Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

Mórahalomnál van a legújabb természetvédelmi terület

Mórahalom - Hazánk legújabb természetvédelmi területét avatta fel tegnap Fazekas Sándor, a szaktárca vezetője Mórahalomnál. Illés Zoltán államtitkár előadása szerint: szándék van és pénz is lesz a víz visszatartására. Kitüntetéseket is átadtak.
A Föld napja tiszteletére új természetvédelmi területet avatott tegnap Mórahalom határában, a Nagyszéksós-tónál Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Boros Emil, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója bemutatta a Körös-éri Tájvédelmi Körzetet: időszakos vízfolyásról, a Körös-érről kapta a nevét, amely Kelebiától északra ered, a magyar–szerb határon húzódik végig, és a vajdasági Ludasi-tóba torkollik. Eddig olyan elszigetelt egységei már védelmet élveztek, mint az ásotthalmi csodarét, de 20 év munkája nyomán egységes természetvédelmi terület lett. Ez segíti a tájhasznosítást és a szervezett védelmet. Szerb oldalon előbbre jártak a szervezéssel, ott 2004-re védelmet kapott a terület. A tájvédelmi körzetet jelző dísztáblát a miniszter, az igazgató, Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár, a szerbiai nemzeti park igazgatója és B. Nagy László kormánymegbízott állította fel.

Mórahalomnál van a legújabb természetvédelmi terület. Fotó: Schmidt Andrea (galéria)

A vendégek Krnács György tájegységvezető, természetvédelmi őr vezetésével megnézhettek egy földikutyát. Megtudtuk: a délvidéki földikutya Európa legritkább, ezért a legveszélyeztetettebb rágcsálója. Jelenleg a világon összesen 300 példány él Újvidéktől délre, Szabadkától északra és Ásotthalom–Kelebia körzetében. Ebből a határ magyar oldalán hozzávetőleg 200 található. A földikutyáknak nincs szemük, sem fülkagylójuk, fogaikkal ássák ki akár 100 méteres járatrendszerüket, és kitűnően bírják az oxigénszegény viszonyokat. Kiásni csak kivételesen, kutatási céllal lehet, illetve az ünnepség kedvéért tették meg. A magyar és szerb vezetők a Daniel Attila névre keresztelték az aktus után fürgén menekülő példányt.

Kitüntetések

A miniszter elismeréseket is átadott. Gaskó Béla, a Móra Ferenc Múzeum munkatársa Pro Natura díjat, Bojtos Ferenc, a Csemete munkatársa és Pál Szabó Ferenc, a nemzeti park dolgozója Pro Natura emlékplakettet kapott, Kovács Éva, a nemzeti park munkatársa miniszteri elismerésben részesült.

A délutánt vízstratégiai konferencia zárta, amelyen a miniszter és az államtitkár is felszólalt. – A víz megtartása és nem a leengedése a cél. A természetes adottságokat felhasználva a visszatartásáról kell gondoskodni, de mesterséges tározókkal is legfeljebb az ötöde tartható meg a csapadékmennyiségnek – jelentette ki Illés Zoltán. Ilyen tározó 500 millió–1 milliárd forintba kerül, és ilyenből 120-150-et kell építeni az országban. Nagy tározókból, amelyek 100 millió köbméter tárolására képesek, legalább 10-15 darabra lenne szükség. Ez a 2014–2020-as időszakban alaphangon 100-200 milliárd forintos beruházást jelent, természetesen uniós forrásból. A másik fontos feladat a csapadékvíz megtartása; a tisztított esővizet öntözésre, útlocsolásra lehet felhasználni.

A tisztított szennyvizet sem célszerű visszaengedni a vízadó rétegekbe, ehelyett érdemes felhasználni. Ezért a vécék ivóvizes öblítése helyett 2017–18-tól előírja a minisztérium az új létesítményeknél, hogy csak kettős vízrendszerrel lehessen építeni, ahol a szürke vizet újrahasznosítják.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Iskolákat gyűjt az agrártárca

Egy évvel államosításuk után országszerte 46, Csongrád megyében 5 szakképző és szakközépiskolát máris továbbad a minisztérium. Tovább olvasom