Délmagyar logó

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 2°C | 12°C Még több cikk.

Napelemeket telepít az egyetem - évi 25 milliót spórolhat

Szeged - Villamosenergia-fogyasztása mintegy 7 százalékát megújuló forrásból teremti elő az SZTE. Szabó Gábor rektor szerint nincs olyan kis megtakarítás, amiről lemondhatnának.
Az Új Széchenyi Tervben a Szegedi Tudományegyetem 624 millió forint támogatással 780 ezer kilowattórányi villamos áram előállítására képes napelemparkot telepít intézményei tetejére. A csütörtöki sajtótájékoztatón Rovó István, az SZTE műszaki főigazgató-helyettese elmondta, hogy a két éve kezdődött tervezésből nyár végére lehet áramtermelés. – Összesen egy focipályányi területet fedünk le, 24 épület tetejére telepítünk 2754 napelemet – mondta.

A tervezésénél figyelembe vették, hogy az egyes intézményekre építendő napelemek összteljesítménye ne haladja meg az 50 kilowattórát, és hogy az épületek fogyasztása meghaladja a termelés léptékét. – Évente 800 millió forintot költünk villamos energiára, pedig folyamatosan takarékoskodunk. A napelemekkel 25 millió forintos megtakarítással kalkuláltunk.

Napelemek a mérnöki kar tetején. Fotó: Karnok Csaba
Napelemek a mérnöki kar tetején. Fotó: Karnok Csaba

Az SZTE évente mintegy 3 milliárd forintot költ energiára, a jelenlegi gazdasági helyzetben minden megtakarítás munkahelyek megtartását jelenti. – Tisztában vagyunk vele, hogy az ilyen típusú beruházások lassan térülnek meg. Az is tény, hogy a lopásnál nincs profitábilisabb vállalkozás, úgy gondoljuk, ha nem költünk a megújuló energiaforrásokra, unokáinktól lopjuk el a jövőt – érvelt a napelemek telepítése mellett Szabó Gábor, az egyetem rektora.

Az egyetemet érintő zárolások miatt idén 3 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhat az SZTE – a 25 milliós spórolás is tucatnyi munkahely megőrzését jelentheti.

Olvasóink írták

33 hozzászólás
12
  • 33. méltatlankodó 2012. március 02. 13:42
    „17. fotelagy "A legjobb spórolás az lenne, ha bezárnák az egyetemet, és az egész bagázst professzorostul, diákostul kipenderítenék a városból, nem rontanák itt a levegőt."

    Van neked fogalmad arról, hogy mennyi pénzt hoz a városba a városba az egyetem? Kb 7000 dolgozójának bére és a 30000 hallgató által itt elköltött (lakbér, kaja, stb.) pénz. A városban egy csomó ember közvetve vagy közvetlenül a hallgatókból él. Némi költői túlzással élve az egyetem nélkül a város egy alföldi porfészek lenne.”
  • 32. antiorange 2012. március 02. 07:57
    „Az ötlet dícséretes és támogatandó, azonban ha ez is úgy valósul meg, mint a Budó terem nemrégiben elvégzett felújítása, akkor kár a gőzért. A nevezett terem modern hőszivattyús fűtést kapott, azonban a t. tervező feltalálta a "tetőfűtést" (már nem tanítják általánosban, hogy a meleg levegő felfelé száll?), így aztán az első sorokban a hőmérésklet alig éri el a 20 fokot, a hátsó sorokban viszont meghaladja a 30-at! Nevetséges látvány volt, amikor elektromos hősugárzót kellett bedugni a tanári asztalnál, mert az oktató fázott. Külön élmény, hogy a hőszivattyú konténerét az ablak alatt helyezték el, a kompresszor zúgása zavarja az órát (hangszigetelésről nem hallottak még?). Az ablakokat természetesen nem cserélték, csak lefestették - a réseken süvít be a hideg (egy kis purhabbal csodát tudnék tenni). Azt már nem is említem, hogy a padok szűkek, nincs tartórész, ahová az ember a holmiját pakolni tudná, az álmennyezet úgy van felrakva, hogy csodálnám, ha nem esnének le hamarosan egyes részei, a sötétítő alig sötétít, az első öt-hat sorból gyakorlatilag nyaktörő mutatvány a vetítővászon szemlélése. Olyan "tipikusan magyaros" módon lett az egész összecsapva. Kezét törném, aki ezt így jóváhagyta és fizette. A fejekben lévő sötétség és a pénzéhség ellen a legmodernebb technika sem ér semmit.”
  • 31. qrumpli 2012. március 02. 05:28
    „Bocsánat az kimaradt ,hogy a gyógyszer 20 és 50 es kiszerelésbe van és egyértelműen az 50 es kiszerelés lényegesen olcsóbb többet ugyse szabad beszedni és csak akkor irattam ha fogyóba volt
    edáig”
  • 30. csafe 2012. március 02. 01:03
    „29. tom_peris
    Egy csomó tévedés van a leírásodban.
    A fűtést a meleg vizet, az áramot is ki kell egészíteni hálózatból. Az pedig nincs ingyen.

