Délmagyar logó

2016. 09. 28. szerda - Vencel 9°C | 22°C

Most jó magyar szójának lenni

Csongrád megye - Támogatják a termesztését, ezért háromszorosára nőhet a szója vetésterülete Magyarországon. Idén az időjárás kedvezett neki, elég párás volt a levegő. Hosszú távon nem lenne érdemes foglalkozni vele, ha eladásra szánnák – Pitvaros környékén nem is azért termelik 73 hektáron, hogy eladják.
Hazai termesztésű szójával szeretné kiváltani az Amerikából behozott, nagyrészt génmódosított szállítmányok minél nagyobb hányadát a magyar kormány. Jövőre ezért 8,1 milliárd forint termeléshez kötött támogatást szán a szemes és szálas fehérjenövényekre. Akik most foglalkoznak szójával, úgy tapasztalják, hogy az itteni éghajlati körülmények között nem hoz elég hasznot. Más a helyzet, ha egy állattartó gazdaság saját jószágaival eteti fel a termést. Ahhoz, hogy a takarmányba keverhessék, előbb hőkezelni kell, a tökéletes megoldás az, ha az olajat is kivonják belőle.

Az idei csapadékos, párás nyár kedvezett a szójának. Csongrád megyében most zajlik a fehérjenövény betakarítása 740 hektáron, a várható termésátlag 2,7-3 tonna hektáronként, ez jónak számít.

Magyarországon az alaptörvény szerint nem szabad genetikailag módosított növényeket termeszteni, mégis van köze ilyen anyagnak az élelmiszerhez. A nagyüzemi állattartásban használt takarmányba szóját kevernek, ezt a fehérjenövényt nagyrészt Amerikában termesztik, az ottani fajták zöme pedig genetikailag módosított. Létezik nem GMO-s szója, sőt magyar fajta is. A kormány jövőre támogatni fogja a hazai szójatermesztést, hogy minél kevésbé függjünk az importtól. 8,1 milliárd forint termeléshez kötött támogatást szánnak a szemes és szálas fehérjenövényekre, a becsült fajlagos támogatás hektáronként 200,9 euró. A behozataltól való függetlenedés szándékát ez esetben nem a virtus szülte. Szakértők szerint az amerikai monokultúrás szójatermelés fölött eljár az idő, szaporodnak a növényvédő szereknek ellenálló gyomok, a dózis viszont egy határon túl nem növelhető, így hosszú távon drágulni fog a termelés a tengeren túl.

Szójaaratás Ambrózfalva határában. Idén elég párás volt a levegő, 2-3 tonna termett hektáronként. Fotó: Karnok Csaba
Szójaaratás Ambrózfalva határában. Idén elég párás volt a levegő, 2-3 tonna termett hektáronként. Fotó: Karnok Csaba

A pitvarosi Négy-Határ 99 Kft.-nél szerdán is aratták a szóját. Az Ambrózfalva, Csanádalberti, Nagyér és Pitvaros határában gazdálkodó cég harmadik éve foglalkozik a fehérjenövénnyel, most 73 hektáron, ez az idei megyei vetésterület tizede. Jövőre 70-100 hektáron számolnak vele. – A mi éghajlati körülményeinket nem annyira szereti. Ha elég nedves is a talaj, de a levegőben nincs elég pára, elrúgja a virágot – mondja Csjernyik István, a kft. ügyvezetője.

740 hektár a megyében

Magyarország tavaly 650 ezer tonna szóját importált. A hazai vetésterület meghaladja a 40 ezer hektárt, ami ezen megtermett, az a belföldi felhasználás ötödét fedezte, de a következő években a támogatás miatt megháromszorozódhat a vetésterület. Futó Tamás, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának igazgatója úgy tájékoztatott, hogy Csongrád megyében idén 740 hektáron terem ez a növény, a várható termésátlag most 2,7-3 tonna hektáronként, ami jónak számít. Az aratás ezekben a napokban zajlik.
– Átlagos körülmények között nálunk két tonna terem hektáronként, ez az elmúlt évek 120-130 ezer forintos értékesítési árával számolva 240-260 ezer forint bevétel. Ez kicsi haszon vagy kis ráfizetés, a költségektől függően. Idén megvolt a pára, táblától függően 2-3 tonna termett hektáronként. Ha eladásra szánnánk, így sem biztos, hogy érdemes lenne foglalkozni vele, de van más szempont is.

A cég az elmúlt években fejlesztette sertéstelepeit, saját maga keveri a takarmányt, nagyrészt a földjein termelt szemes terményből. Szójaextrudert is vett, a betakarított termést hőkezeli, de az olajat nem vonja ki belőle. Még mindig venni kell mellé extrahált, azaz olajától is megfosztott szójakészítményt, aminek relatíve nagyobb a fehérjetartalma. Mégis haladás, hogy korábban egy kamionnyi extrahált szója két hétre volt elég, most meg csak havonta kell hozatni. A saját termés náluk kiváltotta az import felét.

– A kereskedő olykor felhív, és csak azt kérdezi, kell-e szója vagy nem. Nem lehet visszakérdezni, hogy mennyiért – érzékelteti Csjernyik István, mit jelent a gyakorlatban az importfüggőség. – Drága, ha Argentínában rossz volt a termés, drága, ha ugyan jó volt a termés, de magas a Duna vízállása, nem mehetnek a hajók – vagy épp alacsony a Duna, emiatt nem hajózható. Ettől a helyzettől tényleg jó lenne szabadulni. Főleg úgy, hogy más tényezők is befolyásolják a boldogulásunkat. A legmagasabb minősítésű sertés átvételi ára egy hónapja még 429 forint volt kilónként, ma 360 forint. Ez már az orosz embargó hatása lehet.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Felújították a ferences szegénykonyhát

Mielőtt indul a rászorulók étkeztetése, önkéntes fiatalok szépítették meg az alsóvárosi ferences kolostor szegénykonyháját. Tovább olvasom