Délmagyar logó

2018. 01. 21. vasárnap - Ágnes -3°C | 4°C Még több cikk.

Nem a nincstelenek menekülnek Koszovóból

Pristina (Koszovó) - A koszovói falut utolsóként elhagyó polgármester és a kiürült vidéki iskolák csak városi legenda, amit valószínűleg maguk a „menekültek" terjesztenek. Balla Lóránt pristinai magyar nagykövet szerint nem a legszegényebbek indultak útnak, hiszen nekik még buszjegyre sincs pénzük – derül ki helyszíni riportunk harmadik részéből.
– Kifulladni látszik a folyamat. Korábban mutatták esténként a híradóban, hogy zsúfolt buszokkal indultak. Már nincsenek tele a buszok – mondta Balla Lóránt, Magyarország koszovói nagykövetségének vezetője. A diplomatával a menekültáradat okairól és hátteréről beszélgettünk.

Balla Lóránt nagykövet kijelentette, Koszovóban nincs se vallási, se politikai üldöztetés. – A gazdasági elmaradottság jelentős, de ha a gépkocsiparkra nézünk, akkor azt láthatjuk, az jobb, mint Magyarországon. A munkanélküliség magas, a fiatalok körében 50 százalék fölötti. Ez azonban nem tegnap óta van így, korábban mégsem tolultak a határra. A most kialakult hisztériában szerepe volt annak, hogy a tavaly júniusi választások után hat hónapig nem volt se kormányuk, se parlamentjük – magyarázta a nagykövet.

Nők sétálnak Pristinában. Fotó: Schmidt Andrea
Nők sétálnak Pristinában. Fotó: Schmidt Andrea

Mint Balla Lóránt fogalmazott, a koszovóiak nem tegnap óta emigrálnak. – Több százezres koszovói albán kolónia él Európában. Sokuknak van hová menni, rokonok, ismerősök várják őket. Elsőként tavaly szeptemberben a romák indultak meg, őket követték novemberben az albánok.

Néhány városi legendát is eloszlatott a nagykövet. A falut utolsóként elhagyó polgármester és a kiürült vidéki iskola csak városi legenda, amit valószínűleg maguk a „menekültek" terjesztenek. Az igazán nincstelenek el sem tudnak indulni, mert nincs pénzük buszjegyre.

Balla Lóránt nagykövet. Fotó: DM
Balla Lóránt nagykövet. Fotó: DM

– Ezek az emberek nem a putriból mennek el. Az ő helyzetük nem olyan, mint a szíriaiaké, akik ha otthon maradnak, meghalnak. A helyiek nem éheznek, a családok segítik egymást. A 200-250 eurós fizetésüket szeretnék 2000-2500 eurósra váltani. Az utazáshoz szükséges pénzt a családfő gyűjti össze, jelentős tartozást felhalmozva. – mondta.

Áramszünetek, szénerőmű

Koszovóban mindennaposak az áramszünetek. Az országot a Pristinától 15 kilométerre, Kastriotban lévő ikererőművek látják el energiával. A lignit tüzelésű erőmű füstje az uralkodó széljárástól függően gyakran a fővárosban is érezhető. Ezt súlyosítja az áramszünetek miatt mindenhol használatos aggregátorok által kibocsátott kipufogógáz-bűz. A létesítményt a tervek szerint 2017-ben bezárják, mivel súlyosan szennyezi a környezetet. A koszovói áramhiány különösen annak tükrében megdöbbentő, hogy az ország egy része hatalmas, külszíni fejtéssel bányászható lignitmező tetején fekszik. A kitermelhető lignit mennyisége 13-15 milliárd tonna, ez Koszovó energiaszükségleteit legalább egy évszázadra megoldaná.

A nagykövet becslése szerint 60-70 ezer között lehet azoknak a koszovóiaknak a száma, akik az elmúlt fél évben elhagyták az országot. Az 1,9 milliós Koszovó esetében ez a lakosság 3 százalékát jelenti.

– A függetlenségnek ára van. Korábban Zastava-gyár működött Koszovóban, de a bányákkal együtt bezárták. A mezőgazdaság mellett leginkább a szolgáltató szektor működik: a koszovói emigránsok hazajönnek, és befektetnek – mondta Koszovó magyarországi nagykövete.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Javítják a csatornahálózatot a Lengyel utcában

Kedden és szerdán a Szegedi Vízmű Zrt. munkatársai végeznek javítást a meghibásodott csatornahálózaton, emiatt forgalomkorlátozásra kell számítani. Tovább olvasom