Délmagyar logó

2017. 01. 16. hétfő - Gusztáv -5°C | 1°C

Nagykövet-kukta a Széchenyi téren és tudományos halászlé a Partfürdőn

Szeged - Hatalmas tömeg a Széchenyi téren és a szokásosnál kevesebb csapat a Partfürdőn

Halászlevet főzni szeptember első szombatján midig nagy buli Szegeden, minden évben cégek és baráti társaságok lepik el ezen a napon a Partfürdőt. Idén azonban valahogy kevesebben voltak a szokásosnál: a megszokott zsúfoltság helyett bizonyos részek kifejezetten üresnek hatottak. Így is azonban több mint száz helyen gyújtottak be reggel a bográcsok alá, hogy aztán ki-ki saját ízlése szerint készítse el a halat.

- Házi eszközöket hoztunk, el fog tartani egy darabig mosolygott Krisztián, aki egy paradicsom paszírozóval állt neki 17 kilónyi kifilézett hal csontjának, hogy alaplé legyen belőle. A Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-nél ugyanis ez is frissen készült. Láttunk még egy nagymama-korabeli tésztaszűrőt is, azzal azonban még bonyolultabb volt a munka, méretben ugyanis nem illeszkedett a lábashoz. Makrai László elmondta: 13 csapatuk belső versenyen is megméretteti magát, a nők pedig sütijeikkel versenyeznek.

A Délmagyarország standjánál Segesvári Csaba kollégánk hibrid halászlevet készített – pont azért, hogy elkerülje ezt a pepecselős munkát. - Nincs paszírozva, de az alapba szétfőzöm a halat, így az sűrű lesz. Ebbe megy bele a halpatkó. Nem olyan leveses, mint a bajai, de nincs is alapleve, mint a szegedinek, így mindkét igény kielégül.

Nagykövet-kukta a Széchenyi téren és tudományos halászlé a Partfürdőn. Fotó: Frank Yvette (galéria)

Ennél már csak a Florinnál készült tudományosabban az ebéd. A „szenzitív" halászlevet a fejlesztő vegyész készítette, szakmáját pedig nem tudta meghazudtolni, - Tejjel és citrommal kivontuk a pocsolyaízt a hal bőréből, a hagymát pedig szintén úgy kezeltük, hogy ne puffasszon – mesélte László Jenő. A dolog csak ijesztőnek hangzik, de semmi labortechnológia nincs mögötte. Sőt: csak természetes dolgokat használtak, így nagymama paprikája belekerülhetett, nátrium-glutamát azonban nem.

- Szeretnék bajai halászlevet enni – mondta egy nő déltájban a férjének. - Szegeden? – jött a döbbent kérdés. Pedig a fesztiválon idén is bebizonyosodott, hogy a két város büszkesége jól megfér egymás mellett. A Rotary, Lions és Soroptimist Clubok közös sátránál például a sült hal mellett 300 adag halászlé készült több bográcsban, ezek közül az egyik legnagyobb sikert pedig éppen a bajai aratta. – Nem lehet a két fajta halászlevet sem összehasonlítani, sem megversenyeztetni. A két tábor közötti ellentétet pedig soha nem értettem – fogalmazott a szakács, Radnóti Miklós.

Nagykövet-kukta a Széchenyi téren és tudományos halászlé a Partfürdőn. Fotó: Frank Yvette (galéria)

Idén nem csak a Tisza választotta szét a Nemzetközi Tiszai Halfesztivál főzős és vásárlós részét: a rakparti munkák miatt kényszerűségből a Széchenyi térre költöztek a vendéglátósok óriásbográcsostól, asztalostól, sátrastól. A távolság tehát nőtt, egy valami azonban nem változott: a rendezvény idején Újszegeden és a belvárosban is esélytelen volt parkolót találni. Éppen ezért mi is a sétát választottuk: negyed óra alatt kényelmesen át lehetett érni egyik helyszínről a másikra. Mivel lassan már a rakpartot is kinövi a fesztivál, egyértelmű volt, hogy a Széchenyi téren mire lehet számítani. Szinte mozdulni sem lehetett a tömegben, ebédidőben pedig döbbenetes sorok kígyóztak az éttermek standjai előtt. Még úgy is, hogy nem volt olcsó az itteni ebéd: a halászlé átlagosan 1600 forintba, a haltepertő 10 dekánként 550 forintba, a sült hal pedig 1700 forintba került.

- Tud ajánlani valami programot, miközben várunk? – kérdezte a legvégén álló Fülöp Béla. Családjával Jászberényből érkeztek, kifejezetten a Nemzetközi Tiszai Halfesztiválra. Nem esett kétségbe a várhatóan hosszú sor miatt sem. – Megéri várni erre a halászlére – mondta.

Nagykövet-kukta a Széchenyi téren és tudományos halászlé a Partfürdőn. Fotó: Frank Yvette (galéria)

Így volt ezzel az indiai nagykövet, Malay Mishra is. Persze nem a sorállással – őt vendégül látta Frank Sándor a Tisza Szálló állófogadásán. Viszont ő is kifejezetten a halászlé miatt jött szombaton Szegedre.

- Törzsvendég vagyok a fővárosi szegedi halászcsárdában és mostmár kíváncsi voltam a kedvenc halászlevem „őshazájára" – mesélte. Mint mondta, nagyon szereti a levest, a halászlétől pedig egy kicsit otthon érzi magát, hiszen hasonló a fűszerezése, mint amit az indiai konyhában megszokott. Ebéd után kilátogatott a Széchenyi térre is, ahol az óriásbogrács mellett elmagyarázták neki, mi a különbség a bajai és a szegedi halászlé és bogrács között. Ő a szegedit választotta, és kicsit be is segített a főzésbe azzal, hogy megkavarta a rotyogó ételt.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Emlékhelyet avatott Kothencz János

Kothencz János közölte, az emlékhely üzenet az utánunk érkezőknek, a gyermekeinknek. Tovább olvasom