Délmagyar logó

2017. 08. 17. csütörtök - Jácint 17°C | 31°C Még több cikk.

Nem csak a nyomorban élők szegények

Ma Magyarországon minden harmadik ember szegény. Az Eurostat adatai szerint mintegy 3,5 millió ember él havonta kevesebb mint 65 ezer forintból. A Magyar Szegénységellenes Hálózat szerint egy átlag magyar 500 forintot költ naponta élelmiszerre.
Amikor szegénységről beszélünk, nem csak a nyomorban élőkre kell gondolni. A létminimum azt az összeget jelenti, amennyiből olyan életszínvonalon lehet élni, amelyre a társadalom nagy része még úgy tekint, mint ami még éppen elfogadható. Jelenleg havi 87 ezer 510 forint az egy főre számított létminimum.

Átlag feletti bruttó kereset

A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint a magyar munkavállalók egynegyede olyan fizetést visz haza, ami a Központi Statisztikai Hivatal által számított összeg szerint még arra sem elegendő, hogy a 21. századi minimális igényeknek megfelelő életet biztosítsa. Az adatok szerint jelenleg mindössze Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében keresnek az átlag – bruttó 234 ezer 600 forint – felett. A közalkalmazottaknál sem jobb a helyzet: a szférában hat éve változatlanok a bérek, megszűnt a 13. havi juttatás, és a béren kívüli juttatások is jelentősen csökkentek. Minden második közalkalmazottnak 2010 óta változatlan a nominális nettó keresete.

Egyre több az éhes gyerek. Egy év alatt 100 ezerrel nőtt a szegénységben élők száma Magyarországon. Fotó: Schmidt Andrea
Egyre több az éhes gyerek. Egy év alatt 100 ezerrel nőtt a szegénységben élők száma Magyarországon.
Fotó: Schmidt Andrea

Egy fizetésből próbálnak megélni

Ágnes sem szegény a szó klasszikus értelmében, hiszen van állása, van hol laknia, rendezett körülmények között él Szegeden.

– Albérletben nevelem egyedül a gyermekemet. Egy keresetből kell boldogulnunk úgy, hogy csak a lakhatásunk több mint 80 ezer forintot visz el havonta. Ehhez jönnek még azok a hitelek, amelyeket még a volt férjemmel közösen vettünk fel, és a nyakamon maradtak. Lényegében a bevételem teljes egészében elmegy a havi fizetnivalókra – mondta Ágnes.

A szegedi anyukának így a családi pótlékot és a tartásdíjat kell úgy beosztania, hogy egész hónapban legyen mit enniük, kislányának pedig legyen ruhája, és az iskolában is be legyen mindig minden fizetve.

– Az egyedülálló anyákat semmiféle támogatás nem illeti meg. Míg egy háromgyermekes családnak jóval olcsóbb az iskolai, óvodai ebéd, ingyen jár a tankönyv, és számtalan egyéb kedvezményt vehet igénybe, az senkit nem hat meg, ha valaki egy keresetből próbál boldogulni – mondta Ágnes. – Állítom, hogy harmadannyi pénzből sem tudok gazdálkodni, mint azok a családok, ahol három gyermeket tart el két felnőtt. Így nekem minden fillért meg kell fogni – mondta a szegedi nő.


