Délmagyar logó

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -4°C | 3°C Még több cikk.

Modern fülemüleperek

Élni és élni hagyni. Ez az alapja a békességnek a szomszédok között is. Ugyanakkor sérülékeny ez az egyensúly – igazolja lapunk Csörög rovata is. Szegeden legalább kétszáz szomszédvitás ügyben kellene igazságot tennie a polgármesteri hivatalnak.
Ma már üres a domaszéki Dujmov Antal hizlaldája. Ha a szomszéd panaszt tesz, hogy a gazda nem takarítja az ólat, az állatokat a hatóság elszállíttathatja. Fotó: Frank Yvette
– Nem tudom, ki jelentett föl a szomszédok közül, de mára üres a szellőztetővel fölszerelt hizlalda, az itt tartott negyven disznót el kellett szállíttatnom. Most csak tyúkok, kutyák maradtak itt – mutatja a ház mögötti kiürített ólat Dujmov Antal. A domaszéki gazda szomszédai szerint a városból kiköltözők nem viselték el a faluhoz tartozó szagot, ezért lett olyan a helyi állattartási rendelet, amilyen. Úgy tudják, a portákon most tíz sertésnél többet nem lehet tartani. A domaszéki aljegyző, Tatár Zoltán azt mondja, évi három-négy állattartással kapcsolatos vitás üggyel foglalkoznak, s ezek megegyezéssel végződnek.
Rossz szomszédság: török átok – ami még ma is hat, hiszen a megye legnagyobb városában évente kétszáz panaszból lesz hatósági ügy. A zaj, a szag, a fény is lehet zavaró, ha a szomszédból érkezik – összegzi tapasztalatait Ácsné Gunda Judit, a szegedi polgármesteri hivatal általános igazgatási irodavezetője. Számtalan ok – a bekapcsolt fűnyíró hangja és a kutyaugatás, a disznó szaga és az égő falevél füstje, a mozgásérzékelő lámpa fénye és az átlógó faág árnyéka – miatt panaszkodnak egymásra a szomszédok. Ezen – Arany János verse nyomán fülemülepereknek nevezett – viták akkor kerülnek a település jegyzőjének látókörébe, ha a kiváltó ok egy éven belüli.

– Szóban nagyon sokan, írásban már kevesebben panaszkodnak a szomszédjukra. A törvényekben rögzített szabályokat érintő építési ügyben négy-öt, birtokvita miatt hat-hét, helyi állattartási rendeletünkhöz kötődően öt-hat, a növényvédelmihez tartozó parlagfűmentesítés miatt több mint harminc panasszal foglalkozunk évente – becsüli meg a perlekedés mértékét Algyőn a jegyző, Varga Ildikó.

Az állattartással kapcsolatos panaszok zömének eredete, hogy a gazda nem takarítja rendszeresen az ólat, a portáról a trágyát nem szállítja el folyamatosan, gyűjtögeti és nem takarja le. Az ilyen gazda büntethető, mert a portáját úgy használja, hogy közben a szomszédságát annak saját birtoka, háza használatában zavarja. Nemcsak az elhanyagolt melléképületek környékéről terjengő bűz, hanem az ott elszaporodó rágcsálók, legyek is veszélyeztetik a szomszédságot. Ha a bepanaszolt tulajdonos az önkormányzat fölszólítására, határozatban kötelezés, majd a végrehajtási bírság ellenére sem tart rendet a portáján a jószágai körül, akkor a hatóság elszállíttathatja az állatokat.

Tiszasziget őslakosai és a betelepülők között nincs nézeteltérés az állattartás rendje miatt – hangsúlyozza a jegyző, Tóth Józsefné. A régi és az új lakosok alkalmazkodnak egymáshoz. A szomszédok közötti vita elrendezésének alapja itt is: élni és élni hagyni.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mindhalálig dzsessz

Tegnap délelőtt érkezett meg a szegedi Dóm hotelbe George Benson. A turné menedzsere, Billy Heaslip… Tovább olvasom