Délmagyar logó

2017. 12. 11. hétfő - Árpád -1°C | 11°C Még több cikk.

Négy településen lasszóval sem lehet háziorvost fogni

Szeged - Ahol a kevés lakos miatt kicsi a kártyapénz, vagy ügyeletet kell vállalni, oda szinte lehetetlen háziorvost találni. Akkor sem vonzóbb a praxis, ha ingyen lehetne megkapni. Jelenleg négy Csongrád megyei háziorvosi körzetben nincs önálló háziorvos – van, ahol már hét éve „helyettesítenek".
A Magyar Orvosi Kamara adatai szerint a hazai 6800 praxisból 160-ban hiányzik a háziorvos. A Csongrád megyében lévő összesen 281 háziorvosi praxisból – amiből 73 házi gyermekorvosi és 39 úgynevezett „vegyes" körzet – jelenleg négy üres: ezekben nincs olyan szakember, aki saját, önálló területeként látná el az ott élőket.

– Amikor a kolléga nyugdíjba ment, néhány hónapos helyettesítésként indult a dolog, de most már lassan három éve, hogy két körzetet kell vinnem – magyarázta a három mindszenti felnőtt háziorvos egyike, Gémes Csaba, aki 2006 eleje óta látja el az 1. körzetből hiányzó háziorvos feladatait is. Kollégáival együtt úgy látják, óriási szükség lenne a negyedik orvosra, de az állást hiába hirdeti mindenütt az önkormányzat – nem jelentkezik senki. Bár az üres praxis – miután több mint fél éve nem töltötték be – átvételéért egy fillért sem kellene fizetni, sőt az önkormányzat még a kötelezőn felüli juttatásokat is adna, nem vonzza a háziorvosokat. Ennek egyik legfőbb oka az ügyelet. A 7500 fős Mindszent ugyanis nem csatlakozott egyik közeli város ügyeleti rendszeréhez sem, ezért a háziorvosoknak egyenlő arányban kell osztoznia az ügyeleti feladatokon.

A mindszenti Gémes Csaba három éve két körzet betegeit látja el. Fotó: Tésik Attila
A mindszenti Gémes Csaba három éve két körzet betegeit látja el.
Fotó: Tésik Attila

A megüresedett praxisba eredetileg 1300 páciens tartozott – ami az átlaghoz közelinek tekinthető – , de számuk mára 800 főre fogyatkozott. A többi páciens a bizonytalanság miatt máshová jelentkezett át. Gémes doktor jelenleg 2500 ember alapellátásáért felelős. Szabadságra egyszerre csak egy háziorvos mehet Mindszenten – addig a többiek viszik a körzeteket.

Üres körzetek

Az ÁNTSZ tájékoztatása szerint jelenleg Nagytőkén, Nagymágocson és Nagylakon egy-egy vegyes, Mindszenten pedig egy felnőtt háziorvosi praxis betöltetlen. A „rekorder" Nagylak, ahol – adataik szerint – 2001 óta nincs önálló háziorvos, míg Nagymágocson csak szeptember óta hiányzik. Mindenütt helyettesítéssel oldják meg a pluszfeladatot.

– Egy 580 fős településen ugyan ki vállalna önálló körzetet? – tette föl a költői kérdést Nagylak polgármestere, amikor arról érdeklődtünk, miért nincs betöltve náluk az önálló háziorvosi praxis. Gyarmati András arra utalt, hogy a háziorvosok legfőbb bevétele az úgynevezett „kártyapénzből" származik, ami attól függ: hány biztosított jelentkezett be annak idején a körzetbe, és milyen a körzet korösszetétele. A kevés lakos kevés pénzt jelent, így nem tülekednek a jelentkezők. Állítása szerint már vagy tíz éve ez a helyzet. Jelenleg a szomszédos Csanádpalota és Apátfalva háziorvosa jár át rendelni Nagylakra vállalkozó díj fejében. Ez az üres körzet után az önkormányzatnak utalt kártyapénzből és a település saját kiegészítéséből áll össze. A rendszer a polgármester szerint jól működik: orvosi rendelő van, az emberek megszokták a váltott rendelést, másfél éve pedig fiókgyógyszertár is nyílt ugyanabban az épületben.

