó bérünknek hány százalékát fizetjük például nyugdíjjáruléknak? Magyarországon hány év a nyugdíjkorhatár? E három kérdést tettük föl néhány, a telefonkönyvből találomra kiválasztott Csongrád megyei dolgozónak – ellenpontozva egy minapi országos felmérést. A Magyarországi Volksbank és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete által közösen készített felmérés ugyanis megállapította: a fizetésből levont öt adóból és járulékból a magyarok majdnem 30 százaléka egyet sem tudott megnevezni. S csak minden 12. megkérdezett tudott arra válaszolni, hogy pontosan mennyi nyugdíjjárulékot fizet.

– Négy-öt féle járulékot vonnak tőlünk. Az egészségügyit (abból kétfélét, összesen 6 százalékot), a munkanélkülieknek szánt 1,5 százalékot. Az eddigi 8,5 helyett most 9,5 százalék lett a tőlünk levont nyugdíjjárulék, de ilyet a munkaadó is vastagon fizet. S persze az szja-előleget – idézte maga elé fizetési papírját Nagyné Veres Tünde, az Alföld Bútorbolt eladója, aki úgy saccolta: a bruttó 38 százaléka elmegy különböző járulékokra és adóra. Szerinte a nők 60, a férfiak 62 vagy 63 éves korukban vonulhatnak nyugdíjba.

A magyarok kétharmada nem tudja, mikor lehet nyugdíjba vonulni – az országos felérés szerint. Rögzítjük: az egységes nyugdíjkorhatár férfiaknak és nőknek (1998 óta) 62 év.


– Minimálbéren voltam bejelentve, ezért 44 ezer forinttal mentem nyugdíjba – árulta el a 64 éves, vásárhelyi Tóth János. A nyugdíjas építési vállalkozónak hiába emelkedett 56 ezer forintra a járandósága, most is kénytelen dolgozni, hogy megéljen. Felesége még aktív: az 57 éves Marika tudja is az összes számot, amivel kurtább lesz a bruttó bére. De kijelentette: ugyanúgy nincs pénze nyugdíj-előtakarékoskodásra, mint a nyomdában dolgozó 32 éves Erzsi menyének.

Mindössze a magyarok 17 százaléka, vagyis minden 6. munkavállaló fizet be pénzt valamelyik önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztárnak, s ugyanekkora hányad mondta azt, hogy egyéb nyugdíjcélú megtakarításai vannak. A kutatók szerint nem meglepő, hogy az ország lakosainak zöme sehogyan sem takarékoskodik nyugdíjas éveire, és az emberek csaknem felét jelentős elszegényedés fenyegeti aktív éveik letöltése után.

Határokon túl

Minden jövedelem adózik az uniós országok közül például az Egyesült Királyságban 10, 22, 40; Olaszországban 23, 29, 31, 39 és 45, míg Szlovákiában 19 százalékkal. A „nulla adókulcsot" is kínáló tagok közül az szja – jövedelemtől függően például Finnországban 11, 15, 21, 27 és 34; Németországban 16, 24 és 45 százalék. Svédországban a bruttó munkabér 18,5 százaléka nyugdíjjárulék, amelyből 16 százalék az aktuális kifizetéseket (a rendszer működtetését) fedezi, 2,5 százalék pedig a befizető számára egyéni tőkét képez.