Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

Moziajánló: '56 ennél bonyolultabb

Jó ’56-os filmek is vannak – röviden így jellemezte a filmkritikus a friss kínálatot, amikor az esősnek ígérkező október 23-i ünnepre kerestünk a pattogatott kukorica mellé „alkalmi" mozit.
Ha már kigyönyörködtük magunkat Sárosdi Lilla és Nagy Zsolt látványában a 2009-es Kolorádó Kid-ben, a Szabadság, szerelem című játékfilmet pedig már több mint tízszer láttuk, és nem akarjuk ezúttal a Duna tévén 23-án 20:15-kor újranézni, online is kereshetünk eső- és hideg űző mozit a csütörtöki ünnepre.

Kovács Gellért filmkritikus szerint az elmúlt években Köbli Norbert
forgatókönyvíró mutatta be új oldaláról az 1956-os forradalmat, A vizsga
(2009), a Szabadság különjárat (2013)és A berni követ (2014) című
tévéfilmek(!) ugyanis a thriller, a krimi és az akció felől közelítenek a
témához. Ezt a merészséget a filmszakma is elismeri: szeptember 1-jén a
montreali filmfesztiválon az elsőfilmesek versenyében Szász Attila filmje,
A berni követ kapta a harmadik legjobbnak járó szobrot, a Bronze Zenith-et. Csak ajánlót találtunk hozzá a videómegosztókon, de a Kulka János, Kádas József és Szabó Kimmel Tamás ígéretes triót alkot.



A besúgók besúgói

A szintén Köbli-forgatókönyvből készült filmet, A vizsgát rendezőként Bergendy Péter jegyzi, és olyan nevek garantálják nézhetőségét, mint Nagy Zsolt, Kulka János  Hámori Gabriella, Scherer Péter, Elek Ferenc és Haumann Péter.

Történetünk 1957. december 24-én indul, amikor a zűrzavaros októberi
események után az Államvédelmi Osztálynak meg kell győződnie arról, hogy ügynökei közül kiben bízhat meg a jövőben, ezért egytől egyig próbára teszi azok lojalitását a rendszerhez. A szép karrier előtt álló tartótisztnek, Jung Andrásnak (Nagy Zsolt) éppen a szenteste hozza el ezt a bizonyos vizsgát: nem is sejti, hogy a szemközti ház egyik ablakából többek között atyai tanítómestere, Markó Pál (Kulka János) figyeli, és értékeli minden tettét, minden mondatát. Ha András ezt tudná, valószínűleg nem éppen ezen a napon találkozna konspirált lakásán az eddig szigorúan titkolt szerelmével, Évával (Hámori Gabriella), és körültekintőbben őrizné a rábízott ügynöklistát is. A névsornak azonban lába kél, András megtudja, hogy Éva egyáltalán nem az, akinek hitte, és lassan az is kiderül, hogy senki sem bízhat meg a másikban.



Mernek „ügynöközni"

- Bátor vállalás a forradalomhoz úgy nyúlni, hogy szórakoztatjuk is a
nézőket a történelmi témájú alkotással – beszélt a filmkritikus a három
’56-os, mégis modern forgatókönyvről. – Ezek a filmek mernek „ügynöközni",mernek „AVH-zni", de démonizálás nélkül teszik ezt. Emberi karakterekkel telnek meg ezek a fogalmak annak ellenére, hogy Magyarországon szitokszónak számítanak. Pedig ha valódi környezetükben beszélünk ezekről a szerepvállalásokról, tanulságos és megrázó emberi játszmákba látunk bele – nem csak azok között, akik szabadságharcosok voltak. Érdekesebb az ő életüket közelebbről is megnézni, mint elintézni egy pozitív vagy egy negatív jelzővel. Nem olyan egyszerű ’56 története, hogy a szabadságharcosok szemben álltak a szovjetekkel és ÁVH-sokkal, azaz a jók a rosszakkal. Az élet ennél bonyolultabb, és az volt ’56-ban is. – érvelt A vizsga, a Szabadság különjárat és A berni követ mellett a filmszerész. A neten csak ajánlót találtunk a Szabadság különjárathoz, de az M1-en október 23-án 20:20-kor adják.



A Fazakas Péter rendezte film ajánlója szerint 1956 nyarán, három hónappal a forradalom kitörése előtt három mindenre elszánt magyar fiatal a disszidálás akkoriban merőben szokatlan módját választja: eltérítik a udapest-Szombathely légi járatot, és a fedélzeten tartózkodó ávéhás tisztet semlegesítve Ingolstadtig kormányozzák a gépet. Ezt a hihetetlen, de igaz történetet meséli el a film Varju Kálmánnal, Lengyel Ferenccel és Tenki Rékával a főszerepben.

Átlőtt kenyérrel jön a nagyi

A nosztalgiázni vágyóknak a rendszerváltás előtti mozikat ajánljuk, Kovács Gellért filmkritikus szerint ugyanis érzékenyebb és megrendítőbb alkotások születtek az „átkosban", mert tabu volt ’56, a kulturális cenzúrát csak egészen árnyalt filmes nyelvvel lehetett kijátszani. – ’89 előtt nagyobb művészi kihívást jelentett ’56-ról beszélni – magyarázta a filmszerész, miért nyúltak a mikrotörténetekhez az alkotók, amelyekben egy-egy személy vagy család életén keresztül beszélik el 1956 eseményeit.

Így tett Gárdos Péter rendező is, akinek ikonikus filmszatírája, a
Szamárköhögés online is elérhető. Egy család életét kíséri végig a film,
amelyet Osvát András mellett Gárdos Péter jegyez forgatókönyvíróként. A történet szerint 1956 októberében apa (Garas Dezső), anya (Hernádi Judit) és nagyi (Törőcsik Mari) Tomival (Tóth Marcell) és Annamarival (Kárász Eszter) bezárkózik a négy fal közé. Apa elmegy, de visszatér, miután megpofozott valakit. A nagyi is megjön két átlőtt kenyérrel. A két gyerek élete szokatlanul izgalmassá válik: nincs iskola, a felnőttek megzavarodtak.



Lázadásunk ellenére

"Lázadásunk ellenére is olyanok vagyunk, mint saját anyánk és apánk" – ezt a mondatot is híressé tette Gothár Péter 1981-es rendezése, a Megáll az idő, amely már az 1956. november 4-i eseményeket idézi meg. A filmben a családapa vöröskeresztes teherautón elhagyja az országot, az édesanya pedig egyedül marad két fiával, Gáborral (Pauer Henrik) és Dinivel (Köves Dénes). Egy iskolai botrány után a fiúk azonban Pierre barátjukkal (Sőth Sándor ) egy lopott autón elindulnak Nyugatra.



„Rongyos ember mind rosszat tanít"




Egy klasszikussá vált Cseh Tamás-klippel búcsúzunk, amelyet Bokor Attila rendezett, és szövegíróként természetesen Bereményi Géza is közreműködött. Utóbbi alkotó többek között a Szabadság, szerelem (2006) és a Megáll az idő (1981) című ’56-os filmeket is jegyzi forgatókönyvíróként, míg Bokor Attila rendezte az 56 csepp vér című musicalt, illetve a belőle készült filmet. A fiatalon elhunyt Kaszás Attila alakította ezek főszerepét, Lőrinc papét.


hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tönkretett életek

Egy életen át cipeli magával a terhet az, akit gyerekkorában szexuálisan bántalmaztak - egy honlapon az áldozatok írják meg történeteiket. Tovább olvasom