Délmagyar logó

2017. 01. 19. csütörtök - Sára, Márió -7°C | 0°C

Nagy siker a szegedi balett multimédiás produkciója

Katartikus előadás a Szegedi Kortárs Balett multimédiás technikára épülő új produkciója, a XX. század. A darab Juronics Tamás korábbi koreográfiáinak szintézise: szerencsés összefoglalása mindazoknak a modern zenével kombinált táncnyelvi és képi kísérleteknek, amelyekkel az együttes több produkciójában is találkozhattunk már.
Katartikus előadás a Szegedi Kortárs Balett multimédiás technikára épülő új produkciója, a XX. század. A darab Juronics Tamás korábbi koreográfiáinak szintézise: szerencsés összefoglalása mindazoknak a modern zenével kombinált táncnyelvi és képi kísérleteknek, amelyekkel az együttes több produkciójában is találkozhattunk már. Megrendítő személyes vallomás: a tűnt század ürügyén szerelemről, kapcsolatok kiüresedéséről, elválásról.

„A megélhetési koreográfussá lett Juronicsnak volt néhány nagyszerű alkotása, van egy – sajátosan magyar – karriertorzója. Az emlékekben dagonyázáshoz túlságosan ifjú. A cinizmushoz keveset dolgozott" – írta a Szegedi Kortárs Balett Carmen-produkciója kapcsán néhány hónapja egy tánckritikus. Mintha a bírálat cáfolataként született volna az együttes új darabja, a XX. század. Juronics Tamás nem ideológiák, birodalmak harcaként kívánta megmutatni a mögöttünk hagyott évszázadot, hanem érzéki szenvedéllyel leírható történelemként. Mert minden szerelmes ölelésben – így vagy úgy – a kor is benne van.

Beavató színház

Az egyetemisták, a fiatalok megnyerése érdekében a Rádió 88 támogatásával beavató előadást tartottak tegnap este Juronics Tamás értelmező magyarázataival a XX. századból a kisszínházban, ahol a 30. születésnapját ünneplő Pataki Ferenc színművészt is köszöntötték barátai. A jövőben negyedévente szervez a Szegedi Kortárs Balett beavató előadásokat.

A bartóki zene szintézisének tekinthető univerzális nagy műre – Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára – épül a produkció első harmada. Hatalmas vásznon a Férfi kinagyított, komor tekintete követi, figyeli a táncoló Nőt, aki szinte eltűnik a szem végtelen tengerében. Ők ketten a darab főszereplői: a Férfi – Juronics Tamás; és a Nő – a fantasztikus Barta Dóra táncolja hibátlan profizmussal. Négy lila ruhás pár, Fehér Laura, Palman Kitti, Szarvas Krisztina, Tóth Andrea, valamint Czár Gergely, Fekete Zoltán, Finta Gábor és Haller János szabadon áradó, kirobbanó energiával érzéki jeleneteket vázol fel. Közeledéseket, kísértéseket, egymásra találásokat, szeretkezéseket, civakodásokat, szakításokat. A vágyakozó, szerelmes Nő a vetítési felületként is használt páros fehér háttérfalon fel-feltűnő, majd semmivé váló Férfi vízióját követi. Bravúros effektusokat hoztak létre a modern videotechnika alkalmazásával: a hús-vér Nő és az álomkép Férfi ölelkezése borzongatóan szép, artisztikus ötlet.

Nincs mód az egymás után sorjázó hatásos képek részletes elemzésére: a Bartók-darab végén a világégést idéző döbbenetes „vérzivatar" tarolja le a szereplőket. „Hiába minden, mind lehullunk, / Húz a Halál-tó: elveszünk. / Hiába lelkünk, lángolásunk, / Szerelmünk, jóságunk, eszünk. / Erőt mi rajta nem veszünk: / Halál-tó marad Magyarország." Ady kivetített sorai erősítik a zenét. Ligeti György Rákosi-rezsim idején komponált sokkoló orgonadarabja a diktatúrák légkörét idézi. Fekete egyenruhás, szemüveges egyenfigurák (jelmeztervező: Földi Andrea) masíroznak a vérvörös „avaron", a Vezér sematikus, arctalan mellszobra is megjelenik. A Nő kilóg a rend(szer)ből, vergődését afféle mindenható Nagy Testvérként figyeli a Férfi. „Minden Egész eltörött, / Minden láng csak részekben lobban, / Minden szerelem darabokban..." A Nő szakadékba vetné magát, „Az Isten nem Jóságos, / az Ördög nem kegyetlen."

Az utolsó harmad zenei alapja Eötvös Péter Bartóknak ajánlott CAP-KO című zongoraversenye. Nárcisztikus figurák emberfejű tükrökben nézik önmagukat. „Az egész világ helyett imádlak, / Te hű, te jó, te boldogtalan, / Te szép, kit a buták meg nem láttak: / Te: Én, szegény Magam." A Férfi és a Nő az individualista korban, az önmagát szabadnak gondoló tömegtársadalomban sem találhat igazán egymásra.
Aligha lehetne tagadni, Juronics Tamás magánéletét is belevitte a mélyen filozofikus, mégis elementárisan emocionális és magyarosan keserű darabba, amely szimpatizáns közönségre lelt és nagy sikert aratott a szegedi kisszínházban.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lakásfelújítás: egy hónap és legalább egymillió forint

Aki azt tervezi, hogy az elkövetkező hónapok alatt csinosíttatja ki lakását, nem árt, ha legalább… Tovább olvasom