Délmagyar logó

2017. 12. 14. csütörtök - Szilárda -1°C | 9°C Még több cikk.

Negyvenegy bivaly mörcög Pusztaszer mellett

Negyvenegy bivaly mörcög Pusztaszer mellett, karámban. Csak ilyenkor kerülnek fotózható távolságba – azaz közelségbe –, mert egyébként, tavasztól késő őszig egész évben kinn vannak a mocsárban. Legelik a sást, a nádat, dagonyáznak. És közben egyáltalán nincs tudomásuk arról, hogy nélkülözhetetlen természetvédelmi tevékenységet végeznek: visszaállítják egy elnádasodott, elgyékényesedett, egykori szikes tó eredeti állapotát.
Fotó: Frank Yvette
A több mint harminchektáros terület, a Pusztaszer környéki Vesszős-szék valaha igazi szikes tó volt. Partján söpörni lehetett a sziksót, ritkánál ritkább sziki madaraknak adott otthont. Egészen addig, amíg a hatvanas években a helyi szövetkezet létre nem hozott egy kacsatelepet a partján.

Kilegeltetik a sást

A rengeteg kacsa még több hígtrágyája miatt a tavat ellepte a növényzet, a nád, a gyékény, a széki sás, zsióka. A sziki madarak eltűntek, lassan alig-alig maradt mit védeni. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága tehát elhatározta a terület eredeti állapotának visszaállítását. Erre csak egyetlen mód adódik: bivalyokkal kilegeltetni-kidagonyáztatni a tómederből a növényzetet.

– Harmadéves növendékek. Tavasszal betöltik harmadik évüket, és ivaréretté válnak; szaporításuk is megkezdődhet – mutatja be a negyvenegy tagú bivalygulyát Tajti László, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság pusztaszeri tájvédelmi körzetének természetvédelmi őrszolgálat-vezetője. A rendkívül szelíd állatok odajönnek a karám kerítéséhez, hatalmas szemekkel néznek, csak néznek, s tartják fejüket, hogy vakargassuk bozontos üstöküket. Mintegy háromszáz kilósak. – De ennek duplájára nőnek, sőt akár az egy tonnát is elérhetik – halljuk Nagy Tamás természetvédelmi őrtől.

Újrahonosítják a bivalyt

Kovács János gulyás pedig – nemcsak a bivalyokat, hanem a mellettük lévő, másik karámban kérődző, közel négyszáz, szintén növendék szürkemarhát is gondozza – elmondja: ő még emlékszik azokra az időkre a negyvenes évekből, amikor a bivaly gyakran tartott haszonállat volt ezen a tájon. „Szekerezték", azaz szekér elé fogták őket, igásállatként.

A szürkemarhák szerepe

És mi a csaknem négyszáz szürkemarha szerepe? Ahogyan a bivalyok a tavat – ők a környékbeli, kétezer hektáros szikes pusztát tartják karban, megakadályozva az elcserjésedést, elbokrosodást. Legeltetés híján néhány éven belül elborítanák a tájidegen özönnövények – így az ezüstfa és társai – a területet.

Egyetlen gond volt velük: nyáron, hőségben, ha vizet pillantottak meg a közelben, ha törik, ha szakad alapon belevitték a szekeret a vízbe, és ott hevertek szekerestül órákig – téphette haját a tulajdonos. Igaz, amikor elegük lett a dagonyázásból, ugyanúgy ki is vitték a szekeret a vízből, és lehetett szállítani a rakományt tovább. Ebből is látszik: a bivaly nem a mai, rohanós idők terméke. Valóságos „maradványfaj", azokból a korokból, amikor még nem számított, egy nappal előbb ér-e oda valahová az ember, vagy kettővel később...

– Az utolsó pusztaszeri bivalyokat 1960-ban adták el. Azzal, hogy idehoztuk a negyvenegy fős gulyát Apajpusztáról, újrahonosítottuk a régi háziállatfajt – mondja Tajti László, miközben a terepjáró óvatosan halad velünk a két tóegység közötti, keskeny-magas földúton.

Visszatérnek a madarak

Egyik oldalon még nádas, sásos dzsungel, a másik oldalt már növénymentes a tómeder részben, s tele van bivalynyommal. Ha épp nem esős lenne az idő, látni lehetne azt is: a növényzetnélkülivé vált területen ismét ott a szik.

Hogy miért ilyen fontos újra létrehozni a szikes tavakat? Mert már alig van belőlük Alföld-szerte, az egykori sok ezerből csak néhány létezik. – A szikes tavak, puszták az Alföld legértékesebb természetvédelmi területei – halljuk az őrszolgálat-vezetőtől. A Vesszős-széki szikes tó rehabilitációjának sikerességét az is jelzi, hogy máris visszatértek költeni a területre olyan, ritkaságszámba menő, sziki madarak, mint a gólyatöcs, a piros lábú cankó. S ilyenkor, ősszel, vonuláskor látni lehet a korábban szintén eltűnt havasi partfutót is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megszűnő járatok az új vasúti menetrendben

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium döntésétől függ, megmarad-e a Vásárhely–Makó… Tovább olvasom