Délmagyar logó

2018. 09. 18. kedd - Diána 13°C | 27°C Még több cikk.

Nagy Testvérünk: az Egészségbiztosítási Pénztár

Szeged - Speciális gyógyszert szed, pszichiátriai kezelésben részesült, meddő vagy éppen alkoholista? Az OEP ezeket az információkat minden magyar állampolgárról nyilvántartja. Ön szerint helyes ez így? Alexin Zoltán szerint nem, ezért bírósághoz fordul.
Mint arról a Delmagyar.hu-nak beszámolt, Alexin Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa már 2-3 éve áll levelezésben az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP). Az intézmény adatkezelési gyakorlatát firtatja, vagyis azt, hogy mit kezd az OEP a hozzá beérkezett különleges személyes adatokkal, és egyáltalán, miért kell, hogy tudjon róluk. Az OEP nemrégen elhelyezett a honlapján egy adatvédelmi tájékoztatót, ez azonban Alexin Zoltánnak nem elég: keresete arra irányul, adjanak teljes körű tájékoztatást a szenzitív adatok sorsáról.

A matematikus szerint sok érdekes alapkérdést kellene tisztázni. Például, a társadalombiztosítás adatkezelésének jogalapjáról. Vajon az adatkezelés önkéntes vagy pedig törvény kötelezi az állampolgárt arra, hogy az adatait (és itt gondoljanak mindarra, amit nem szeretnének elárulni senkinek) felajánlja, rendelkezésre bocsássa annak ellentételezéseként, hogy ingyen részesült ellátásban. Egyik oldalról, az adatkezelésről szóló törvény úgy fogalmaz, hogy a társadalombiztosításnak továbbíthatók az adatok abban az esetben, ha az a finanszírozáshoz szükséges. Másik oldalról az adatvédelmi törvényben az szerepel, hogy csak akkor továbbítható különleges adat, ha abba beleegyezik az illető, az ügyfél, illetve ha a törvény kötelezően előírja. Nézete szerint ebben az esetben nem alkalmazható a törvényi kényszerítés, az adatkezelésnek önkéntesnek kellene lennie. A vita tárgya tehát ebben az esetben, hogy kötelező-e az adatkezelés vagy sem.

Alexin úgy gondolja, a megoldás kulcsa a tájékoztatás. A páciensnek tudnia kell arról, hogy milyen adatát fogják továbbítani, hogy milyen kockázatokkal és milyen hátrányokkal jár az adatkezelés. Az embereknek általában fogalmuk sincs arról, hogy mivel szolgáltatja ki őket az egészségbiztosítás sok esetben pár száz forintért.

Vajon mi lesz az adatokkal? Illusztráció: Schmidt Andrea
Az adatokat továbbítják... Illusztráció: Schmidt Andrea

Mint ahogyan a gyógyszertár is, amikor a támogatás nélküli gyógyszerek adatait továbbítja az OEP-nek. Ez a világon példa nélkül álló adatgyűjtés egyértelműen jogellenes. A problémát ismeri az OEP, az adatvédelmi biztos is tud róla – mondja a matematikus felperes – mégsem tesz senki semmit. A jogellenes adatkezelés alapja egy finanszírozási szerződés, amelyet a patikák kénytelenek voltak aláírni. A szerződés – lévén jogellenes – bíróságon érvényteleníthető lenne, azonban a perelni szándékozónak ez esetben számos problémával kell szembenéznie: csak egy-egy konkrét patika ellen nyújthatja be a keresetet, nincs illetékmentesség, plusz az ügyvédi közreműködés költsége.

Az oktató elmondása szerint a külföldi gyakorlatban sokszor egyszerűen nem is továbbítják, nem is kezelik ezeket az érzékeny adatokat a társadalombiztosítási rendszerek. Például a termékenységgel, nemi élettel összefüggő betegségek kezelésének költségeit adatküldés nélkül számolják el. Az országos nemibeteg gondozó hálózat idejében hazánkban is így működött a rendszer, de ezt 2006-ban megszüntették, és azóta a páciensek ilyen kezeléseinek adatai is begyűjtésre kerülnek. Ez már csak azért is kellemetlen, mert az Alkotmánybíróság 2002-ben törölte az egészségügyi adat meghatározásából a szexuális szokásokra vonatkozó adatokat, így eszerint csak a betegek írásos belegyezése esetén lehetne nyilvántartani ilyesmit. A matematikus nem érti, miért nem veszi ezt figyelembe a rendszer.

