Délmagyar logó

2017. 01. 22. vasárnap - Vince, Artúr -9°C | 0°C Még több cikk.

Nem fogyasztunk többet

Tavaly 8 év után először nőtt a fogyasztás Magyarországon, fejenként átlagosan 1644 forinttal többet költhettek el az emberek – derül ki a KSH előzetes adataiból. A Dél-Alföldön nem mértek javulást.
Így látják olvasóink
Lapunk Facebook-oldalán arról kérdeztük olvasóinkat, több pénz marad-e a zsebükben.
Sánta Péter: Nem a fogyasztás lett nagyobb, hanem a kiadás ... nem ugyanaz.
Bozsák Göbölyös Tamás: Dehogy nőtt a fogyasztás, minden sokkal drágább lett. Az itten CBA-ba nem tudok úgy bemenni, hogy hetente ne emelkednének az árak. Okosan csinálják, 10–20 forinttal nő hetente. A Szerbiából származó 1 literes étolaj januárban 269 forint volt, ma 9 deci és 329 forint.
Koos Ilona: Semmiből nem vettem többet... sőt...
Péter Erzsébet: Többet? Csirke nyakbőrből, meg csirkeláb körméből!

– Körülbelül 1600 forinttal nőtt idén a nyugdíjam, ebből nem tudok jobban „mocorogni", mint tavaly. Ugyanúgy vásárolok, mint eddig, mindig megnézem, mi hol olcsóbb, és csak azt veszem meg, amire szükségünk van a fiammal. Arra törekszem, hogy friss dolgok legyenek otthon, most például két narancsot viszek haza – mondta Faragó Mihályné, aki szerint az árak sem csökkentek, ezért továbbra is össze kell húznia magát.

Nyolcévi csökkenés és stagnálás után 2014-ben 2,7 százalékkal nőtt a lakossági fogyasztás – írta meg jelentésében a KSH. Fejenként havi 1644 forint pluszpénzt – nagyjából 5 eurót – jelent a javulás az előző évihez képest. De ez országos átlag, jelentős területi szóródással: a dél- és az észak-alföldi régióban például nem javult a helyzet.

Egy ember egy hónapban átlagban 68 ezer 609 forintot szánhatott fogyasztásra, vagyis rezsire, ételre, gyógyszerekre, közlekedésre, telefonra, tévére, szórakozásra tavaly; az összegben nincsenek benne a megtakarítások. Nagyok azonban a különbségek, ha azt nézzük, hányan élnek egy háztartásban. Az egyedülállók például 2014-ben havonta átlagosan 108 ezer 702 forintot költöttek, míg ugyanez az összeg a 4 személyes háztartásokban egy főre számítva csak 56 ezer 165 forint volt. Ennek az a magyarázata, hogy egyedül élni mindig drágább, és a közös fogyasztást nem lehet szétosztani több személyre.

Többet költünk-e? Jobban élünk-e? A képen: Faragó Mihályné Fotó: Frank Yvette
Többet költünk-e? Jobban élünk-e? A képen: Faragó Mihályné Fotó: Frank Yvette

Továbbra is Közép-Magyarországon a legmagasabb, 82 ezer 814 forint a háztartások egy főre jutó havi fogyasztása, ez 20 százalékkal haladja meg az országos átlagot. Ezenkívül a közép- és nyugat-dunántúliak fogyasztási kiadása volt magasabb az átlagnál. 2014-ben 5 régióban nőtt összehasonlító árakon a fogyasztás, az Észak-Alföldön és nálunk, a Dél-Alföldön stagnált. A mi régiónkban leheletnyi, 0,1 százalék az elmozdulás felfelé.

Azt is kiolvasni a statisztikából, hogy a szegényebbek arányaiban, összes kiadásukon belül még mindig sokkal többet költenek a túléléshez közvetlenül szükséges dolgokra, élelmiszerre, lakásra, közlekedésre, mint bármi másra. A rezsicsökkentésen a lakosság legszegényebb 20 százaléka majdnem havi 1000 forintot spórolt az egy évvel korábbi állapotokhoz képest. A leggazdagabbak két és félszer ennyit, fejenként több mint 2500 forintot köszönhettek a rezsicsökkentésnek. Ruhára a legszegényebbek átlagosan havi 877 forintot adtak ki, kultúrára és szórakozásra 1394 forintot. A leggazdagabbak ruhára havi 4334, kultúrára, szórakozásra 10 ezer 247 forintot költenek.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vacsorát főztek, a katasztrófavédők oltották el

Néhány hajléktalan vacsorát főzött a szép tavaszi péntek estén, de begyulladt az avar, később a… Tovább olvasom