Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Nagy durranással nyit a művészetek háza

Európa egyik csodája, a szecesszió remekműve született újjá Szegeden. A Reök-palota 1907-ben épült fel, luxuskivitelben, helyi művészek, mesterek közreműködésével, csapatmunkában.
Száz év elteltével ugyanezt mondhatjuk el: profi tervezésben és kivitelezésben áll előttünk – kibújva az állványerdő alól –, immáron a művészetek palotájaként Reök Iván vízépítő mérnök valahai lakóháza. Lapunk ott volt a felújítás utolsó pillanataiban, a múltban és a jelenben egyaránt Rantal János építész, vezető tervező kalauzolt bennünket.

Reök Iván, az ötgyermekes vízépítő mérnök, tehetős földbirtokos és országgyűlési képviselő 1907-ben költözött a vízililiomos, vízitündéres palotába népes családjával. Ő maga az első emeleten rendezkedett be, lakása a Kölcsey utcai szomszédos házfaltól a Tisza Lajos körútra néző rész első kiugrójáig tartott, felette, a második emeleten egyik lánya és családja lakott. Két fiának két „garzont" juttatott a papa, egymás felett laktak az elsőn és a másodikon, az említett két nagy lakás folytatásában, ablakaik a Tisza Lajos körútra néztek. Ugyanilyen panorámával egymás fölött még két nagy lakást alakítottak ki a másik két lánynak, amelyek a házbelső felé nyúltak el. A földszinten üzletek, a Tisza Lajos körúti kaputól jobbra házmesterlakás és szekérbeállásos istálló kapott helyet. A hat lakást a múlt rendszer megduplázta, a funkcióváltásig tizenkét bérlő állt szerződésben az IKV Zrt.-vel.

Közel 500 millió a művészetekre

A felújításra az önkormányzat egy 2005-ös pályázaton 300 millió forintos címzett támogatást nyert a kulturális minisztériumtól, ebben az évben költözött ki a bank és az utolsó lakó is. A város saját erőként 154 milliót tett hozzá az összeghez, valamint még plusz kilencet áldozott a homlokzatra: a végösszeg 472 millió forint. A munkálatok 2006 nyarán kezdődtek el, most a műszaki átadás következik. A többfunkciós művészeti centrum üzemeltetője a Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező Kht., amely információink szerint őszre tervezi a nyitást. Olyan kiállítással, amely nagy durranás lesz: az első emeleten egy világhírű festőművész képei, a másodikon kortárs helyi képzőművészek alkotásai láthatók majd.  
Rantal János építésszel, állandó kísérőnkkel belépünk a házba, ugyanott, ahol Reök Ivánék taposták a kövezetet. Balra előtér, recepció, onnan pedig a volt Erste Bank helyén – akárcsak a világ összes múzeumában – kávéház várja majd a vendégeket. A volt istálló és házmesterlakás a Raiffeisen Banké: Rantal szerint kakukktojás a pénzintézet, helyére az örökségvédelmi hatástanulmány szerint a ruhatár kívánkozott volna egy emléktárgyüzlettel, így viszont ezeket le kellett költöztetni a pincébe. Ideális helye lehetett volna a szabadtéri igazgatóságának is, amely a bank miatt a második emeletre kénytelen költözni. Egy jegyirodányi helyiséget sikerült azért a földszintre beszorítani.

Az udvaron téblábolva a földbe gyökerezik a lábunk: a fogadások rendezésére is alkalmas tér üvegtetőt kapott, hogy természetes fény érje. Az üvegre akár rá is lehet lépni – ezt megtesszük fotós kollégámmal, és nemcsak a lábunk alatt elterülő látványban, hanem a szecessziósra faragott kéményerdőben is gyönyörködhetünk. Az emeletekre szecessziós lendületű lépcsőkarok vezetnek.

Gyökérből kinövő, virágcsokorba szökkenő, vaspálcán felfutó bimbós inda díszítésű korlátelemek sodornak felfelé a megérkezésig. (A homlokzat és a lépcsőház kovácsoltvas munkáit Fekete Pál díszkovács készítette Magyar Ede rajzai alapján.)

A két emelet egybenyíló termei összesen 500 négyzetméteren, 1500 kiállítófelülettel már csak a leendő képtár alkotásait várják. Az első emeleten, a sarkon, ahol Reök Iván ebédlője volt valaha, a szobát korabeli szalonbútorokkal rendezik be. Itt a falakat a felkutatott színekkel, szecessziós mintákkal állította helyre Brutyó Mária és Jeszeniczky Ildikó restaurátor.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A százesztendős Ilona néni, a focirajongó

95 éves koráig rendszeresen maga kapálta kertjét Huszár Józsefné, Ilona néni, mivel azt tartotta:… Tovább olvasom