Délmagyar logó

2017. 01. 20. péntek - Fábián, Sebestyén -9°C | 0°C Még több cikk.

Mór: tévedni emberi dolog?

Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy nem a jelenleg életfogytig tartó fegyházbüntetését töltő Kaiser Ede, és a nyolc ember meggyilkolásával vádolt Hajdú László a móri mészáros. Hogy ki hibázott, az csak később derül ki, ha kiderül egyáltalán.

A bírák felelőssége óriási, amikor ítéletet mondanak, sorsokról döntenek. Illusztráció: Karnok Csaba
Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy nem a jelenleg életfogytig tartó fegyházbüntetését töltő Kaiser Ede, és a nyolc ember meggyilkolásával vádolt Hajdú László a móri mészáros. Hogy ki hibázott, az csak később derül ki, ha kiderül egyáltalán. A neves szegedi büntetőbíró azt mondta, a bíróságokon is emberek dolgoznak, ők is tévedhetnek.

– Nem hiszem, hogy a móri ügy fordulata befolyással lesz a magyar bíróságok gyakorlatára! Sőt határozott véleményem az, hogy nem lesz! – válaszolta Maráz Vilmosné, a Szegedi Ítélőtábla büntető kollégiumának elnöke, amikor erről kérdeztük. – Nem szabad elfelejteni, hogy a bíróságokon is emberek dolgoznak, ők is tévedhetnek, ezért van ma már kétfokú jogorvoslat. Említhetném a közelmúltban nagy sajtóvisszhangot kiváltó Burka-ügyet, abban az első fokú ítéletet a Szegedi Ítélőtábla helyezte hatályon kívül.

A büntetőbíró hozzátette: bár csak az újságokból és egyéb híradásokból ismeri a móri bankban nyolc ember halálát követelő rablás legújabb fejleményeit, abban biztos, hogy az ügyben ítélkező bírók zárt láncot alkotó, közvetett bizonyítékokat figyelembe véve, kizárólag szakmai szempontok alapján, a meggyőződésük szerint, lelkiismeretesen döntöttek. Maráz Vilmosné, éppen az iméntiek miatt, abszurdnak nevezte azt a felvetést, mely szerint az ügyben bekövetkezett váratlan fordulat negatívan befolyásolja a karrierjét azoknak a bíróknak, akik ítélkeztek az ügyben.

Ezzel a Scorpióval hajtották végre a vérengzést Móron. Fotó: MTI/Füzesi Ferenc
Dr. Maráz Vilmosné kollégiumvezető véleménye szerint az ilyen, később tévesnek bizonyuló büntetőeljárások nem voltak, és nincsenek kódolva.
– Mivel viszonylag gyakori, érdemes kitérni arra, hogy az első fokú ítéletet sokszor megváltoztatja a másodfok, mert új szempontok, bizonyítékok kerülnek elő, vagy egyszerűen a bíró eltérően ítéli meg az adott ügyet – tette hozzá Marázné.

Kaiser perújítást kér

Benyújtotta a perújítási indítványt csütörtökön Kaiser Ede ügyében védője a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségre. Dezső Antal megismételte korábbi közlését, miszerint az indítványban az szerepel, hogy az NNI újabb gyanúsításai olyan új tényt jelentenek, amelyek egy perújítás során Kaiser Ede felmentését valószínűsítik a móri vádpont alól. Hozzátette: a móri ügyben tett két rendőrségi közleményt, amelyek az új elemeket tartalmazzák, csatolta a perújítási indítványához.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Merényi Kálmán nyugalmazott Csongrád megyei főügyész is. A neves kriminológus, büntetőjogász mindenkit óva int a felelősségkereséstől. Azt mondta, a sajtóinformációk alapján a büntetőeljárás alatt biztos követtek el hibát, ennek ellenére nem szabad, nem lehet megkérdőjelezni, hogy a rendőrök, az ügyészek és a bírók az akkori ismereteikre, közvetett bizonyítékokra, tanúvallomásokra hagyatkozva megalapozott döntést hoztak. Merényi Kálmán szerint ez még akkor is így van, ha időközben kiderült, nem az igazi tettesek kerültek rács mögé. A volt főügyész azt nem vitatta, hogy a tanulságokat le kell vonni, úgy véli, a móri ügy fordulata szerepelni fog a rendőr-, ügyész- és bíróképzésben.

– Nem tagadom, megfordult a fejemben, hogy ha az Alkotmánybíróság 1990-ben nem törli el a halálbüntetést, akkor Kaiser Edét felakasztották volna – mondta Merényi Kálmán –, de hál' istennek, Magyarországon már nincs halálbüntetés.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy ügyvédeknek mi a véleményük, szerintük a móri ügy fordulatának lesz-e bármilyen hatása, befolyása a magyar igazságszolgáltatásra.

Krajkó Zoltán: – Kell, hogy legyen hatása! Ez az eset is arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon nem alkalmazzák megfelelően az ártatlanság vélelmének elvét. Védőként találkoztam olyan esetekkel, amikor ártatlanul ítéltek el embereket.

Rényi Miklós: – Félő, hogy nem. Nagyon nagy baj, hogy a nyomozati szakban általában csak a gyanúsítottal szembeni terhelő bizonyítékokat és súlyosbító körülményeket veszik figyelembe. Így fordulhat elő az, hogy a bíróság kizárólag a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján helytelenül következtethet.

Ifj. Szilágyi János:– Mindenképpen! Ez az ügy bizonyítja, hogy a Btk. módosítása hova vezetett az elmúlt 8-10 évben. Például jelentősen csonkították a védekezés jogát.


Régi és új szereplők

2002. május 9-én, délben nyolc embert (biztonsági őrt, alkalmazottakat, ügyfeleket) lőttek agyon az Erste Bank móri fiókjában. A tettesek zsákmánya 7 millió 300 ezer forint volt.
A rendőrség Kaiser Edét és Hajdú Lászlót gyanúsította meg a magyar kriminalisztika történetének legsúlyosabb bűncselekményével. Az ügyészség azonban csak Kaisert vádolta meg tettesként, míg Hajdú ellen bűnsegédi bűnrészesség miatt emelt vádat. A Fővárosi Bíróság Kaiser Edét nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntettében tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. Hajdú Lászlót lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés miatt ítélték el. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla Kaiser ítéletét helybenhagyta, Hajdú esetében új első fokú eljárást rendelt el. Az ügyészség a megismételt eljárásban, 2006 májusában módosította a vádat: Hajdút már nem bűnrészességgel vádolta, hanem azzal, hogy ő volt Kaiser társa a bankban, tehát ő lőtte le az alkalmazottakat. Hajdú büntetőpere jelenleg is zajlik a Fővárosi Bíróságon.
Az ügyben egy hete váratlan fordulat történt, a rendőrség a veszprémi postásgyilkosság nyomozása közben elfogott két tatabányai férfit, N. Lászlót és W. Róbertet. Mind a ketten vallomást tettek, de nem csak a veszprémi gyilkosságról, hanem a móri bankrablásról is beszéltek. A Nemzeti Nyomozó Iroda szerint bizonyítható, hogy N. László és társa, W. Róbert a móri bankrablás tettesei. Az előbbi férfi lakásán lefoglalták a bankban használt fegyvereket, de nem csak a Skorpió géppisztoly és egy pisztoly támasztja alá N. László és társa bűnösségét, hanem cipőnyomok és DNS-minták is. 

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egymillió forint a nyomravezetőnek

Néhány napon belül Isztambulban sajtótájékoztatón jelenti be Mehmet Karcsi édesanyja, Papp Edina,… Tovább olvasom