Ugyanez a drogokra, az alkoholizmusra is igaz: mindenkiről begyűjtik, hogy mikor, milyen elvonókúrán, milyen pszichiátriai kezelésen vett részt.

Alexin Zoltán tehát a pontos tájékoztatásért perel, például arról is, hová továbbítja az OEP az adatokat. Szerinte ugyanis tévedünk, ha azt hisszük, hogy azokat zártan tárolják. Továbbították-e a teljes adatbázist az Egészségügyi Minisztériumnak? Lehet, hogy nem mindet, de ezt nem lehet pontosan tudni. Ezen kívül továbbították-e az ÁNTSZ-nek, az Országos Szakmódszertani Központnak vagy az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézetnek? Az ilyen adattovábbításnak az a legnagyobb veszélye – zárja a beszélgetést – hogy azok az intézmények, amelyek megkapták az OEP-től ezeket az állampolgárokról szóló rendkívül szenzitív információkat, nem kezelik személyes adatként, hanem szabadon terjesztik azokat.

Nem is beszélve arról a veszélyforrásról amit az jelent, hogy az adatokat akár egy középiskolás is fel tudja törni bármelyik pillanatban és napvilágra kerülhet bármelyik polgártársunk teljes kórtörténete, gyógyszerfogyasztása és betegségei.


Mit mond az OEP?

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), a beérkezett adatokat az egészségügyi ellátások finanszírozásához használja fel. Az adatokat az OEP törvényben meghatározott ideig kezelheti (10 év), és elsősorban az előbb említett finanszírozásra használja. Ezen kívül személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai adatok is képezhetők a tárolt adatokból, de ezekből már egy adott személyhez köthető következtetés levonására nincs lehetőség. Az adatok gyűjtésére, tárolására tehát jogszabályi felhatalmazással rendelkezik és ezek kezelése az egészségügy rendszerének finanszírozásához szükségesek.

Az OEP a gyűjtött adatok egy részét, személyazonosításra alkalmatlan módon, ágazati adatgyűjtés keretében a 76/2007 ESzCsM rendelet felhatalmazása alapján továbbítja az Egészségügyi Minisztérium, az Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központ, valamint a ÁNTSZ felé. Az adattovábbítás célja különböző statisztikák, elemzések elkészítése, az egészségpolitikai döntések előkészítése.

Jogszabályi felhatalmazás alapján más szervek is fordulhatnak kérelemmel adatok kiadása iránt. Minden beérkezett kérelem egy szűrőn megy át, mely során minden egyes esetben vizsgálat tárgyát képezi a megfelelő jogszabályi felhatalmazás megléte, valamit az, hogy az adatok a célhoz kötöttség elve alapján alkalmasak e a kívánt eredmény elérésére, azaz felesleges adatközlésre nem kerül sor. Amennyiben az adatkérés az adatvédelmi feltételeknek nem felel meg, úgy az adatszolgáltatás teljesítését az OEP elutasítja. (Az adatszolgáltatással kapcsolatos információk - mindenki számára elérhető módon - megtalálhatóak az intézmény honlapján)

A nemi identitás (homoszexualitás) tényére vonatkozó információk nincsenek az OEP kezelésében.

Jelenleg is fellehető az OEP honlapján egy hosszabb tájékoztató az OEP kezelésében lévő adatokról valamint arról, hogy az OEP jogszabály alapján kinek továbbíthatja ezeket. A tájékoztatás bővítését tervezik, de véleményük szerint a legszükségesebb információk jelenleg is elérhetők közérthető formában. Ennek e bonyolult rendszernek a működése egyébként jogszabályokon alapul, így azt bárki korlátozás nélkül megismerheti. Az összetettsége okán viszont a közérthető tájékoztatás nem egyszerű feladat.

