Délmagyar logó

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 4°C | 21°C Még több cikk.

Móravárosból a houstoni űrkutatási központba

A szegedi Móraváros szülötte Bérczi Szaniszló fizikus csillagász. Alsóvárosi paprikás ősöktől származik – egyik dédapja az első szegedi paprikaőrlő gőzmalom megalapítója volt. A kutató úgy jár Houstonba, az Egyesült Államok legfontosabb űrkutatási központjába, mintha haza járna, s ő hozta Magyarországra a kölcsön-holdkőzeteket is. Egy Mars-kutató csoport munkájában is részt vesz.
– Általános iskolába a móravárosiba jártam, gimnáziumba a Ságváriba. Az egyetemet részint Szegeden végeztem el – ismerteti szegedi gyökereit a Pesten élő kutató. Bérczi Szaniszló egyetemi docens az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója, de rendszeresen megfordul a Szegedi Tudományegyetemen is. Tíz évig tanított például csillagászatot a meteorológia tanszéken, legutóbb az ásvány- és kőzettani tanszéken hallgatták a diákok.

Houston legendás hely az Amerikai Egyesült Államokban – onnan vezényelték a Holdra szállásokat annak idején –, és Bérczi Szaniszló úgy jár oda, már tíz éve, mintha hazajárna.

Holdkőzetek, kölcsönben

– Amióta holdkőzeteket kölcsönzünk az amerikaiaktól, mindig be kell számolnunk a végzett munkáról az ott évről évre megrendezett hold- és planetáris konferencián – mondja. Hogy Magyarországon holdkőzeteket tanulmányozhatnak kutatók és egyetemisták, neki köszönhető. – Már a hetvenes években írtam a NASA-nak, az amerikai űrkutatási hivatalnak: nekünk is küldjenek abból a 384 kilónyi holdkőzetből, melyet a Hold-expedícióik során a Földre hoztak. De akkor még vasfüggöny volt, visszaírtak, várjunk még egy kicsit – emlékszik vissza. Ebből tizenhét év lett. – Kilencvennégyben Magyarországon járt a NASA egyik igazgatója, és megkérdezte tőlünk, szakmabeliektől, kinek van függőben lévő ügye velük. Erre én jelentkeztem, s fölmutattam az ő egykori válaszlevelüket. Az eredmény: nemsokára utazhattunk is a holdkőzetekért Amerikába.

Több agy többet tud

Mi értelme Magyarországon holdkőzeteket kutatni, mikor az amerikai űrközpontokban a világ legfejlettebb technológiája rendelkezése áll? – Minél többen vizsgálnak valamit, minél több szempontból, annál több eredményt lehet elérni – magyarázza a fizikus csillagász. Több szem többet lát, több agy többet tud – s elképzelhető, hogy itt, Magyarországon, magyaroknak olyan valami jut eszükbe a vizsgálatok során, ami Amerikában az amerikaiaknak sosem jutna. Magyar építészek kigondolták, s az egyik konferencián el is mondták, miként nézzen ki egy űrbázis – és teljesen eredeti, hasznosítható ötleteik voltak. Különben, mint ismert, az ország lélekszámához mérten előkelő helyen vagyunk jelen az űrkutatásban.

Hunveyor, a gyakorlószonda

A Pille nevű sugárzásdózis-mérőről – mellyel Charles Simonyi, a második magyar űrhajós is végzett vizsgálatokat nemrég odafönn – sokan hallottak, s a Vega űrszondába is sok alrendszert építettek magyarok. Egy magyar szabadalmat, űrkemencét, meg is vásárolt a NASA. A szegedi egyetemen ugyancsak folynak űrkutatások. Úgyhogy, amikor két év múlva csatlakozunk az Európai Űrügynökséghez – a NASA tengeren inneni megfelelője –, lesz mivel csatlakoznunk. Egyébként az űrkutatás eredményei már mindennapjaink részét alkotják – hogy mást ne mondjunk, egyre több taxiban ott van már a GPS, a műholdas helyzetmeghatározó.

És Bérczi Szaniszló s munkatársai kifejlesztettek egy gyakorlóűrszondát, a Hunveyort, melynek segítségével egyetemisták, köztük leendő csillagászok végezhetnek méréseket – ugyanúgy, mintha az eszköz egy idegen bolygó felszínén működne.

A polihisztor

Szokták mondani: korunk nem a polihisztorok kora. Bérczi Szaniszló másképp látja. Egy űrkutatónak – túl azon, hogy otthonosan mozog a matematika, fizika, kémia, biológia és sok más társtudomány területén – például rajzolni is tudni kell, mondja.

Ma, a digitális fényképezés virágkorában?, kérdezhetjük csodálkozva. Igen, mert a fotó mindent megörökít, lényeges és lényegtelen részeket egyforma hangsúllyal, s csakis az emberi agy képes arra, hogy például a kőzetek törésvonalai közül kiválassza a meghatározóakat. Egy rajz alkalmasint többet mondhat a hozzáértőnek, mint egy fotó. Ismeretterjesztő vénával is megáldott a fizikus csillagász. A Naprendszerről tízrészes atlaszsorozatot készített – ezek Szegeden az egyetemi könyvtárban is hozzáférhetőek.

Szabadidőtöltésként pedig az eurázsiai művészetek lényegi vonásainak ábrázolását gyűjti angolul, magyarul megjelenő füzetekbe. Bárki sokat tanulhata jövő nemzedékek űrutazói számára. Félig tréfásan mondja: az ábrákat szemlélve otthonosan tudják majd érezni magukat az űrhajósok például az akár évekig tartó Mars-utazások során. Akkor is, ha csak ezek utalnak a földi környezetre, kultúrára, semmi más.  
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Félszázan fordítanak hátat a rendőrségnek a megyében

Csongrád megyében egy híján félszáz rutinos rendőr készül nyugdíjba, már valamennyien felmentésüket… Tovább olvasom