Délmagyar logó

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 2°C | 12°C Még több cikk.

Modernkori fő bűnök - bíránk a lelkiismeret

Szeged - Kis vétkekről és a főbenjáró bűnökről kérdeztünk egy fodrászt, egy pszichiátert, egy plébánost és egy ügyészt most, hogy a Szentszék meghatározta a modernkori bűnöket.
– Reggel a tükörbe tud-e nézni? Ha igen, akkor biztos, hogy az ember az előző napot értékelő önvizsgálattal zárta, és erényesnek, vagyis bűntelennek találtatott? – nézek a szegedi hajszobrászra, Lóczi Viktóriára.

Torkosság és restség

Bár a szalonbeli ülőalkalmatosság nem gyóntatószék, de míg egy-egy frizura elkészül, sok téma fölmerül. A fodrásznő azt meséli, a mindennapi bűnök közül olyanokról esik szó, hogy nem tudjuk tartani magunkat az elhatározásainkhoz: például hiába a diétázás, ha este hazatérve nekiesünk a hűtőnek, és fölfaljuk a tartalmát. A lustaságot is a naponta ismétlődő vétkek közé sorolhatjuk. Például csak egy kicsit kéne korábban kelni, hogy legyen idő a reggeli tornára, meg az életmódváltásra, mégse tesszük. Az ilyen vétkek büntetése: maga a lelkiismeret-furdalás.

A meggondolatlanul kimondott szavak átokként teljesülnek – olvasom Boldizsár Ildikó mesekutató véleményét a fodrászatban fölhalmozott magazinok valamelyikében. – Az átkozódás pedig bűn, és visszahullik ránk.

A szentgyónásban letesszük vétkeinket. Archív fotó: Gyenes Kálmán
A szentgyónásban letesszük vétkeinket. Archív fotó: Gyenes Kálmán

A szorongás betegíthet

– Bizonyos betegségek, például a depresszió velejárója a bűntudat, az önvád: saját magát okolja az illető a betegségért vagy kudarcért. A kényszeres kórképből fakadó „bűn", például hogy valaki állandóan kövérséggel vádolja önmagát, holott már csontsovány. A bulimia, vagyis a túlzásba vitt „diétázás" egészségkárosodáshoz vezethet – magyarázza Boncz István. A pszichiáter hangsúlyozza: a hét fő bűn örök értékéhez mérik tetteiket ma is az emberek, de e bűnök megítélése jóval enyhébb, mint az előző korokban. A bűnt követő bűnhődés: ha megmozdul a lelkiismeret. Ám az ezen túlmutató tartós szorongás már betegíthet, aminek oldásához gyógyszeres vagy pszichoterápiás kezelés szükséges.

„Egy ember nem föltétlenül abban a pillanatban a legbűnösebb, mikor felemeli a fegyvert, hogy megöljön valakit. A bűn előbb van, a bűn a szándék" – írta Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regényében. Ilyen megfogalmazással nem foglalkozhat az ügyész, aki a bűncselekményt azonosítja a bűnnel.

Vétkek és erények

A hét fő bűn: a kevélység, a fösvénység, a bujaság, az irigység, a torkosság, a harag és a jóra való restség inkább egyéni, míg a most közzétett bűnök inkább szociális vonatkozásúak – állítja Girolatti püspök, a vatikáni hivatalos újságban, az Osservatore Romanóban megjelent írásában. A globalizált, modern világunk képébe jobban illő bűnök közé most felkerült a droghasználat, a génmanipuláció, a klónozás, a környezetszennyezés, a szociális és gazdasági igazságtalanság is, az újrafelhasználással együtt így áll össze a XXI. századi hét fő bűn. A hét fő erény: a (lelki) tisztaság, a mértékletesség, a jótékonyság, a szorgalom (munkaszeretet), a megbocsátás (higgadtság), a szívélyesség, és a szerénység. Az erények duplázásáról vagy modernizálásáról most nem ejtett szót a szentszék.

Ne lopj!


– Nincs különbség: a legenyhébb megítélésű bűncselekmény is bűn – jelenti ki Törő Sándor. A helyettes főügyész elárulja: a fő bűnök aránya szinte évszázadok óta változatlan, mert a bűncselekmények 60 százaléka vagyon elleni, ugyanakkor a gazdaság fejlődésével nőtt az olyan újszerű bűncselekmények jelenléte, mint a hűtlen kezelés vagy a környezetszennyezés. Mindennapi bűnként említi az ügyész például a rendszeres késést a munkahelyről, a gyerekekkel szembeni türelmetlenséget, vagy ha elfelejtünk virágot venni szerettünk neve napján. Hogy az ilyen vétkekért ki hogyan bünteti magát, azt a lelkiismerete szabja meg. – A törvény szerinti bűncselekmények elkövetői számára nem biztos, hogy mondjuk a kiszabott pénzbírság az igazi büntetés, hanem az, hogy belekerült az eljárás gépezetébe.

Letenni a terhet

A vatikáni gyónásról tartott konferencián hangzott el: egy kutatás szerint az olaszok 60 százaléka soha nem mondja el bűneit papjának.
– Személyes beszélgetésekkel megalapozott lelki vezetésnek tartom a gyónást, ami nemcsak a vétkek és bűnök fölsorolását jelenti, hanem az ember és körülményeinek megismerését, mert ez súlyosbíthatja vagy enyhítheti a cselekedet – mondja Kondé Lajos, a szegedi dóm plébánosa.

– A bűnbocsánathoz és az istenhez vezető első lépés a gyónás – magyarázza. – A gyónástól nem kell félni, mert az nem keserűséget, hanem örömöt jelent. A gyónó a megbánással leteszi a bűnt, a gyóntató feloldozó imát mond fölötte; majd kiszabott elégtétel teljesítésével megszabadul a tehertől, a jövő felé fordulhat. Ám a bűn megvallása tehát csak az egyik összetevője a gyónásnak. A másik, ugyanolyan fontos elem, hogy a gyónó elhatározást tesz, ezentúl lehetőleg kerüli a bűnt és a bűnhöz vezető szituációkat. Majd a gyóntatótól feladatot, elégtételt kap, melynek végrehajtása már a vétkeivel szembesülő ember felelőssége. Az elégtétel – ami föltétele a feloldozásnak – legfontosabb eleme: a szeretet.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Török Márk másik bírót akar

Szeged - Pénteken kezdődött volna Török Márk SZTE-EHÖK-elnök ügyének harmadik, bírósági felvonása.… Tovább olvasom