Délmagyar logó

2017. 07. 27. csütörtök - Olga, Liliána 16°C | 26°C Még több cikk.

Nem gyengül a szakfordítók piaca

Szeged - Akkor végez jó munkát egy tolmács, ha észre sem veszik, hogy ott van – szakfordítót és tolmácsot faggattunk munkájukról.
– Egy szegedi konferencián egy baszk anyanyelvű férfi franciául próbálta nyitó monológját elmondani, de folyamatosan spanyol szavakat használt baszk akcentussal. A beszédet kivételesen előre megkaptuk.

Felkészültünk belőle, de az előadó teljesen eltért az előtte megírt formától, ráadásul beszédének „se füle, se farka" nem volt. A teremben ülő francia anyanyelvű hallgatóság fülhallgatóval a fején az angol nyelvű tolmácsolást hallgatta, mert ők sem értettek semmit a „francia" beszédből, míg mi a szinkrontolmács fülkében magyarra próbáltuk átültetni a szavait. Igyekeztünk segíteni egymásnak, de nagy megpróbáltatás volt – emlékezett Farkas Ildikó tolmács és szakfordító, szegedi egyetemi oktató. Elárulta, az ilyen esetekre az iskolában külön kitérnek, „rizsa gyakorlatnak" nevezik.

Farkas Ildikó egykoron lapunknál is dolgozott, franciából fordÍtott magyarra, és vissza. Fotó: Miskolczi Róbert
Farkas Ildikó egykoron lapunknál is dolgozott, franciából fordÍtott magyarra, és vissza. Fotó: Miskolczi Róbert

A szegedi egyetemi oktató a rendszerváltás környékén több cégnél – köztük lapunknál, a Démász Zrt.-nél – vállalt tolmács és szakfordító munkát: a privatizáció, egyáltalán a leendő külföldi tulajdonosok magyarországi létezése elképzelhetetlen volt tolmácsok és szakfordítók nélkül. Később két és fél évig Brüsszelben dolgozott az Unió köztisztviselőjeként, jelenleg az SZTE Bölcsészettudományi Karán tanít.

– Azért választottam a szakfordítást, mert szeretek pontosan dolgozni, aprólékosan felépíteni a szöveget. A tolmácsolás és a szakfordítás szerintem két különböző embertípust igényel – mondta a szakember, aki tolmácslegendákat is megosztott velünk. A szinkrontolmácsolás nagy koncentrációt igényel, volt olyan szakember, aki kötögetett a kabinjában miközben tolmácsolt. A követő tolmácsolás is megterheli a memóriát. A tolmács meghallgatja a tíz-tizenöt perces szöveget, majd visszaadja azt a közönségnek. Egyesek jegyzetelnek, mások egy banánt rajzolnak míg elhangzik az idegen nyelvű beszéd, majd minden részletében hűen visszaadják azt.

Kereset

Nem mindegy, hogy a szakfordítók munkájánál a fordítandó, vagy a lefordított szöveget veszik figyelembe – eltérhet a terjedelmük. Megállapodás szerint egy karakterért, vagy leütésért 50 fillértől 3 forintig fizetnek a megbízók. Egy szinkron, vagy követő konferencia tolmács napi bére 60-90 ezer forint. Az összeg emelkedhet, ha ritkábban beszélt nyelven, például oroszul, vagy japán nyelven kell tolmácsolni.

Papp Vivien Anikó három éve diplomázott a szegedi egyetem angol tolmács és szakfordító szakán, előtte az amerikanisztika szakon szerzett diplomát. Korábban egy gépgyártással foglakozó szegedi cégnél szakfordított. Mielőtt a teacsomagoló, vagy a filterező gépek használati utasításának fordításához egyáltalán hozzáláthatott volna, látnia kellett működésben a szerkezeteket, hogy megtudja, mi micsoda. Jelenleg egy elektronikai nagy- és kiskereskedelmi vállalatnál tolmácsol és fordít. Tavaly ősszel elkísérte cégének vezetőit egy hongkongi üzleti útra.
– A reggelitől kezdve a tárgyalásokon át a vacsoráig, minden pillanatban készenlétben kellett állnom – ebben a szakmában ez a legnehezebb – mondta Vivien.

Mindkét szakember azt állította, akkor végzi jól egy tolmács a munkáját, ha észre sem veszik, hogy ott van.

