Délmagyar logó

2017. 01. 18. szerda - Piroska -7°C | 1°C

Nagyszülőktől tanult történelem

Szeged - Egyedülálló program indult az ország középiskoláiban: audiovizuális adatbázist hoznak létre történelmi korszakokról azokat megélt civil emberekkel. A szegedi Radnóti-gimnáziumból húsz diák vesz részt benne.
A történelem a legtöbb diák számára száraz adathalmaz, magolandó mese, amelyben a mai fiataloknak az ókori Róma története ugyanolyan távoli és megfoghatatlan, mint a Kádár-korszak. Ezen kíván változtatni egy országos program, amelynek célja, hogy élményszerűvé, emberközelivé tegye a középiskolások számára legalább azt a kort, amelynek még vannak képviselői. Több tucat iskola audiovizuális emlékgyűjtésbe fogott a tanév elején. Ennek célja egy országos adatbázis kiépítése, amelyben az 1930–90-es évekről civil emberek beszélnek. Egyedülálló kezdeményezés ez, hiszen a történeti interjúkat, amelyek alapjai lesznek későbbi tudományos kutatásoknak, nem szakemberek, hanem diákok készítik.

A programban több szegedi középiskola is részt vesz – köztük a Radnóti-gimnázium is. Itt húsz diák és négy tanár vágott bele a munkába: a tanév végéig 50 interjú elkészítését vállalták. A legtöbben a második világháborút és 56-ot választották témának, de lesznek Kádár-kori és a rendszerváltásról szóló beszámolók is. Többségében ismerőseik, rokonaik segítségét kérték, hiszen a megkötés csupán annyi: az interjúalanynak saját élménye legyen a kiválasztott időszakról. A 11.-es Lele Orsolya nagypapája például a téeszesítésről beszélt.

A szegedi Radnóti Miklós gimnázium diákjai dokumentumfilmet készítenek.  Fotó: Schmidt Andrea
A szegedi Radnóti Miklós gimnázium diákjai dokumentumfilmet készítenek.
Fotó: Schmidt Andrea

– Érdekes volt őt hallgatni, sok jó dolgot mondott – foglalta össze tapasztalatait a lány, akinek amellett, hogy most már életszerűbb képe van erről az időszakról, a legtöbbet az jelentette, hogy a feladat kapcsán közelebb került idős rokonához. – Látja, hogy tényleg érdekel, így azóta sokkal többet beszélgetünk hasonló témákról – mesélte a lány.

Osztálytársa, Csatlós Bence jóval nagyobb feladatra vállalkozott. Két társával három napot töltött Erdélyben, ottani magyarokkal készítve interjúkat arról, ők hogyan élték meg az elmúlt évtizedeket. Egy újságíró ismerős és a különböző települések református lelkészei segítettek a fiataloknak alanyokat találni, akik ugyan nehezebben nyíltak meg, mint a családtagok, de rengeteg új nézőpontot villantottak fel.

– A program a történelemoktatásnak új szemléletet ad: a diák passzív befogadóból aktív résztvevővé, felfedezővé válik – foglalta össze az emlékgyűjtés jelentősségét pedagógiai szempontból Csősz Róbert történelemtanár. Az ő szerepe a felkészítés: három pedagógustársával – Éderné Pilling Csilla, Mező Péter (történelem), Békési Eszter (média), a projekt menedzser pedig Plugor Magor – együtt szakköröket tart a résztvevő fiataloknak, amelyeken a diákok megkaphatják a szükséges háttér-információkat. Minden más azonban a gyerekeken múlik, hiszen nekik kell elkészíteniük és megvágniuk is az interjúkat, amelyek aztán a Terror Házába, egy közös adatbázisba kerülnek.

Olvasóink írták

  • 10. ketrin72 2011. január 12. 07:47
    „8
    ép ez a célja ...oral history
    a Vasváriban is van ilyen kezdeményezés, és a Körösiben is
    szerintem nagyon jó, a gyerekek is szeretik”
  • 9. apátfalvi* 2011. január 11. 15:00
    „Nagyon jó észrevétel, AN. Igen, a történelem ilyen, nem vizsgálhatjuk csakis egyetlen szempontból. De hát szerinted ezt az ilyen <moderálva>”
  • 8. AN 2011. január 11. 13:33
    „Érdekesnek érdekes lesz, de a tényektől olyan messze fog állni, mint Makó Jeruzsálemtől.
    Én olyan hibrid családból származom. Egyik nagyszülőm kulák volt, a másik uradalmi cseléd. Nyilván mind a két család másképpen élte meg a két háború közötti időt, és az utána következőt meg még inkább.
    Egyik oldalon a háború előtt nem tanulhattak, mert nem volt rá pénz (9 gyerek) de a haború után megnyilt a lehetőség, voltak nép kollégiumok és mivel a gyerekek jó képességűek voltak, mind tanult. A másik oldalon (4 gyerek) a háború előtt a gyerekek egyházi iskolákban tanultak, a lányok polgáriba, majd egyházi gimnáziumba mentek, de a háború után a tanulásnak lőttek, mehettek a kulák-gyerekek a tehén mellé.
    Egyiknek adott az elmúlt rendszer, a másiktól elvett. Hogy emlékeznének egyformán?”
  • 7. szilléri 2011. január 10. 23:24
    „4 % reszli csak neked, csak most !”
  • 6. szilléri 2011. január 10. 20:45
    „Az egyik 1 % a másik 8 % tehát marad 87 % !
    Kedves apátfalvi* - ne hogy rá repüljetek erre az igen jó és tisztességes kezdeményezésre !!!!!”
  • 5. apátfalvi* 2011. január 10. 20:40
    „3. fiam, tanulatlan vagy. A történelem nem arról szól, amiről te akarod. Az általad mocskolt emberek tragédiája pedig része a történelmünknek, mivel sokan közülük MAGYAROK voltak. Szerb Antal nyomába se érhet a tetű bandád a ´magyarság´ terén....”
  • 4. soligor 2011. január 10. 19:02
    „Mi tekintettel vagyunk a személyiségi jogokra, elutasítjuk a gyűlöletkeltést és az uszítást. Kérjük, tegyen így Ön is, hiszen a hozzászólást saját felelősségére írja! Ön a(z”
  • 3. szilléri 2011. január 10. 18:58
    „Tényleg jó ötlet csak ne a roma és a holokamuról szóljon.”
  • 2. queenmargareth 2011. január 10. 17:59
    „Tényleg jó ötlet!

    Érdekes módon nekünk pl anno nem is tanították 56-ot, mert nem dőlt el, "ki minek mondja". Ez a ´90-es évek!!! Szóval, egész másképp meséltek arról is, mint a tv-ben mutattak, vagy tanulnunk kellett volna.Vagy a háborúkról, igen...Ki, hol, miként élte túl.”
  • 1. apátfalvi* 2011. január 10. 16:01
    „Remek ötletnek tartom!

    Az igazi poén az lenne, ha idős doni veteránokat interjúvolnának meg, akik elmondanák, hogy a német katonák hogyan verték ki a meleg és védett helyekről a magyarokat, majd ezen interjúkat elköldenék a kuruc.info szerkesztőségébe...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Akadálymentesítik a szociális központot

Folyamatban van az integrált szociális alapszolgáltatási központ akadálymentesítése és bővítése, amire a település 55,4 milliós uniós pályázatot nyert. Tovább olvasom