Délmagyar logó

2017. 01. 17. kedd - Antal, Antónia -4°C | 1°C

Néhányan égették a tarlót

Mára már csaknem teljesen visszaszorult az évezredes szokás: a tarlón maradt szalma elégetése. Ha szabályosan csinálják, nem veszélyes művelet, de a környezetvédelmi rendelkezéseknek megfelelően büntetendő cselekedet – bár felelőst ritkán lelnek a tűzoltók.
Bálázás a határban. A törvényes megoldás egyben környezetkímélőbb is Illusztráció: Gyenes Kálmán
Idén mindössze néhány esetben kellett tarlóégetéshez vonulniuk a makói tűzoltóknak, egyre kevesebb azoknak a száma, akik a hároméves tiltó rendelet ellenére tűzzel kívánnak megszabadulni a szántón heverő szalmától – tudtuk meg Papp József tűzoltó őrnagytól, a makói parancsnokság munkatársától. A szakember szerint a jogszabály rendelkezéseit a legtöbb mezőgazdaságban dolgozó fegyelmezetten be is tartja.

– Igazából nem is tűzvédelmi szempontból, hanem a levegő tisztaságáról szóló, 2002-es környezetvédelmi rendelet alapján tilos a tarlót égetni. Ez előtt a megfelelő szabályok betartásával lehetséges volt a szalmaégetés, ennek feltétele volt a bejelentés, az égetésért felelős személy megnevezése és a folyamat felügyelete, a tüzet széllel szemben lehetett csak meggyújtani, az oltáshoz szükséges vizet is biztosítani kellett, és az égetendő területet körbe kellett szántani – foglalta össze az őrnagy, aki még kitért rá: az esetenként felbukkanó tarlótüzek rendre tanyát, vagy még lábon álló terményt veszélyeztetnek.

A tűzoltók tettenérés esetén helyszíni bírságot szabhatnak ki a tűzgyújtókra, ennek maximális értéke 50 ezer forint lehet. A tarlóégetők bírságolása egyébként a jegyzők hatásköre, akiknek ilyen esetekben szabálysértési bírságot kell kiszabniuk. Ennek azonban feltétele, hogy a kiérkező tűzoltók az esemény felelősét megtalálják, de – érthető – az illegális tarlóégetések helyszínén sosem marad ott az elkövető...

– Nagy kárt nem tesz a földben az égetés, de indokolt a tiltása is – mondta Szemes Ernő maroslelei falugazdász, aki megerősítette: mára csaknem teljesen visszaszorult ez a szokás. Megtudtuk: az égetéssel egyébként számos kártevőt, kórokozót, gombafertőzést meg lehet szüntetni, de ezzel együtt gyakran a földeken élő vadállomány is károsodhat, hiszen a tűz fogságába eshetnek fácánok, esetleg más, védett madarak is.

A tarlóégetés módszerét egyébként rendre azok a gazdák választották, akik nem tudtak mit kezdeni a szalmával, de manapság már több, korszerű és elérhető árú szecskázógép is kapható, ezzel egyre több gazdaságban dolgozzák fel a kimaradó növényi mellékterméket.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Utcalányokat keres a szegedi adóiroda

Harmincféle köztartozást hajthat be rajtunk a városi adóiroda. A tételek között olyan… Tovább olvasom