A képzés

Az SZTE Bölcsészettudományi Kar tanszékközi programjának keretében 1996 óta Szegeden is jelentkezhetnek a diplomával rendelkező továbbtanulni vágyók a szakfordító és tolmács szakirányú továbbképzésre. Nem szükséges a nyelvi felsőfokú végzettség, akár vegyész vagy matematikus is jelentkezhet a szakra. Négy nyelv közül lehet választani. Az angol, a francia, a német vagy az orosz tolmács és szakfordító képzés 185 ezer forintba, a csak szakfordító oktatás 140 ezer forintba kerül félévente. A kétéves képzésre kemény a felvételi, és nyelvenként maximum 15 embert vesznek fel. Az első év végén a hallgatóknak meg kell csinálnia egy tolmács szűrővizsgát. Ott még az is kiderülhet, hogy valakiből csak szakfordító lehet.

Olvasóink írták

  • 6. Lutetia 2008. június 27. 07:29
    „Kedves kocka, én sem oktatója, sem hallgatója nem vagyok ennek a szakfordító szaknak (és semmilyen hozzátartozóm nem oktat, nem tanul és nem is akar tanulni benne), így semmi érdekem nem fűződik hozzá. Ugyanakkor hosszú évek óta van alkalmam közelről megítélni Farkas Ildikó szakmai kvalitásait. Egyébként pedig amint a cikkből kiolvashattad, a képzés több nyelvre kiterjed, nem csak a franciára, a cikk tehát nem a "francia szakfordító szakról" szól. Hozzászólásomból azt is kiolvashattad, hogy a képzéssel kapcsolatos elsősorban anyagi problémák megoldására a tolmács és fordító master-képzést látom, amelyben - a többi master-képzéshez hasonlóan - államilag finanszírozott keretek között is részt lehet venni. Tehát eszem ágában nincs letenni a voksom egy fizetős képzés mellett. Mellesleg egy gyakorló szakfordítónak (na, ez sem én vagyok) valójában nem érdeke egy ilyen képzés mellett kardoskodni, hiszen a saját konkurrenciáját képezné ki. Kizárólag a szakma iránti elkötelezettség vezérelheti. Aki egy ilyen képzésben tanít, szintén nem gazdagodik meg, hiszen óradíjon kívül mást nem kapnak az oktatók, egy oktatóra pedig igen kevés óra esik a képzésben.
    És azért ilyen szigorú a kép, mert ez nem reklám. Ha a benne szereplő nyilatkozót a meggazdagodás vágya vezérli, elég lett volna kint maradnia Brüsszelben(és ez módjában állt volna, elhiheted!). Aki minálunk pénzt akar keresni, az nem egyetemi oktatónak megy, különösen nem bölcsészkarra.”
  • 5. kocka 2008. június 26. 15:53
    „Ahaaa,akkor ez a cikk és a hozzászólások az igen drága francia szakfordító szaknak akarnak reklámot csinálni, ugye? És neked Lutetia ehhez milyen érdeked fűződik? és miért ilyen szigorú kép került akkor a lapba?”
  • 4. Lutetia 2008. június 26. 15:19
    „Ma volt a felvételi. Szép számmal jelentkeztek. Farkas Ilidkó igényessége és szakértelme a garanciája a színvonalas oktatásnak. Az így szerzett diploma nem fogja növelni az értéktelen, gagyi diplomák számát.”
  • 3. kismama 2008. június 25. 23:28
    „Valószínűleg nem fognak jelentkezni a szakra túl sokan, és ez a tandíjon túl, éppen Farkas Ildikónak lesz köszönhető, aki rettegett, szigorú tanár, mindamellett hogy kitűnő szakember.”
  • 2. Lutetia 2008. június 25. 09:53
    „Farkas Ildikó az ország legjobb szakfordítóinak egyike és kitűnő oktató. További sikeres munkát kívánok neki!
    pöttynek igaza van, őszintén remélem, hogy szeptembertől sikerül beindítani végre a tolmács- és fordítóképzést. Sajnos, a képzési díí sokakat visszariaszt, és joggal. Egy tolmács és fordítói master-képzés sok mindent megoldana...”
  • 1. pötty 2008. június 25. 08:53
    „Igen ám, a probléma csak az, hogy a szak több éve nem indul az egyetemen. Korábban az odajárók felvehették fakultáció keretében és a többség fel is vette, majd olyanok végezték el, akik elsőben még az alapvizsgán is megbuktak. Aztán komolyodott (volna) a dolog, vagyis fakultációban nem lehet elvégezni, csak külön tanulmány keretében, de most meg már nem indul, mert kevés a jelentkező. Illetve a 185.000Ft-os félévi díj nagyon brutál, gondoljuk meg, évi több, mint 400.000 FT. Nem, nem rosszul számoltam. Adjuk hozzá nyugodtan a jegyzeteket, fénymásolatokat stb-t. Szóval ezen kellene módosítani. Ha lehet...”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Fidesz szerint cinikus a szegedi polgármester

Szeged - Póda Jenő szerint a polgármester a pénteki közgyűlésen sajnálkozva fog a földgáz világpiaci… Tovább olvasom