Egy év alatt 100 ezerrel nőtt a szegények száma

A Központi Statisztikai Hivatal minden év szeptember 20-áig szokta nyilvánosságra hozni a szegénységi adatokat. Idén viszont arra hivatkozott a hivatal, hogy takarékossági okok miatt csak novemberben mutatja be a statisztikákat. Az Eurostat adatai szerint egy év alatt 100 ezerrel nőtt a szegénységben élők száma. Ma Magyarországon mintegy 3,5 millió ember él havonta kevesebb mint 65 ezer forintból. A felnőttek elnincstelenedése magával hozza a gyermekszegénységet: közel 200 ezer gyermek tanul sötét lakásban, több mint 170 ezer gyermek otthonában pedig nincs fürdőszoba. Ilyen kezdet után nagyon nehéz kitörni, vélhetően ők tovább görgeti majd szüleik nincstelenségét. A súlyos anyagi nélkülözésben élők közé azokat sorolja az uniós statisztika, akik a következő 9 tétel közül legalább négyet nem engedhetnek meg maguknak: lakáshatási költségek fizetése, megfelelő fűtés, váratlan kiadások fedezése, hús/hal fogyasztása minden második nap, évente legalább egy hét fizetett üdülés, színes televízió, mosógép, autó, telefon. Ebbe a csoportba közel 2,6 millió magyar tartozik, és a 25. helyen állunk az Európai Unió 27 tagállama között.


Hónap végén már csak vajas kenyér

Ágnes nehezen vallja be, de azt mondja, szegénynek érzi magát. – Magamnak évek óta nem vettem ruhát, a gyermeknek is mindig a legolcsóbbat keresem. A kislányom nem tudja, mi az a nyaralás, és nincs a hűtőben sem joghurt, sem gyümölcs, sem szalámi. A legszükségesebb és legolcsóbb élelmiszereket veszem meg, és még így is előfordul, hogy a hónap második felében én már csak vajas kenyeret eszem. Ha pedig valami pluszkiadás esik be hirtelen, kénytelen vagyok kölcsönkérni, mert képtelenség még egy kis vésztartalékot is összespórolni. Mindezt úgy, hogy a lelkemet is kidolgozom, sokszor erőmön és lehetőségeimen felül is. Aztán jön a második műszak, az anyaság és a háztartás – mondta Ágnes.

Köménymagleves, hamis fasírt, gríz és babos káposzta

A szegények konyhájának mottója: kevésből változatosat. A KSH legfrissebb adatai szerint a szegényebbek étrendjében sokkal nagyobb súllyal szerepelnek a kevésbé tápláló, egészségtelenebb alapanyagok, és abszolút mennyiségben is jóval kevesebbet fogyasztanak. – A korosztályom megélte azokat az időket, amikor a nemesebb nyersanyagok elérhetetlenek voltak, és valami mással kellett helyettesíteni azokat. A vajat például a jóval olcsóbb margarinnal – mondta a 65 éves Frank Sándor mesterszakács. – Az egyik legegyszerűbb étel volt a pirított gríz: egy bögre grízt főztek meg egy bögre vízben. Néha lekvár vagy méz is jutott rá a só helyett. Mostanában kórházakban láttam köretként ezt az ételt – mondta Frank Sándor. A Mit főzzek ma, ha nincsen semmi? blogon szegényes ételek, túlélési tanácsok olvashatók. A politikával átitatott bejegyzésekben többek között a babos káposzta és a dödölle receptjét ismerteti a szerző. Egy másik honlap hasonló témáról szóló cikkéhez egy hozzászólásban azt írja valaki: aki szegény, ma is eszi a köménymaglevest, a prézlivel elkevert tojást megsütve rántott hús helyett, a vastagon berántott főzelékeket, hogy teljen a gyomor és az áztatott kenyérből piros paprikával készült hamis fasírtot.

Ingyen meleg étel. Egyre nagyobb szükség van a segítségre. Fotó: Karnok Csaba
Ingyen meleg étel. Egyre nagyobb szükség van a segítségre.
Fotó: Karnok Csaba

Mi kerül a legszegényebbek asztalára?

1 kiló rizs, fél kiló tészta, fél kiló sertészsír, egy kis doboz tejföl, 6 krumpli, 4 alma, 1 paradicsom, 1 paprika és 1 fej vöröshagyma. Ennyit esznek hetente a legszegényebb magyarok. A Metro áruházlánc a hazai létminimumból – havi 87 ezer 510 forint – következtetett (a lakásfenntartási és egyéb alapvető költségek levonása után) arra, hogy mennyi étel juthat hetente a legszegényebb magyar családok asztalára. A legolcsóbb termékekből állították össze a fenti élelmiszercsomagot. Ilyen fejadagok mellett az sem meglepő, hogy az ENSZ felmérése és a Magyar Élelmiszerbank által közölt információk alapján több százezer alultáplált ember él Magyarországon, és körülbelül 10-15 ezer gyerek éhezik.

