Délmagyar logó

2018. 05. 20. vasárnap - Bernát, Felícia 13°C | 23°C Még több cikk.

Nagyberuházások titkai

Változatos problémákkal keresik föl az emberek a szegedi Csemete-irodában minden második héten ingyenes jogi tanácsadást nyújtó környezetvédelmi szakjogászt. Sokan még nem tudják, a környezetüket, egészségüket veszélyeztető ügyekben mit tehetnek.
Több mint fél éve végez ingyenes környezetvédelmi jogi tanácsadást a Csemete Természetvédelmi Egyesület központjában Bóka Angéla környezetvédelmi szakjogász. Megkértük, ismertessen jellegzetes, gyakran előforduló lakossági problémákat. Megtörtént például – mondja –, hogy két szomszéd ház esetében az egyik háznál keletkezett, szabadon csordogáló szennyvíz szaga lehetetlenné tette a másik épület lakóinak életét, s föltételezni lehetett: a talajba szivárgó szennylé – lévén, nem ismer telekhatárokat – felszívódik a szomszéd veteményeskertjében lévő növényekbe is, azokat egészségkárosító anyagokkal dúsítva. Egy másik esetben az okozott gondot: a szomszéd nem irtotta ki telkén a parlagfüvet, és onnan a mellette lévő, gondosan parlagfűtlenített telken is folyamatosan újratelepült az allergén gyom.

– Ilyen esetekben polgári peres eljárást kezdeményezhet a szomszéd magatartása miatt hátrányos helyzetbe kerülő. Hiszen egyfajta birtokháborításról van szó, és az egészséges környezethez való jog is sérül. Éppúgy, mint amikor a szomszédos épületben zenés vendéglátóhely üzemel, mely éjszakánként csak úgy ontja a zajt, s a fényt – mond példákat ismételten előkerülő problémákra a szakjogász.

Egyébként annak idején a tápéi átjátszótorony kapcsán is megkeresték esetleges elektroszmogtól tartó tápéiak. A szakember fölhívja a figyelmet: olyan esetekben, ahol a tudomány egyelőre nem bizonyította kellő súllyal sem azt, hogy egy bizonyos jelenség károsíthatja a környezetet, az egészséget, de az ellenkezője sem nyilvánvaló – az előidézőnek az elővigyázatosság elvét kell érvényesítenie. Gondoskodva a lehető legteljesebb körű biztonsági intézkedésekről.

Bóka Angéla fölhívja a figyelmet, még nem terjedt el a köztudatban: az embereknek joguk van tudni, a lakóhelyük közelében lévő nagyberuházások (ipari létesítmények, hulladéklerakó, -égető) tevékenységéből adódó „mellékhatások" (például károsanyag-kibocsátás) ronthatják-e környezetük, egészségük állapotát. Ezekről a környezetvédelmi hatóságtól adatokat kérhetnek, s a hatóságnak – az indokolt költségek megtérítése mellett – a szükséges adatokat rendelkezésre kell bocsátania. A problémás cégnek pedig lehetővé kell tennie a zöldhatóság vizsgálódását.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fürdés helyett befürdött

Százezer forintért vásárolt gyapjútakarót a Richter Gold Kft.-től Bakacsi Sándorné. A sándorfalvi… Tovább olvasom