    Télen egy 2nm napelem még délben sem fog tudni meghajtani egy projektort.
    Hálózat kell végig hozzá, különben mondhatod a hallgatóknak, de boccs most egy felhő jött megvárjuk elmenjen.
    Az pedig pénzbe kerül.”
  • 29. tom_peris 2012. március 01. 23:45
    „23. Lámpion 2012.03.01. 20:57

    Napelem.
    Mennyibe kerül?
    Hány év alatt térül meg?
    Hány év az élettartama, mennyi az üzemeltetési költsége?

    Egy családi házat (120 nm) ha felszerel valaki napelemmekkel + szigetelés + nyílászárók az jelen helyzet szerint 5-8 év alatt megtérül... (igaz hogy 2M forintba benne van, DE visszahozza az árát...)
    Azaz 5-8 év után a rezsi a vízdíjra, szemétszállításra és esetleg internt, tv és telefonra egyszerűsödik... a többi (fűtés, áram, melegvíz...) ingyen van, azaz nem kell érte pénzt fizetni...
    ezek alapján vajon mikor térül meg??? ugynamár...

    Az egyetem napelemesítésére meg csak annyit hogy már rég lépni kellett volna...
    pl egy tanóra alatt 1 számítógép+projektor+világítás elektromos áram igénye 1-2 nm napkollektorból megvan egy téli napon... azaz ingyen van a világosság és már csak a tudásra kell költeni :)”
  • 28. csafe 2012. március 01. 22:54
    „25. nemjogasz
    Saját akaratából nem venné át!
    Ennek nagyon sok oka van.
    Valóságban az ilyen kiszámítatlan menetrendű villamos energiának kicsi az értéke, mert a változásait minden pillanatban ki kell egyenlíteni a hálózaton. Ezt rendszer szinten kell, ehhez tárolós vízerőmű (vek) kellenének.
    Helyi szinten is kezelni kell a problémát, az elosztó hálózatokat jól számolható energia irányokra méretezték, építették. Egy helyi szinten is ide-oda viszem-hozom az energiát hálózat struktúra kellene. Nagyobb teljesítményű vezetékek, szabályozók, intelligensebb védelmek kellenének. Úgy saccra kb amit most ér még annyit rá kellene költeni.
    Más probléma is akad. Te a szolgáltatóval állsz jogviszonyban, szidod ha a szolgáltatás rossz paraméterei miatt károd lesz, (pl: leég a klímád) miközben a szomszédodban üzemelő naperőmű okozza a problémát. (Pl az inverter nem szabályozza le rendesen a feszültség nagyságát egy erős június végi napsütésben.) A szolgáltatónak minden ilyen naperőművet fel kell ügyelnie, hogy ne térjen el feszültség paramétereitől. Erre nagyon sok pénz kell.
    Lehet hogy egyszer mindez megoldódik. (bár a Paksot bővíteni még mindig sokkal olcsóbb)
    Németországban Franciaországban a politikusok nyomására erőltetik az ilyen erőműveket, ezért nekik már akkora mennyiség bekapcsolva, hogy már tapasztalják a negatív hatásokat. Télen meg szinte semmit sem termelnek ahhoz meg úgyis kell az alaperőmű. (Németországban újraindították a leállított atomerőmű blokkokat)
    Szóval lassan fog ez elterjedni. Én nyáron a meleg vizemet a napsütéssel termelem meg. Talán még a fűtés rásegítés is megérheti.
    Szántóföldre meg a kukorica, erdő stb. való nem pedig azt napelemmel beborítani”
  • 27. kalkutta 2012. március 01. 22:31
    „21. Manstein 2012.03.01. 20:07

    Ez szellemes volt. Kösz.”
  • 26. A.R. 2012. március 01. 22:02
    „Mivel az egyetem megspórol egy kis pénzt, a Démász majd bevételkiesés miatt megemeli az áram árát (nem jut a főnököknek jutalomra, üdülésre-bár nem ők keresik meg a pénzt). Így aztán minden rendben lesz, mindenki elégedett lesz. Kár, hogy a spórolás mindig a szolgáltatók (víz-fűtés-gáz stb.) áremelésével folytatódik.”
  • 25. nemjogasz 2012. március 01. 21:31
    „azért nem haladhatja meg a fogyasztást, mert ha véletlenül több áramot termelnének mint kellene, akkor a Démász nem venné meg??
    a napelemkérdés sarkalatos pontja, hogy a többletet nem veszi meg az áramszolgáltató (oda-vissza pörgő villanyóra..)”
  • 24. nemjogasz 2012. március 01. 21:28
    „20. csupika 2012.03.01. 20:03