Ádokék szerint tanyán olcsóbb az élet


Az Ádok család sok pénzt meg tud takarítani, amióta kiköltözött Szegedről egy zákányszéki tanyára. Állatokat tartanak, őstermelőktől veszik a zöldséget, gyümölcsöt.

A létminimum alatt él az Ádok család, amely Szegedről költözött ki egy zákányszéki tanyára. Az apa, Alex fizetését, valamint a családi pótlékot és a gyest osztják be négyen minden hónapban, így még 50 ezer forint sem jut fejenként. Azt mondják, amióta tanyán élnek, sokat spórolnak.

– Itt nincs gáz, közös költség, víz- és csatornadíj. Fával fűtünk, kútból van vizünk, így a havi fizetnivaló csak a villanyszámla és a benzin az autóba. Utóbbi sajnos nélkülözhetetlen, hiszen nagy esőzés után csak terepjáróval lehet megközelíteni az otthonunkat. Ráadásul azzal is sokat spórolunk, hogy havonta egyszer, nagy tételben vásárolunk be Szegeden – mondta a családfő.

Kilátások. Az Ádok család Szegedről költözött ki a zákányszéki tanyára, ahol szerintük olcsóbb az élet. Fotó: Schmidt Andrea
Kilátások. Az Ádok család Szegedről költözött ki a zákányszéki tanyára, ahol szerintük olcsóbb az élet. Fotó: Schmidt Andrea

Szerintük az élelmiszeren lehet a legtöbbet spórolni. – A környékbeli őstermelőktől vásárolunk zöldséget, gyümölcsöt, amihez így lényegében a nagybani árnál is alacsonyabban jutunk hozzá. Ezekből savanyúságot, befőttet és lekvárt is készítek, így ezeket sem kell megvennünk. Húst sem vásárolunk, mert nevelünk tyúkot, libát és kacsát, amiből akkor vágunk, amikor szükséges – mondta Ádok Gabriella.

A családfő ugyanakkor elmondta, még így is csúszásban vannak a számlákkal. Viszont biztonságot ad nekik a tudat, hogy bármi történjék, hónapokig tudnak még lavírozni, köszönhetően a tanyai életnek.
– Nem vagyunk elégedetlenek. Tudjuk, ennyink van, ezzel kell beérnünk. Ha így áll hozzá az ember, sokkal boldogabbak a napjai – mondta Ádok Gabriella.

20 ezer adag ingyenétel

Egyre nagyobb szükség van a segítségre, mert egyre több a szegény ember – mondta Szalma Róbert, a szegedi Boldogságfalva Alapítvány elnöke. A szervezet 20 ezer adag ingyen meleg ételt osztott ki Szegeden három év alatt.

Három év alatt több mint 20 ezer adag ingyen meleg ételt osztott ki a szociálisan rászoruló, nehéz sorsú embereknek – vakoknak, süketeknek, mozgás- és értelmi sérülteknek, hajléktalanoknak, valamint nagycsaládosoknak – a szegedi Boldogságfalva Alapítvány. Szalma Róbert elnök, aki csak kanálforradalmárnak titulálja magát, lapunknak elmondta: egyre nagyobb szükség van a segítségre, mert egyre több a szegény ember. Szerinte minden eddigi segítségnél többet kell nyújtani a rászoruló embereknek. Elmondta, heti rendszerességgel 50–100 adag ingyenebédet visznek házhoz Szegeden. Mindemellett már évek óta karácsonykor, május 1-jén és augusztus 20-án is vendégül látják szeretetkonyhájukon a szegényeket. Ilyenkor alkalmanként 500 adag vegetáriánus székelykáposztát és gyümölcsöt osztanak ki. – Az ENSZ alapokmánya is tartalmazza az élelemhez való alapvető jogot, amit azonban érthető módon az állam nem képes biztosítani. Ennek a nem kikényszeríthető jognak a biztosításában igyekszik a Boldogságfalva Alapítvány szerepet vállalni – hangsúlyozta Szalma Róbert. A kanálforradalmár úgy véli, a jelenleginél mindenképpen nagyobb társadalmi összefogásra van szükség ahhoz, hogy Magyarországon megszűnjön az éhezés. Az alapítvány idén karácsony és szilveszter között oszt majd ingyen meleg ételt a rászorulóknak az Anna-kútnál.

