Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 3°C

Muslica-nagyhatalom a biológiai kutatóintézet

Szeged - Mindannyian ismerünk kísérleti állatokat, melyeknek sokat köszönhet a tudomány. Fiatal szegedi kutatók mégis tudnak meglepő dolgokat mesélni arról, milyen furcsa lények segítik munkájukat.
Szeged világszerte elismert muslica-nagyhatalom. Ezt Henn Lászlóval beszélgetve tudjuk meg, aki az MTA Szegedi Biológiai Központjában a meddőség genetikai okait vizsgálja. Mivel a muslica génkészlete viszonylag egyszerűen leírható, szeretnek vele dolgozni a kutatók. Főleg Szegeden. Itt van ugyanis a világ egyik legnagyobb mutánsközpontja. Persze nem kell aggódnunk, hogy genetikailag módosított, vérszomjas szárnyasok lepik el a köztereket: a meghatározott tulajdonságokat örökítő muslicák békésen eszegetik az élesztőt kis üvegedényekben. Gyorsan szaporodnak, könnyen kezelhetők, egyszerű postai csomagban is eljutnak a világ számos neves intézetébe. Akár a rákkutatásban is segíthetnek.

Prazsák István a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Intézetében páncélos atkákat gyűjt be kísérleteihez. Nem is kell messzire mennie. A Mars téren is összeszedhet olyan talajmintát, melyben ritka és vonzó példányok nyüzsögnek. A buszpályaudvaron gyakoriak a távoli vidékekről ideutazó atkák és a helybeliek is. Ezek az itteni sanyarú körülményeket is bírják: akár egy csikken is megélnek. Az atkabarát kutatóknak is alkalmazkodóknak kell lenniük, mert a kívülálló gyakran zacskóval guberáló gyanús fiataloknak látja őket. A talajból kinyert kis lények egy asztali állatkertben élnek tovább, és a muslicához hasonlóan jól modelleznek genetikai folyamatokat. (Például hogyan alakulnak ki rokon génkészletből teljesen eltérő külalakkal rendelkező élőlények.) Az elpusztult atkákat aranyfüsttel festik meg a mikroszkópos vizsgálatokhoz.

Ózsvári Béla eddig a hasnyálmirigy gyulladásos folyamataival kapcsolatos kérdéseket kutatta. A növekvő alkoholfogyasztás miatt egyre több embert érint a probléma, de sokáig tartott, míg egy angol tudós megtalálta az ideális kísérleti modellt: a görbe fülű, albínó tengerimalacokat. A kedves állatokból mellesleg teljesen hiányzik az agresszióra vagy gyanakvásra való hajlam. Csupán egyetlen kutatónak okozott gondot, hogy tengerimalacokkal kell dolgoznia: a brazil cserediák azért lepődött meg, mert náluk étkezési célokra tenyésztették a rágcsálókat. Zöldséggel töltve állítólag finom csemege.

Kaposvári Péter PhD-hallgató már a Leuveni Katolikus Egyetemen is dolgozott majmokkal. Látáskutatással foglalkozik, közelebbről az alakfelismerés folyamata izgatja. Az ő kísérleti alanya már inkább partnernek tekinthető. A kutató jutalmazással éri el, hogy a majom oda nézzen, úgy végezze a kísérletet, ahogy szeretné. Persze a makákó sem mindig szeret dolgozni, és néha trükközik. Elég intelligens ugyanis ahhoz, hogy rájöjjön, a véletlenszerűen adott jó válaszokért is jutalmat kaphat, mindenféle erőfeszítés nélkül.

Atka, fonalféreg

A genetikusok az egyszerű állatokat szeretik, mint a muslica, atka, fonalféreg. A látás titkait például éles szemű ragadozók (görény, macska) segítenek megfejteni. De egy tudós azon sem lepődik meg, ha a szomszéd szobából kotkodácsolást hall.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Több száz stég vizeinken

Szeged - A Tisza-parti, néhány négyzetméteres stégek a napozók és a horgászok körében egyaránt népszerűek. A Szeged környéki vízpartokon több száz ilyen felépítményt lehet látni. Tovább olvasom