    Zoltán utcai épület??
    Irinyi épület??”
  • 23. Lámpion 2012. március 01. 20:57
    „Napelem.
    Mennyibe kerül?
    Hány év alatt térül meg?
    Hány év az élettartama, mennyi az üzemeltetési költsége?”
  • 22. GondaIstván 2012. március 01. 20:46
    „Szabó Gábor okos ember. Nyilván azért szerelnek napelemeket a tetőkre, mert erre lehet pályázni az Uniónál. Az önrész 10-20 % lehetett, a többit az Unió fizette. Így már jobb a megtérülés. De persze az Uniónak onnan van pénze, amit a tagországok befizetnek, tehát a magyar adófizetők pénzéből (is). Persze van aki azt mondja, többet kapunk vissza, mint amennyit befizetünk, de mások meg azt mondják ennek az ellenkezője az igaz. Tehát beadjuk a tagdíjat, hogy azután ők mondják meg mire is kérhetjük vissza, ráadásul még meg is vetetik velünk a német napelemeket, tehát visszamegy a pénz hozzájuk. Ki van ez találva, kérem.
    Ami a nyílászáró cserét, fűtéskorszerűsítést, esetleg takarékos izzókra való cserét illeti, gondolom, ha lesz ilyen pályázat arra is fognak ugrani, de ha nincs, akkor sajna elmarad, mert a saját források a túlélésre sem elegek. Ez van.”
  • 21. Manstein 2012. március 01. 20:07
    „Következő hír az lesz, hogy Szabó Gábor minden egyetemi rendezvény után személyesen ellenőrzi az italos üvegek visszavitelét a boltokba, ami évente 1,2 millió forint megtakarítást jelent. Továbbá a takarítószemélyzet a használt vizet a mosdók vécétartályába önti újrahasznosításként, ami tovább 0.9 millió forintot eredményez évente. Hamarosan pályázatot hirdetnek, hogy PhD fokozatokat sorsolnak ki minden 1 millió forintot meghaladó spórolási ötlet beküldőjének.”
  • 20. csupika 2012. március 01. 20:03
    „Magam részéről csak a Jogi kar tekintetében tudok nyilatkozni. Ott nincs szükség a nyílászárók cseréjére, a régiek tökéletesen megfelelőek, a fűtéssel nincs baj, szabályozható radiátorok vannak, a szigetelés is jó. Így például ezen az épületen már nem túl sokat lehet spórolni, ellenben napelemet használni igenis megéri (feltéve, ha az épület alkalmas rá). Ezt csak annak mondom, aki szerint az utcát fűtik az egyetemi épületek.”
  • 19. kalkutta 2012. március 01. 20:03
    „Jó, nem személyeskedem többé. De azt azért el tudnám képzelni, hogy egy rektor országos jelentőségű művelődéspolitikai kérdésekkel foglalkozzon (nem túl sok rektor van az országban) és ne napelemekkel. Ami kb. adjunktusi szintű kérdés.
    Többek között ezért sem jutunk semmire. Nem is fogunk mert a fontos pozícióban lévő embereink apróságokkal próbálnak pótcselekedni.”
  • 18. lukrecia 2012. március 01. 19:41
    „Na es a laikusok mindig felteszik a " mit is gyartsunk" kerdest :)) Talan napelemet?? De a legkorszerubbet??? Van egy orszagosan is legjobbnak tartott uveggyarunk is . innen mar "csak egy ugras a Sugar" Esetleg torpe szelkerekeket?? Esetleg vizbe sullyesztheto aramfejlesztoket???”
  • 17. fotelagy 2012. március 01. 19:41
    „A legjobb spórolás az lenne, ha bezárnák az egyetemet, és az egész bagázst professzorostul, diákostul kipenderítenék a városból, nem rontanák itt a levegőt.”
  • 16. maz 2012. március 01. 19:19
    „13. Zsoltee0716 2012.03.01. 18:57
    Rendszer mérete: 2.25 kWp
    Nettó ár: 1 515 000 Ft + 27% ÁFA
    Ez rencer meg telepités és nincs benne pályázat
    miért is nem érné meg????????
    Garancia: A napelemekre hosszú távú teljesítmény garanciát
    biztosítunk. A napelem táblákról nyerhető maximális
    teljesítmény abban az esetben ha 18 éven belül 95%-ra vagy
    25 év alatt 80%-ra csökken, a napelem
    táblákat garanciálisan cseréljük. Minden más termékre
    10 év általános
    garanciát biztosítunk”
  • 15. kalkutta 2012. március 01. 19:11
    „<moderálva - személyeskedő>”
  • 14. kalkutta 2012. március 01. 18:59
    „Igen,
    Személyeskedő voltam mert ha egy rektortól csak annyi telik akkor bárki lehetne rektor. A napelemek csak akkor gazdaságosak ha más fizeti a számlát. Pl. Ez Eu amit sokan nem szeretnek. Pedig sokan abból élnek.”
33 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elérhető az egységes szegedi menetrend

Naprakész és közlekedési szolgáltatóktól független az az új, egységes menetrend, ami már elérhető a www.szegedkozlekedes.hu honlapon. Tovább olvasom