Az OEP nem tartja aggályosnak azt a gyakorlatot, hogy az állampolgárok személyes adatai állami szervekhez kerülnek, hiszen állami szervek kezelik az állampolgárok majdnem minden adatát a megszületéstől kezdve. Ez  - mint írják - elengedhetetlen az állam működéséhez. Természetesen a nem célhoz kötött adatkezelést aggályosnak lehetne tekinteni, de ez OEP esetében ez nem áll fenn. Olyan szenzitív, egészségügyi adatok kezelése valósul meg, melyek kezelésére megvan a megfelelő jogalap és megfelelő garanciák is. Olyan adatokat kezelnek, melyek az intézmény - egyébként szintén jogszabályokban lefektetett - feladatainak ellátásához elengedhetetlenül szükségesek

Olvasóink írták

  • 17. Emilio 2008. június 02. 14:17
    „Kedves mepes,

    Ha az OEP-et nem érdekli a Józsi bácsi Viagrája, akkor mi a lóf@@@ért akarja megtudni, hogy ki, mikor miért írta fel neki és milyen indokkal - amikor a 20-25 ezer Ft-os gyógyszerhez 0 Ft-tal járul hozzá. Ugyan mi köze hozzá??? És miért őrzi meg az adatokat 10 évig?

    Ha arra kíváncsi, hogy valaki egyszerre három antibiotikumot is kivált-e rövid időn belül, akkor mi a túróért nem törli le a kiváltások adatait 1-2 hét (na jó 1 hónap) múlva. Minek koncentrálja bárki bizalmas adatát egyetlen adatállományba 10 millió magyar állampolgárról. A III/III-as részleg ehhez képes kismiska, elbújhat a küszöb alatt.”
  • 16. tisztahiszti 2008. június 01. 14:15
    „Egyre jobban látszik a hitleri Németország -tól és a sztálini diktatúrától átvett szokásokat mennyire alkalmazzák a magyar pártok, felépítmények, intézmények. A magyar politikát átszövi a maffia ugyan úgy az egészségügyet. Szeretnék lenyúlni a pénz de nem gyógyítani érte!
    Milyen állam ez ahol a korházban éhen hal a beteg ha nem megy be a hozzátartozó ejteni? az így kimaradt ételt hazaviszik?
    Tele van a város a bunkó ordibáló nővérek rémtetteivel.Én Deszken tapasztaltam, hogy amennyire az embert meglehet alázni ezek a taknyos szutyok lányok úgy megalázzák-OEP hibája viszont, hogy délután 7 korteremre jut i
    1 nővér.Ne dumáljon ez a banda, hogy nincs pénz, akkor ne vonja le a fizetésemből és majd gyógyíttatom magam. Ez a vélemény az OEP-ről.”
  • 15. programozo 2008. május 30. 20:37
    „@Ökör Kör es @tűzmadár

