Délmagyar logó

2017. 06. 23. péntek - Zoltán 21°C | 35°C Még több cikk.

Műemlék lett a zsinagóga

Két szecessziós épülettel gyarapodott Szegeden a védett műemlékek sora. Nyolc évig kellett várni, de most törvény védi Európa egyik legszebb zsinagógáját, s egy körúti palotát. Országszerte összesen közel tizenkét ezer védett műemléket tartanak számon. jegyzékre persze nemcsak felkerülni, hanem onnan lecsúszni is lehet.
Nyolc évig kellett várni az 1903-ban épült zsinagóga műemlékké nyilvánítására. Fotó: Gyenes Kálmán
Újabb negyven hazai építészeti érték került műemléki védelem alá a napokban. Jobbára lakóházak, templomok vannak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal listáján, de ott találni a somogyhársi kőkeresztet, egy pécsi szobrot és a bódvaszilasi, valamint a turai magtárat is. Kétezer kérelmező közül választotta ki a hatóság a 13 budapesti és 27 vidéki értéket. Megyénkből – a szegedi Gróf-palota, a Lechner tér 2/a és 2/b számú lakóház és a Rozália-kápolna után – a hivatal ebben a körben is szegedi épületeket helyezett műemléki védelem alá: az új zsinagógát és a Ságvári gimnázium épületét.

Eddig is az volt meglepő, hogy az 1903-ban, Baumhorn Lipót tervei alapján emelt Jósika utcai új zsinagóga nem volt műemlék. A regionális műemlékvédelmi igazgatóság szegedi irodáján megtudtuk, a monumentális szecessziós ékszerdoboz műemlékké nyilvánítását nyolc éve szorgalmazták. Akkoriban készült el zsinagóga épületének felújítási terve, amely alapján folyamatosan renoválják Magyarország második legnagyobb zsinagógáját. A biblikus kerttel és a kerítéssel együtt a teljes helyreállítása mintegy kétmilliárd forintba kerülne. Ezért a zsidó hitközség támogatásokért pályáz a minap megírtuk – el szándékoznak adni a Moszkvai körút 1–3. szám alatti egykori zsidó árvaház épületét, amelynek árát ik, és – mintugyancsak a felújításra fordítanák.

A Ságvári gimnázium szecessziós homlokzata. Fotó: Gyenes Kálmán
A másik patinás műemlék épületnek a Szentháromság útja elején csupán 1955- től „lakója" az egyetem Ságvári Endre gyakorló gimnáziuma. Ez is szecessziós épület, érdekessége a homlokzat majolikából készült díszítése. Maga az utca is jellegzetesen szegedi, hiszen a város legrégebbi, a nagyárvíz előtti időkből fennmaradt és ugyanazon a nyomvonalon futó utcája. A belváros felőli kapujaként, a kiskörút sarkán 1910- ben a Gróf-palota későbbi megálmodója, Raichle József Ferenc tervei alapján építették az utca legszebb palotáját. Vadász-ház néven ismerték, amelyet 1919-ben a Szegeden állomásozó francia hadsereg szenegáli tisztjei foglalták el. A második világháború után az egyetem kollégiuma kapott helyet benne, majd a gimnázium.

Ezzel a két szecessziós szegedi épülettel az egyedi műemléki védelmet élvező épületek száma elérte a százhatvanat a városban. A Tisza Lajos körúton belül fekvő Belvárost ezenkívül még területi védelem is őrzi, ott további félezer épületet felügyel a műemléki hatóság. A műemléki védelmet kérő szegedi épületek sorában várhatóan hamarosan az Anna-kúti református palota következik.


Nem jelent örök védelmet

Országszerte összesen közel tizenkét ezer védett műemléket tartanak számon. Tavaly 99, két éve 208 épített érték került fel a listára. Érdekes, hogy az utóbbi évtizedben a legkevesebb, egyetlen épületet 1998-ban vettek fel rá. A jegyzékre persze nemcsak felkerülni, hanem onnan lecsúszni is lehet. Így járt idén két épület: egy ábrahámhegyi présház, amelyet tűzvész pusztított el, és a tápiószelei Káldy-kúria, amelyet a műemléki védettsége sem tudott megóvni a lepusztulástól, ezért le kell bontani. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elfogadták a költségvetést

Elfogadta tegnap a szegedi közgyűlés a város 2007-es költségvetését. A kormánypárti képviselők… Tovább olvasom