Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Négyszázmillióval kap többet két kistérség

Jövőre egymilliárd-háromszázmillió forint plusztámogatást kap a Dél-Alföld a leghátrányosabb vidékek fölzárkóztatására. A megyében ez Kistelek és Mórahalom kistérségét érinti. A Belügyminisztérium szerint a társulások létrehozása sikertörténet volt. Az érintettek szerint is fontos eredmények születtek, elsősorban ott, ahol már a BM kezdeményezése előtt is összefogtak egy-egy feladat ellátására.
A Dél-Alföld várhatóan 1 milliárd 300 millió forint plusztámogatást kap 2006-ban a régió leghátrányosabb kistérségeinek felzárkóztatására – tájékoztatott a Belügyminisztérium sajtóosztálya. A lapunkhoz eljuttatott információk szerint ez Csongrád megyében két településszövetséget érint: a törvény által meghatározott szabályok értelmében Mórahalom és Kistelek környéke tartozik a leghátrányosabb 48 kistérség közé. A kormány úgy döntött, 2006-tól elkezdődik a felzárkóztatás, várható, hogy ez a két kistérség – a rendes társulási támogatáson felül – együttesen közel 400 millió forint pluszfejlesztési forráshoz jut.

A Belügyminisztériumban sikertörténetként, a belügyminiszter, Lamperth Mónika sikereként értékelik a kistérségek létrehozását, a rendszer kidolgozását. A miniszternek a hivatalba lépésekor az volt az egyik legfontosabb célja, hogy létrejöjjön a magyar közigazgatás új szintje a helyi és a megyei önkormányzat között. Az volt a meggyőződése, és így látja most is, hogy az önkormányzatok problémáinak zöme ebben a körben megoldható, ezt nemcsak a modellkísérletek bizonyították, hanem a korábbi tapasztalatok is. Hiszen sok helyen – így a megyében is, például Makó térségében – már korábban is hoztak létre társulásokat az önkormányzatok egy-egy feladat közös, takarékosabb ellátására.

Ez év novemberére Magyarországon a 166 kistérségből 165-ben megszületett a társulás, a program teljesült. A Belügyminisztérium normatív támogatással segíti a többcélú kistérségi társulások működését, és a még mindig zajló modellkísérleteket, így a makóit is. Erre a célra 2004-ben a megyében több mint 250 millió forint, míg 2005-ben közel 450 millió jutott, és 2006-ban várhatóan körülbelül ugyanennyi pénz marad erre a feladatra. Ez azt jelenti, hogy átlagosan minden kistérségre közel 170 millió forint többlet jut három év alatt. E pénz döntő többségét oktatási, szociális, egészségügyi feladatra fordíthatják a társulások.

Nagy Sándor, Kistelek polgármestere lapunk kérdésére elmondta, valóban sok eredményt hozott a program. Ugyanakkor a többcélú társulások megalakítása jó néhány kistelepülésen először azzal az eredménnyel járt, hogy megszűnt az iskola önállósága, összevonták más településen működő intézménnyel, aminek nem volt jó visszhangja, és ez érthető. Ám ez a probléma Kistelek környékét nem érinti. Az itteni települések is kihasználták a lehetőséget, közösen működtetik például a pedagógiai szakszolgálatot.

Most pedig egy olyan, vállalkozásokat segítő központot építenek, amely nemcsak ingyenes pályázatírással, de szükség esetén az önerő megszerzésében is segíti a helyi cégeket. A polgármester, aki a kistérségi társulás elnöke, azt mondta: most arról kell dönteniük, hogyan finanszírozzák a beruházást. Mert igaz ugyan, hogy hátrányos helyzetű kistérségnek számítanak, és ez sok kedvezményt jelent, de a jelek szerint a megnyert támogatásból idén már nem látnak pénzt.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Alkotmánybíró lett Balogh Elemér

Megválasztotta az Alkotmánybíróság tagjának tegnap az országgyűlés Balogh Elemért, a Fidesz… Tovább olvasom