    ha esetleg azért nem fognak ellátni, mert szerepel valahol pont az adatok elkeveredése kapcsán, hogy pl. szívbeteg vagy, így kockázatos az, hogy mondjuk X gyógyszert beszedd, akkor mit teszel? csak gondold végig...
    Erre vonatkozik az egész, nem a jogászjátékra...
    Egyebek mellett nem (csak) az a programozók dolga, hogy lekódolják a kívánságokat, hanem az is, hogy - általában az emberek helyett - a hibalehetőségekre is gondoljanak...
    egy programozo”
  • 14. Macs 2008. május 30. 20:27
    „Nem kell ahhoz OEP adatbázis, hogy egy emberről mindenféle információt megszerezzünk. Jól kell tudni kérdezni és tudni kell, hogy kinek kell feltenni a kérdést.”
  • 13. mepes. 2008. május 30. 20:03
    „Legyen mindenk nyugodt.Alaphelyzetben a biztósitó csak TAJ számokat figyel.Távol áll attól,hogy azt figyelje,hogy Pista bácsi szed-e Viagrát ?Csak akkor kezd vizsgálódni ha példaul kiderül,hogy egy TAJ számú beteg mondjuk egy nap három antibióticumot is kivált három más orvos vényével.Ezt viszont ellenőrizze is,mert minden TB-t fizető pénzét pazarolja.”
  • 12. MINUSZ 2008. május 30. 19:33
    „Igaz nem a cikkhez tartozik,de hogy lehet az ,hogy olyanok is dolgozhatnak az egészségügyben ,akik többször lettek öngyilkosok és van közötte olyan is aki idegbeteg!!!Mi van ha véletlen rossz gyógyszert ír fel ,vagy éppen elkapja a roham?”
  • 11. maci52 2008. május 30. 18:32
    „Egyébként ez a cég is egy nagy rabló banda.”
  • 10. maci52 2008. május 30. 18:32
    „Egyébként ez a cég is egy nagy rabló banda.”
  • 9. tűzmadár 2008. május 30. 18:29
    „Teljesen egyetértek Ökör Kör-rel.
    A nagy matematikusok olyanok mint a programozók! Talán nekik kellene elmenni neorológiára, hogy 100%-kosan írják fel a gyógyszert, és fizessen a nagy okoska!”
  • 8. Ökör Kör 2008. május 30. 17:35
    „Elengedhetetlen a TB működéséhez, a kifizetett milliárdok ellenőrzéséhez hogy nyilván tudja tartani kinek mikor milyen gyógyszert és milyen indokkal írt fel az orvos. Az egyik magyar kórház is azon bukott le, hogy a TB az adatokat le tudta hívni, és kiderült hogy Gipsz Jakabnak egyáltalán nem volt tavaly 5x szívkatéterezése, nem kellett neki a kórházban 30 féle gyógyszert felírni mert nem is volt beteg. Ha nincs nyilvántartás = annyit lop az orvos, a kórház amennyit csak akar.

    Jó az elgondolás, védjük az adatainkat de hülyét ne csináljunk már magunkból a fene nagy jogvédelem mellett. Semmi értelme ennek az egész harcnak, a matematikus úr ne képzelje már magát jogásznak. Maradjon a szakmájánál.

    Illetéktelen kezek?! Hol? Mikor? Ezeket az adatokat baromi szigorúan őrzik, én nem tudok olyanról hogy kiderült volna valakiről hogy kiszivárogtak az ilyen jellegű adatai és rossz kezekbe kerültek. Szóljatok, ha tévedek.

    Ezzel is úgy járunk mint a személyi szám megszüntetésével.”
  • 7. pet@@ 2008. május 30. 16:29
    „Elengedhetetlen az állam működéséhez az,hogy ki nemi beteg,skrizofén, narkós, vagy meddő????????????? Ez hihetetlen milyen xar magyarázat! Alexin Z.-nek kötél idegeket kívánok ehhez a JOGOS! perhez!! :D”
  • 6. itti 2008. május 30. 16:25
    „már megint a bolhából csinálunk elefántot...

    No.6_sy:szerinted 20 éve net nélkül ezek nem derültek ki?meg nem kell arra bizonyiték,hogy szemétségekkel lejárassuk,hisz nagyon jol tudhatjuk,az állitás ellenkezőjét bizonyitani a legnehezebb.
    be mész a dokihoz és máris pusmognak rólad és elég egy jóakaró már is eláshatod magad.
    az adatokrol meg csaak annyit:testvéremmel együtt ´83-ban szemműtéten vettünk részt,és emiatt minden évben kontrollra kellett járnunk,majd kinőttük a gyerekklinikát és az sztkba mentünk,ahol ugy össze kutyulták a kartonokat egy tesómmal egy napon született azonos nevű emberkéjével,hogy a végén már apukám se volt biztos a dolgában.

    meg az adatainkat már nagyon régen eladták.....”
  • 5. No.6-Sy 2008. május 30. 15:34
    „Úgy látszik, sokak számára nem nyílvánvaló, hogy miről is van szó és Alexin Z. kezdeményezése miért is olyan fontos. Kár előre leökrözni bárkit is - persze, gondolkodás helyett mindig azt a legkönnyebb -, anélkül, hogy tudnánk, miért is indul valójában harcba.

