Délmagyar logó

2017. 02. 25. szombat - Géza -2°C | 8°C Még több cikk.

Nem hagyja az igazát Ali

Szeged - Alkotmánybírósághoz fordul és egyedi normakontrollt kér Magyar György ügyvéd Ali Alaboodi baksi gazdálkodó kisajátítási ügyében. Ez hétfőn a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon hangzott el az üzletember kisajátítással kapcsolatos felülvizsgálati perében, a bíró 30 napot kért a megfontolásra.
 Mi történt eddig?

Megírtuk: Ali Alaboodi, a családja és cége az 1990-es évek elejétől vásárolt földeket Bakson: mintegy 500 hektáron foglalkozott legeltetéses állattartással. A Kiskunsági Nemzeti Park 2012 végén indított kisajátítási eljárást, a védett természetvédelmi terület védettségi szintjének helyreállítása címen 130 hektárt „kért vissza". Idén a Csongrád Megyei Kormányhivatal határozattal tett pontot az ügy végére, a területet kisajátították, kártérítésként 146 millió forintot fizettek. Az üzletember pert indított, a jogalapot, valamint a kártalanítás összegét is vitatja. A Kiskunsági Nemzeti Park szerint a magántulajdonba adás jogellenesen történt, védett természeti terület nem kerülhetett volna részarányföldalapba. Az Alkotmánybíróság 1994-ben iránymutatást adott: ne lehessen úgy kisajátítani, hogy nincs rá jogszabály, így 1995-ben jogszabályt hoztak arról, hogy az ilyen területeket „ki kell" sajátítani. Erre 20 évet adtak.

– Az ügy azért speciális, mert jóhiszemű felperesről van szó – fejtette ki álláspontját Magyar György, a kuvaiti–magyar kettős állampolgárságú agrárközgazdász, a Bakson gazdálkodó Ali Alaboodi jogi képviselője hétfőn a szegedi bíróságon.

– Ügyfelem a 90-es évek elején szerzett jóhiszeműen tulajdonjogot, amellyel az egzisztenciáját megalapozta, azóta komoly gazdasági eredményeket ért el. 1995-ben viszont született egy jogszabály, amely a kisajátítási törvényt specializálta: nem azt mondta ki, hogy bizonyos esetekben közcélokra ingatlanokat lehet kisajátítani, hanem azt, hogy a védett területeknél alkalmazni kell a kisajátítást.

– Véleményünk szerint a megfogalmazás, hogy ki kell sajátítani, alkotmányba ütközik, sérti a tulajdonnal való szabad rendelkezés jogát – folytatta a neves ügyvéd. – Azért kiált az ügy alkotmánybírósági állásfoglalásért, mivel ezt az ütközést csak a jogalkalmazás tudja megoldani. Egy jogállamban meg kell vizsgálni: megengedhető-e az, hogy a jog erejénél fogva visszamenőleges hatállyal valakitől tulajdonjogot vegyenek el, még akkor is, ha adnak érte kártalanítást. Az egy más kérdés, hogyan lehet kártalanítani valakit az elveszett jövőjéért és az elveszett múltjáért, hogy ez 100 vagy esetleg 500 millió forint. Türelemmel kell az ügyet végigcsinálni, mivel precedensértéke van. Örülök, hogy felvetésünknek az ellenérdekű felek képviselői nem akartak gátat szabni.

Béri András bíró azt a döntést hozta hétfőn, hogy a kérelmet megfontolja, és 30 napon belül dönt.

Ali Alaboodi és Magyar György a bíróságon. Felsőbb testülethez fordulnak. Fotó: Karnok Csaba
Ali Alaboodi és Magyar György a bíróságon. Felsőbb testülethez fordulnak. Fotó: Karnok Csaba

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Iskolai verseny miatt ugrott le a 3. emeletről Dominik

Karcolásokkal megúszta a 9 méteres zuhanást az a 11 éves fiú. Tovább olvasom