Evés helyett imádkozik Konkoly József


A Kübekházán élő, 52 éves Konkoly József imádkozik, ha már kenyere sincs. A gázt már régen kikapcsolták nála. Az erdőben összegyűjtött fával fűti az ütött-kopott kis szobáját.

Az 52 éves Konkoly József korábban az építőiparban dolgozott, ám a cég, ahol alkalmazták, tönkrement. Időközben meg is műtötték, érszűkülete miatt amputálták két lábujját. Bár így már nem tudna napi 10 órában dolgozni, napi 6 órás terhelést még kibírna elmondása szerint. A mintegy 1500 lakosú Kübekházán élő férfi minden vágya, hogy pénzt kereshessen, de még alkalmi munkát sem talál. Segélyre, rokkantellátásra nem jogosult, így semmilyen bevétele nincs.

– Szívességből lakhatok ebben a házban – mutat körbe a repedezett falú szobában, ahol sok helyen még a tégla is kilátszik. – Ez az egyetlen fűtött helyiség. A gázt már régen kikapcsolták. Fát gyűjtök, azzal gyújtok be – mondta a férfi.

Csak otthon talál munkát. Konkoly József nagyon szegény, de nem elégedetlen a sorsával. Fotó: Schmidt Andrea
Csak otthon talál munkát. Konkoly József nagyon szegény, de nem elégedetlen a sorsával. Fotó: Schmidt Andrea

Persze ettől még van rezsije, azt azonban az önkormányzat kifizeti helyette. Igyekszik a költségeket minimálisra szorítani, langyos vízzel mosakszik, hogy ne működtesse sokat a bojlert, és villanyt is csak akkor kapcsol, ha nagyon muszáj. Az önkormányzattól minden hétköznap kap egy adag meleg ételt. Nem is tudja, mi lenne vele, ha nem gondoskodnának róla a falu lakói.

– Azt eszem, amit kapok, hiszen nincs pénzem ételre. A hétvégék a legrosszabbak, mert akkor nincs főtt étel. Olyankor, ha van egy kis krumplim, megfőzöm paprikás szaftban. Ha nincs, marad a zsíros kenyér, már ha maradt egy kis darab valamelyik adományból. Ha kenyerem sincs, evés helyett imádkozom – mondta Konkoly József.

A férfi elmondta, akkor sem élt valami jól, amikor még dolgozott, de legalább volt valamennyi pénze a mindennapi dolgokra. A hűtőgépe csak dísz a házban, teljesen felesleges működtetni, hiszen úgysem tud mit beletenni.

Főzőkolbász, vaj és ömlesztett sajt. Ezt vásárolna a boltban Konkoly József, ha lenne egy kis pénze. Hogy mit enne a legszívesebben? Rántott húst. – Tisztában vagyok azzal, hogy számomra elérhetetlen álom a főzőkolbász, a vaj, az ömlesztett sajt és a rántott hús, de nem vagyok elégedetlen a sorsommal. Nem vagyok boldogtalan – mondta a kübekházi férfi.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

X-Faktor: egy Ricsivel kevesebb

Bulislágerekben is jók a Tha Shudras-os fiúk. A szombat esti X-Faktorban egy Back Street Boys… Tovább olvasom