Délmagyar logó

2016. 09. 27. kedd - Adalbert 10°C | 20°C

Múzeumboom Szegeden

Egy hazai közvélemény-kutatás siralmas képet fest a magyarok eltunyulásáról: ritkán és kevesen járunk színházba, koncertre – és persze múzeumba. Az intézmények adatai viszont ellenkezőleg: a képzőművészeti tárlatok soha nem látott népszerűségét mutatják. A fővárosi kiállítóhelyek rekordjait vetettük össze a szegedi Móra-múzeum csúcsteljesítményeivel.
A Munkácsy-kiállítás napi és havi nézőcsúcsot döntött. Fotó: Segesvári Csaba
Egymásnak ellentmondó számadatok jelentek meg a sajtóban a hazai múzeumok népszerűségéről. Egy internetes honlap a GfK Hungária és a Szonda Ipsos tavaly őszi felmérése alapján arról számolt be, hogy a magyarok otthonülők. Szabad idejükben inkább filmet néznek, zenét hallgatnak, vagy éppen újságot olvasnak. Háttérbe szorultak az olyan, régen klasszikusnak számító időtöltések, mint a múzeumba és a színházba járás. Az adatokból kiderült, hogy a többség – 54,3 százalék – soha nem vált jegyet semmilyen kiállításra vagy színdarabra.

A közvélemény-kutatás általános megállapításainak éppen a múzeumok tavalyi fényes látogatórekordjai mondanak ellent. Amint az várható volt, tavaly is a fővárosi tárlatok taroltak. A csúcstartó intézmények: a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria. Érdekes viszont, hogy ha nem a kiállítóhelyeket, hanem a kiállításokat hasonlítjuk egymáshoz, világosan látszik: a vidéki múzeumok is derekasan állták a versenyt. A pálmát a Munkácsy-tárlat vitte el, amelyet két év alatt összesen félmillióan láttak a vidéki városokban.

Szeged rekord rendezvénye ugyancsak a Munkácsy Mihály képeit bemutató kiállítás volt tavaly – mondta Medgyesi Konstantin, a szegedi Móra Ferenc Múzeum sajtóreferense. A turnézó tárlat Kaposvárt, Békéscsabát és Miskolcot is kenterbe verve Szegeden döntött napi és havi látogatócsúcsokat.

Szegedi kedvencek

A Móra-múzeum népszerűségi listáján az első hely a tavalyi Munkácsy-tárlaté 42 ezer látogatóval, az ezüstérmes a 2005-ös Chagall-kiállítás, amelyre 28 ezren voltak kíváncsiak a várban. A dobogó harmadik fokára a Fekete Ház lépett Salvador Dalí alkotásaival, amelyek az ősszel csaknem 23 ezer érdeklődőt vonzottak. Ez a Somogyi utcai kiállítóhely történetének is nagy eseménye, mert korábban soha egyetlen évben összesen nem fordultak meg ennyien a Fekete Házban.

– A szegedi múzeum számára az elmúlt három év egyértelmű sikertörténetnek számít, egyfajta „múzeumboom" – mutatta a hivatalos adatokat Medgyesi Konstantin. Nem kell elbújnia a teljesítményüket ugrásszerűen növelő fővárosi közgyűjtemények mögött. Sőt már korábban, 2004-ben 43 százalékkal szárnyalta túl a megelőző évi eredményeit: közel 140 ezren jártak a közművelődési palota Tisza-parti épületében, a várban és a Fekete Házban együttvéve. Azóta az intézmény tartja a népszerűségét, annak ellenére, hogy felújítás és az árvíz miatt kényszerszünetet tartottak a kiállítóhelyek.

Ha pusztán számokban mérjük a szegedi múzeum sikertörténetét, az idei is rekordévnek ígérkezik. Igaz, a főépület látogatóbarát felújítása csak áprilisra készül el, de két, az intézmény történetében is egyedülálló kiállítással készül a szűk évadra. Az első reményteli esemény: a Rodin, Gauguin, Toulouse-Lautrec és Renoir szexszimbólumait bemutató kiállítás a nyitásra. Az ősz szenzációja várhatóan a kizárólag Szegeden látható Fáraók Egyiptoma című összeállítás lesz. A tárlat kivételes nagyságrendjét jelzi, hogy a megyei múzeumok történetében először erre a kiállításra biztosít a kormány garanciát: 4 milliárd forintot.


 
A múzeumszervezőre emlékeznek

Reizner Jánosra, Szeged 160 évvel ezelőtt született történetírójára, a Somogyi-könyvtár első igazgatójára, a városi múzeum megszervezőjére emlékezik ma délután 2 órakor a múzeum előtti szobránál a Móra-múzeum, a Somogyi-könyvtár, a megyei és a városi közgyűlés, a Dugonics Társaság és az éremgyűjtők egyesületének megyei szervezete. Reizner János Szegeden született, Pesten és Pozsonyban tanult jogot. Visszatérve ügyvédként dolgozott, majd városi aljegyző, később főjegyző lett. 1882-től igazgatta a Somogyi-könyvtárat, megalapította a szegedi történelmi és régészeti múzeumot. Régészi munkája mellett feltárta és dokumentálta Dél-Magyarország és Szeged történetét. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Otthon majd megérik

Nagy az árverseny, ahogyan olvasóink is nap mint nap szembesülnek ezzel, szegedi… Tovább olvasom