    Olyan adatokról van szó ugyanis Alexin olvasatában, amelyek illetéktelen kezekbe jutva súlyos károkat okozhatnak az adott embernek, helyrehozhatatlan károkat, adott esetben kőkemény egziszteniciális gondokat. Mondtam már, hogy bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy rövid ideig a pszichiátria ágyát nyomja, ilyen vagy olyan okból. Magyarországon, amilyen nagy most a társadalmi káosz, nem is nagy csoda, ha összeomlik az ember és egy időre kénytelen igénybe venni a "diliházat", a dilibogyókkal együtt.

    Emberkénk felépül, visszamenne dolgozni, ámde az adatai kiszivárogtak, és a világon senki sem veszi fel az egyébként teljes mértékben gyógyult és munkaképes embert. Elindul a sus-kus (tudjuk, milyen buta tud lenni az előítélettel teli ember), a sanda nézés, a bizalmatlan légkör, aztán a megbélyegzés. És készen van az adott ember. Egy életre. Mellesleg, nem hagyják meg az embernek azt a szabadságjogot, hogy ő maga döntse el, hogy közli-e és ha igen, kivel a legszemélyesebb adatait.

    Ugyanez van pl. az alkoholproblémákkal. Vagy pl. a meddőség-témával. És sok más nagyon ciki betegséggel.
    Magyarországon mostanában különösen megszaporodott a buta és előítéletes gondolkodású, csökevény aggyal ordítozó, megbélyegző és kirekesztő ember (vagy csak ők látszanak jobban?) - természetesen az ellenkezője is szép számmal él, így ne vegye magára, akinek nem inge! - , úgyhogy zavaros légkörben a megbélyegzés, a pletyka életveszélyes lehet egy ember számára.

    Mit kezd pl. egy klímax-problémák miatt két hétre pszichiátriai kezelés alá vont ember, 53 évesen, ha gyógyultan nem mehet vissza dolgozni, mert az adatai kiszivárogtak? Nos? Ha szerencséje van, nem hal éhen, mert van családja, támasza. stb.
    A sort és a példákat lehetne folytatni napestig.

    Aztán: hogy mire lehet következtetni az adott gyógyszerekből? Sokmindenre, csakhogy ahhoz tudni kell, hogy az adott gyógyszer mire jó. Ehhez azonban egyáltalán nem kell orvosnak lenni, éppen elég az, hogy internet-közelbe kerüljön az ember.

    Az internet korában, a közösségi oldalak köorában rengeteg a lehetőség a visszaélésre. Nagyon okosan hívta fel a figyelmet A.Z. az adatkezelés fontosságára. Éppen ezért is, mint írtam, támogatom a kezdeményezését.”
  • 4. Emilio 2008. május 30. 14:13
    „Vajon mire lehet következtetni abból, hogy ha meglátjuk valakinek a gyógyszerlistáját?

    - férfi vagy nő,
    - hány éves,
    - mekkora a testsúlya,
    - melyik nap van a menstruációja (ha nő)
    - hány szexuális partnere van és milyen gyakran találkozik velük,
    - van-e pszichiátriai problémája,
    - vidéken vagy városban lakik,
    - milyen jellegű a foglalkozása,
    - van-e gyereke,
    - mi a legmagasabb iskolai végzettsége,
    - milyenek a vér/vizelet laborértékei,
    - volt-e büntetve,
    - homoszexuális hajlama van-e,
    - alkoholista-e,
    - ...

    Az adatvédelem túllihegéséről akkor lehetne beszélni, ha lenne egyáltalán ilyesmi.

    A legnagyobb baj az, hogy az OEP az adatokat egyáltalán nem pénzügyi célokra használja - hanem személyes megfigyelésre. Úgyhogy véletlenül se vegyetek vényköteles gyógyszert Magyarországon, hanem hozassátok meg külföldről! Állami egészségügyi intézménybe be ne tegyétek a lábatokat (csak ha ennek a kockázatát előre felmértétek).”
  • 3. Luigi Scalfaro Bonafide 2008. május 30. 13:37
    „Mekkora ökör ez az ember. Majd a végén erről is lesz népszavazás?! Az adatok megőrzése helyes, így is rengeteg a TB csaló, aki kilószám írat fel gyógyszert aztán meg eladja külföldön. Tavaly is volt olyan aki lebukott, sokszor orvos segíti ebben.

