Délmagyar logó

2017. 07. 28. péntek - Szabolcs 15°C | 27°C Még több cikk.

Most a sertéstartók ideje jött el

Szeged - Kilónként akár 340 forintot is megkap a sertéstartó az élőhús kilójáért, amikor a disznót eladja a vágóhídnak. Mire a hentes átlagosan 1000 forintos áron kiméri az üzletben, a hús ugyan 660 forinttal többe kerül, de addig sok ember munkabérét és nagyon sok villanyszámlát ki kell fizetni. Most nem a termelő, hanem a feldolgozó „sír".
Sári György sándorfalvi sertéstenyésztővel azt számolgattuk, miért jobb most a gazdának, mint a feldolgozónak. És hogy kell-e irigyelni azt az üzemet, amelynek az árujából a kilónként 1000 forintos tőkehúst, avagy a 4000 forintos téliszalámit kiárulja a boltos.

Leegyszerűsítve a következő az alapállás: a termelő megveszi a 20 kilós kismalacot 16 ezer forintért, kilóját 800-ért, majd 3 hónapig hizlalja, és kilóját eladja 340 forintért. Úgy számol: a 80 kiló súlytöbblethez beáldozott 12 ezer forint árú takarmányt, a saját munkaerejét, és amikor a 16 ezres malacot 34 ezresre hizlalta, nyert vele 6000 forintot. Ez állítólag jó arány.

A húst a vágóhídon feldolgozzák: 1 kiló élőhúsból 80 deka tőkehúst lehet előállítani, 20 deka hulladék. Itt bizony már jelentős a munkabér és az energia költsége – a húst például hűteni kell –, és a kereskedőnek legfeljebb 750 forintért lehet továbbadni. A végső fogyasztói ár áfával, kereskedői árréssel együtt körülbelül kilónként 1000 forint. Ha pedig 4000 forintos téliszalámit készítenek belőle, nos, akkor még újabb költségek keletkeznek a feldolgozónál.

Vágóhídra várva. Fotó: Schmidt Andrea
Vágóhídra várva.
Fotó: Schmidt Andrea

– Most a hasznon arányosabban osztoznak a piac szereplői – folytatta Sári György –, hiszen amikor 220 forintot kapott a tenyésztő, akkor is 1000 forint volt a boltban a karaj. Eljött az ideje annak, hogy pótolni lehet a korábbi évek veszteségeit.

Félsertések a Picknél. Fotó: Karnok Csaba
Félsertések a Picknél.
Fotó: Karnok Csaba

A gazdák az elmúlt években az alacsony, 220 forint körüli felvásárlási ár miatt tömegesen vágták le a tenyészállatokat. Mára a hazai sertésállomány történelmi mélypontjára zuhant, mindössze 3,4 millió darab van az országban. Azért kaptak az árujukért ilyen keveset – méregdrága takarmány mellett –, mert az erős forint miatt olcsóbban lehetett külföldön sertést vásárolni. Az élő disznó kilóját évek óta 1 euró körüli áron mérik, csak éppen most más az árfolyam.

Sertésfej egy vásárhelyi hentesnél. Fotó: Tésik Attila
Sertésfej egy vásárhelyi hentesnél.
Fotó: Tésik Attila

Ebben az évben tehát fordult a kocka. Ami jó a tenyésztőnek, az csapás az élelmiszer-termelő ágazatnak: bajba került a Herz, a Sága, a Békéscsabai Kolbászgyár. A húsiparosokat ellehetetleníti, hogy miközben a szerintük így is drága élő sertés ára felfelé kúszik, a késztermékeké nem vette át ezt a tempót. A bankok pedig nem adnak hitelt a válság miatt kockázatosabbnak ítélt húsiparnak. A pénzre azért lenne szükségük, hogy megfinanszírozzák a termelést, s kivárják, mire az eladott áruért 90 nap múlva megkapják a pénzüket.

A Pick jól áll

A német piac gyengélkedését bőven ellensúlyozta az amerikai, valamint a japán rendelésállomány felfutása – mondta Kovács László, az árbevételének harmadát az exportpiacokról szerző Pick Szeged Zrt. elnök-vezérigazgatója. A vezérigazgató szerint nincs problémájuk a hitellel sem, ezért az év elején bevezetett négynapos munkahétről visszatértek a normál munkamenethez. Belföldön főleg a drága, a „delikátesz" és az olcsó termékeket keresik a vevők, a közepes árfekvésű termékekből viszont kevesebb fogy. A Pick a tavalyi 58,5 milliárd forintos árbevételhez képest jóval 60 milliárd fölé várja az idei forgalmát.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Magukra mosnak az egyenruhások

Szeged - Hiába várták a mentősök az új egyenruhát, nem tudják viselni, mert csak a téli garnitúrát kapták meg. Ruhapénz nekik nem jár, előfordul, hogy a pólókat, nadrágokat egymástól öröklik. Tovább olvasom