Kártyapénz és praxisjog

A háziorvosi praxisok finanszírozása két nagy tételből, a fix díjból és a kártyapénzből áll össze. A fix díj a település jellegétől és a lakosságszámtól függ. A bevétel nagyobb részét a kártyapénz teszi ki. Ez az orvos szakvizsgáitól és a praxisba bejelentkezett biztosítottak számától, illetve korösszetételétől függ. Minél több az idős vagy a kisgyermek, annál többet fizet az OEP. Egy átlagos praxisba 1500-1700-an tartoznak. Ez után átlagosan 5-600 ezer forint kártyapénzt kap a háziorvos. Bevételeiből fizeti asszisztensét, annak közterheit, a rezsit, az iparűzési adót – és saját magát. Információink szerint a praxisjogok Csongrád megyében nulla és tízmillió forint között cserélnek gazdát.

Olvasóink írták

  • 6. klj_54 2008. október 08. 10:05
    „Keresek kollégákat külföldi mukavégzésre.
    Nettó 400-450 ezer, magyar adó fizetése után!
    Orvosi diploma nem akadály:)
    Tehát ha kevés a lóvé "van másik!"
    Ja, ott melózni kell!”
  • 5. hihi 2008. szeptember 25. 21:27
    „Azért nem kell annyira sajnálni szegény háziorvosokat.Én még egy szegény orvost sem láttam. Az asszisztens minimálbért kap,/azt is csak azért aklamaz mert kötelező/ Családtag bejelentve a praxisba /csak papíron/ az ő fizuja is a zsebben marad és ązegénynek már alig jut fizetés, de abból nagyon vígan megél!LOL”
  • 4. skorpio21 2008. szeptember 25. 12:33
    „"Négy településen lasszóval sem lehet háziorvost fogni"


    Jobb fizetéssel próbálták már?”
  • 3. Senor 2008. szeptember 25. 12:00
    „A vegzosok nem mehetnek kapasbol korzetbe, kell a szakvizsga is.
    Raadasul, ha minden koltseget levonunk akkor kb. netto 50-100e Ft marad az orvosnal, ezert nem eri meg. Ehhez, meg hozzajohet, hogy a praxisjogert is fizetni kell. Ebbol a bevetelbol ezt nem lehet kitermelni.

    Ennyi forrasbol ennyi jut...”
  • 2. mamacska 2008. szeptember 25. 10:14
    „Hol vannak a végzős orvostanhallgatók? Talán külföldre mentek?”
  • 1. biztosan iskola sincs 2008. szeptember 25. 08:30
    „Élőlánc a kisiskolákért

    A Rákóczi-szabadságharc óta nem érte nagyobb csapás a magyar falvakat, mint az elmúlt néhány év iskolapolitikája. Az Élőlánc a kisiskolákért hihetetlen erőfeszítéssel feltérképezte a bezárt kistelepülési iskolákat. A központi segítséget "természetesen" nélkülöző aktivisták annyit sem kaptak, hogy az oktatási tárca Szalay utcai épülete előtti járdán fotókiállításon mutathassák be a bezárt kisiskolák képeit. A kormánypárti sajtó nem vett tudomást az Élőlánc erőfeszítéseiről, az egyik kormánylap a lelkifurdalás elhessentésére közölte a hivatalos ellenérveket - az Élőlánc érveit pedig elhallgatta.

    Az Élőlánc egyébként elemi igazságokat mond ki. A 21. században nem létezhet település saját iskola nélkül; az ilyen falu halálra van ítélve. Semmi sem igazolja, hogy a községi kisiskolák szakmailag gyatra munkát végeznének. A kisgyermekek utaztatása rontja az esélyeiket a tanulásban, szervezhetetlenné teszi a hasznos délutáni elfoglaltságaikat. A községi iskola identitásképző, a szomszéd faluból való kisgyermeknek meg kell szoknia, hogy ő "nem idevalósi". Sem a falujában, sem pedig az iskolában nincs otthon. A távolság hatványozottan rontja a szülői ház és az iskola együttműködését. Az iskolabezárások fő kárvallottja a cigányság, amelynek egyes politikai képviselői éppen a minap ünnepelték meg a kormányt.

    Az MSZP-SZDSZ-koalíció valójában rengeteg pénzt von ki az oktatási szférából. Továbbá gazdasági kannibalizmus, amikor a központi kormány pénzt ígér az iskolabezárásért. A kistelepülési iskolák bezárásával képtelenség érdemben pénzt spórolni, az egésznek a gazdasági "haszna" elenyésző. Az egyetlen prognosztizálható eredmény a falvak kihalása. A kormány nyilvánvalóan ezt akarja elérni.

    Hiller a magyar csaucseszku”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Alig több mint 2000 önkormányzati lakás marad

Szeged - A 90-es évek elején még több mint 20 ezer bérlakás volt Szegeden, számuk a privatizáció következtében 2000-re zsugorodhat. A mintegy 60 ezres szegedi lakásszámhoz képest kevés a bérbe vehető otthon. Tovább olvasom