    Pontos, naprakész, részletes nyilvántartás kell a megfelelő garanciák mellett hogy pl. a gyógyszergyártó cégek nem kapják meg az emberek személyes adatait - de a biztosító IGENIS LÉGYEN KÉPBEN hogy kinek, mikor, mire írt fel az orvosa gyógyszert, hogy a CSALÁST és PAZARLÁST ki lehessen zárni.”
  • 2. No.6-Sy 2008. május 30. 13:25
    „Egyetértek Alexin Z. kezdeményezésével, és csak remélni tudom, hogy a jelenlegi, immáron tarthatatlan magyar eü. adatkezelési gyakorlat megváltozik a jövőben.

    Az egy dolog, hogy kit mivel kezeltek, milyen gyógyszert kapott, de az már egészen más dolog, hogy bármikor a jövőben a múltbéli, lezárt dolgokat bárki illetéktelen feltúrhatja - és amilyen az ember, az alapján ítélkezik, amit lát. Ezek az adatok amellett, hogy bizalmasak, adott esetben meglehetősen stigmatizálóak lehetnek. Nagy Testvérünk rendszere, ha jól értem, tehát arra épül, hogy az egyszeri rögvest általános, ráadásul kőbe van vésve: a jövőben megváltoztathatatlan. Mint a magyar orvosgyakorlat - tisztelet a kivételnek.

    Bárkiből lehet pszichiátriai beteg - csak pár hétre is -, alkoholista hosszabb-rövid időre, vagy kínlódhat évekig vagy évtizedig meddőséggel. Hogy a többi bajról már ne is szóljunk. Ezek nagyon is személyes, nagyon is szenzitív adatok, megértem, Alexin Zoltán gondjait és abszolút támogatom a kezdeményezését.

    Véleményem szerint érdemes volna az adatkezelés kapcsán "anyja neve" kategórián is elgondolkodni, amelyet pl. nagyon sok nyugat-európai állam nem ismer az eü. adatkezelésben. Csak teljes név, cím, pontos születési dátum, néha még a születési hely sem szerepel.
    Névrokonok természetesen vannak itt is, abban az esetben bekérik az emberkét adatpontosításra - de nem eleve kérnek többet mindenkitől, hanem speciálisan többet akkor, ha valami probléma merül fel.”
  • 1. Curacao 2008. május 30. 11:43
    „Szerintem ilyesmivel akkor kellene ekkora erőráfordítással foglalkozni, ha az egészségügyben semmi más kifogásolható dolog nem lenne. Engem személy szerint abszolút nem érdekel az, hogy ki látja azt, hogy hányszor voltam influenzás,volt-e vérvételem, EKG-m, stb, vagy akármilyen más betegségem. A betegség nem szégyen, nem hobbiból szerzi be az ember. Miért, a váróban lévő tucatnyi beteg között szégyenkezik valaki? Az a baj Magyarországon, hogy relatíve jelentéktelen dolgokat (pl. adatvédelem) hihetetlen szinten túllihegnek, miközben elementáris dolgok vannak katasztrofális helyzetben. Engem az egészségügyben az zavar, hogy akut kiütéssel a bőrgyógyászaton, hasi fájdalmakkal az ultrahangon HÓNAPOKRA kapok időpontot. (Mindkettő megtörtént velem, gondolom mindenkinek van sajnos hasonló tapasztalata.) Teszek rá, hogy ki látja, hogy rajtam, Gipsz Piroskán hasi ultrahangot végeztek ekkor és ekkor. Csak egyet kérek, ha bajom van, azt LÁSSÁK EL!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fertőzésveszélytől tartottak a deszkiek

Deszk - Több napja halott férfit szállítottak el egy deszki családi házból. A helyszíneléshez vagy szállításhoz használt kezeslábas védőfelszerelést az illetékesek a kertben hagyták. Tovább olvasom